.

Friday, December 31, 2010

Boldog Uj Evet Mindenkinek!

Thursday, December 30, 2010

Izsak

Szoval mostansag mind masoknak vettem konyveket, magamnak nem annyira (kiveve ma, mert mar elvonasi tuneteim vannak; igen, nemcsak gep-, de konyv-fuggo is vagyok). Ezert aztan, na meg mert karacsony is volt, tehat elotte advent, estenkent egy ideje bibliat olvasgatok. Nem "A Bibliat", csak egy gyerekeknek irt verziot, tulkepp a tortenetek felelevenitese vegett. Kezdetnek random felutottem, es egybol nekimentem a "szerencsetlen ember megfogadja, hogy ami eloszor eleje fut, azt felaldozza, es a lanya lett az" oszovetsegi kemenysegnek, es rogton tudtam, hogy jobb az Ujszovetseggel kezdeni. Azt vegig is olvastam, es ismet melyen megerintett. Az is hogy milyen szep, es igaz, meg az is, mennyire csillag-tavolsagnyira vagyok en ezektol az idealoktol a mindennapi eletben, megha tokeletesen egyet is ertek veluk. Elmeletben. Gyakorlatban mar a reggel tizedik perceben elbukom valamin, es onnantol megy lefele.
Na de megint elkalandoztam.
Tehat befejezve az Ujszovetseget, attertem mostmar az Oszovetsegre is, gondoltam, igy az Uj utan talan jobban fel vagyok ra keszulve. Hat nem. Egyszeruen nem megy le a torkomon egy csomo tortenet, amit gyerekkent tanulva siman elolvastam, megertettem (?), es bolintottam ra. Igy felnott fejjel, nekimegyek es mintha betonba, sot granitba utkoznek, nem megy sehogyse. Nem tudom az oszovetsegi Istent osszeegyeztetni az ujszovetsegivel. Mintha nem ugyanaz a szemely volna, de egyaltalan. Olyan dolgok vannak ott, hogy egyszeruen szornyu. Probalom, igazan probalom megerteni, valahogy becsomagolni valamifele magyarazatba, de nehez.
Van tobb tortenet is, amibe beletort a teoretikus bicskam, de talan a legnagyobb fal szamomra az Izsak es Abraham esete. Hogy vajon Isten miert teszi ezt Abrahammal; miert allitja ez ele a proba ele, es hogy Abraham vajon miert es hogyan engedelmeskedik. Mikor gyerekkent olvastam ezt, egyszerunek tunt  a valasz: Istent kell mindenek felett szeretni, benne bizni, nyilvan a sajat fiat sem szeretheti jobban az ember, kesznek kell lenni barmikor barmit atadni. Es az agyammal ertem is ezt, ma is, de a szivem belefacsarodik megis. Mert hatalmas kegyetlensegnek erzem. Abraham szazeves koraig vart erre a fiura. A felesege egyetlen gyermeke. Igy szulokent nem tudom igazan se leirni, se mas formaban kifejezni azt, hogy mit erzek Bubu irant, es mit ereznek annak gondolatara, hogy elveszitem. Ha azt hallanam, hogy fel kell ot aldoznom, nem lennek ra kepes, ezt most tudom. Plane a sajat kezemmel, ot odavezetni haromnapos uton, hegyen-volgyon keresztul, majd a bennem a vegtelensegig bizo fiamat megkotozni, az oltarra rakni, es ra kest emelni. Annyira bizarrnak, szornyunek, sokkolonak erzem ezt, hogy el se tudom mondani. Egyszeruen rettenetes. Hogyan kerhet ilyet egy szereto Isten? Oriasi ellentmondast erzek itt; nyilvan mint Mindenhato, vegtelen hatalmu Isten, azt kerhet amit akar, es szerencsetlen teremtmeny nyilvan engedelmeskedni probal, ha tud. De hol itt a szeretet? Egyaltalan hol van itt szo szeretetrol? Lehet a szeretet fogalmat egyaltalan megemliteni itt? Vajon Abraham abban a napban szerette Istent? Mit gondolhatott? Vegtelen bizalmaban tette ezt, hogy bizonyara ugysem kell majd veghezvinnie, amit elkezdett? Vagy annak tudataban tette, hogy hiszen ugyis tehetetlen Istennel szemben, aki ha adta, holnap elveheti?

Gyakran erzem ugy, hogy a bibliai tortenetek rendkivul szofukarul vannak leirva. Megtudjuk, mi tortent, mikor es kivel, de szinte semmit azokrol, akikkel tortent. Hogy mit miert tettek. Mit gondoltak. Hogy vajon Job miutan "minden jora fordul" vajon nem szomoru neha megis? Hiszen egy gyerek ha elvesz, a masik hatalmas orom de nem potolja az elveszettet. Nyilvan halas volt, hogy nem hagytak vegul magara. De attol ami tortent, az valos tragedia, ami nem mulik el nyomtalanul.

Arra is gondoltam, hogy vajon abban az idoben talan mashogy viszonyultak-e az emberelethez, mert nagyon ugy tunik, mintha kisebb erteke volna. Ugyanakkor nem tudom elkepzelni, hogy Abraham ne szerette volna ugyanugy a fiat, mint minden apa; az ilyen dolgok nem valtozhattak olyan sokat ezredevek alatt sem.

Igen halas lennek, ha megosztanatok velem ezzel kapcsolatban a gondolataitokat! Elegge elveszettnek erzem magam. Lehet, hogy esetleg furanak tunhet, hogy valaki 32 eves fejjel ilyen dolgokon mereng, de hiaba, ez van. En fontosnak tartom ezt, hogy megertsem, mi miert van es hogyan, plane a Istenrol van szo. Ahogy telnek az evek, ugy talalom egyre nehezebbnek azt a fajta gyermeki hitet, ami tizevesen meg olyan konnyen jott. Vagyom ra, hogy ujra ezt erezzem. De hiaba, egyre jobban osszezavarodik helyes a helytelennel, es egyre jobban megertem, miert tevednek el masok is. Mikor gyerek voltam, olvasva es tanulva ezekrol a dolgokrol, sose ertettem, miert engedetlenkednek az emberek? Miert fordulnak el Istentol, miert valasztjak tudvan tudva a rosszat. Mert ahogy egyre tobb idot toltunk el itt, annal kevesbe egyertelmu minden; annak tobbfele ertekrend szurodik be a mindennapokba; annal zavarosabba valik a kep, lesz jo a rossz es rossz a jo. Jo volna megint fekete-feheret is latni, nemcsak a szurke arnyalatait. De attol felek, az ember egyre tobbet es tobbet harap az evek alatt a tudas fajanak gyumolcsebol, mig aztan kikergeti sajat magat a paradicsomi artatlansagbol.

...es igen!

Vegre ismet muxik a gepem! Juhheeeee!!! Szanalmas, tudom, de rajottem az elmult napokban, hogy hamarabb le tudnek mondani a csokoladerol, sot a kenyerrol, mint a gepemrol. Ezt nemileg szemlesutve vallom be, mint lebukott gepfuggo, de igy van. Olvastam valakinel facebook-on, hogy iden bojt idejen a netrol mondott le onkent, hat minden elismeresem. Negyven nap?! En negy nap utan ugy ereztem, mint akinek hianyzik egy vegtagja; esetleg ketto. Igy aztan kenytelen voltam az Andras gepet hasznalni, ami nemcsak kenyelmetlen, mert minden mashol van rajta, de egyenesen megalazo volt, mert az oven jelszo is van, igy minden alkalommal,. mikor netezni akartam, allandoan meg kellett kerjem, hogy logoljon be. Kezdett olyan lenni a szitu, mint naluk a munkahelyen, ahol a vece kulcsat kell a titkarnotol elkerni hasznalat elott. Igaz csak a tempeknek, de akkoris. Naszoval, hala Frednek es Zsuzsinak, feltamada az gepem, es immaron ismet enyem leend. Kacckacc.
Tehat tortent ugye, hogy elkezdett karacsony tajan haldoklani; az elso telefonos konzultacionak az volt a konluzioja, hogy biztos virusos. Igyhat azt javasolta Fred, hogy szedjuk ki a hard drive-ot, szerezzunk egy SATA-USB kabelt, kossuk hozza az Andras gepehez, virus-irtsuk, majd masoljuk le rola az adatokat, formataljuk, es voila, egeszseges gep! No ki is operaltuk a lemezt, megjott masnapra az amazontol a kabel helyett vett lemez-haz kabellel, rakotottuk a masik gepre, elindult a virusirto,.... es egyszercsak bedoglott. Na gondoltuk, ez aztan a bika virus, kinyirta a Vipre-t is, ami egy eleg szuper es allandoan frissulo irtoprogram. Huha, most mi lesz?! Ismet panikszeru telefonalgatas, aminek az lett a vege, hogy valoszinu nem is virusrol, hanem egyszeruen egy tonkrement lemezrol van szo. De sebaj, ketszer ekkorat lehet kapni 60 penzert, mint amilyen a regi volt, igy lett a 250 gigasbol 500gigas, ilyen menok vagyunk. Addigis, hutve (egy jegakuval), folderenkent lementettunk minden kepet es dokumentumot, eloszor az Andras gepere, majd egy hordozhato drive-ra.  Aztan az uj otszazas lemez is megerkezett ma, Andras ranyomta a vistas telepitolemezt, aztan gyorsan upgradeltunk windows 7-re, es most mindent visszamentettunk ra a regi gepemrol. Ta-da-ta-daaammm.
Huhhhhh ezt a megkonnyebbulest!!

Wednesday, December 29, 2010

Allatkert telen

Ma olyan szep ido volt, gondoltuk, elmegyunk megnezzuk, mit csinalnak az elefantok telen?
Igen jol kifogtuk, pont sutott a nap es a szel se fujt nagyon, hat mindannyian kielveztuk a setaloidot. Bubuka olyan faradhatatlanul rohangalt, hogy csuda. Foleg az elefant-osvenyt elvezte, ahol a nyomokba lehetett lepni, hat az szenzacios volt, ahogy ott vegigtopogott. Mint kiderult, telen az elefantok leginkabb nem csinalnak semmit, azt is hattal, de azert a futas jo volt. Aztan vegigneztuk az emberszabasu majmokat (ami egy depresszios gorillabol es egy ugyancsak hattal ulo orangutanbol allt), majd a hullohazzal folytattuk, melegedes vegett. Azt mindannyian jobban elveztuk, lattunk sok-sok gyonyoru kigyot, iguanat, bekat, gyikokat. Vegul kinn meg megneztuk a majmok kifutojat, megkaptunk egy-egy forro sosperecet, es visszasetaltunk. Bubu mint kiderult, imad minden allat-szoborra felulni, es a szemuket vagy fuluket markolaszni, ugyhogy ezt se hagytuk ki, ha alkalom adotott.

Csinaltam meg par kepet a karacsonyi ajandekainkrol is, kulonos tekintettel a puzzle-ra, amin a kek hegycsucsok vannak; az biza 750 darabos, es Andras negy napig kinlodott vele, szoval nagyon buszkek vagyunk ra (en, hogy ilyen ajandekot talaltam ki, o meg, hogy nem fogott ki rajta). Azelott kiraktak am erzsivel az egesz Foldet is, 3 dimenzioban (ld. foldgomb), de ott csaltak, mert a darabok hatoldala szamozott volt. na bezzeg a hegyek hatan nem volt szam, hehe.
En ezt a kepen lathato keskeszletet kaptam Andrastol, nagyon jo kesek, mind nagyon eles; vegre nem kinlodas a csirke es zoldseg darabolasa sem. Hat meg a kenyervago kes, az szenzacios, szabalyosan a sajat sulyatol igy belemegy a kenyerbe.
Az utolso kepen meg a halott gepem merevlemezerol mentjuk ami mentheto: az egyik netes baratnem ferje javaslatara kiszedtuk a gepbol, hozzakotottuk az Andras gepere, es hutve, lassankent sikerult szinte mindent lementeni rola, alig veszett el valami. Zsuzsi, Fred, ezuton is koszonjuk a telefonos segitseget!
No lassan abba kell hagyjam, megyunk a costco-ba; elfogyott a pelenka, na meg az eletfontossagu kave. :-)

Tuesday, December 28, 2010

Hivatalosan

lemondtam az allasomrol vasarnap, es ma visszairt a fonok, hogy megkapta es sok sikert kivan. Valamint hogy mielott elmegyek, ugye megcsinalom meg ezt es azt es emezt, es miutan elmentem is segitek majd ha kell... Kacc-kacc. Hat hogyne. ;-) Megirtam, hogy szivesen allok rendelkezesre minden raero idomben majd (azaz: valoszinu soha). Viiiiiii de jo erzes szabadnak lenni! Nagy megkonnyebbules ez.
Mondjuk annak is orultem volna, ha az uj helyrol irnak a tanarok, hogy mit es mikor is fogok konkretan tanitani, de mindneki szabadsagon van. Na majd ezutan.

Monday, December 27, 2010

Hetfo

Erzsinek ma vettek ki az egyik bolcsessegfogat, most a pamlagon figyel szegeny. Azt mondja, nem volt olyan durva, de persze elegge ki van utve.
Andras elvitte az autojat levizsgaztatni, hat nem epp akkor gyulladt ki a motorhibat jelzo lampa? Persze elvagtak, most mehet holnap a markakereskedohoz megcsinaltatni, mert csak azok tudjak leolvasni a hibakodot.
Bubuka pedig egesz nap azt jatsza, hogy rendkivul nyugos, mert almos, ellenben aludni nem hajlando.
Kint meg suvit a szel, szabalyosan meg lehet fagyni, igy kirandularol szo se lehet, pedig mar nagyon szeretnek valahova kimozdulni; mind csak ulunk es zabalunk, mar napok ota.
Ho ellenben az szinte semmi. Par centi itt-ott, de a nagyjat megusztuk most.
Tegnap megirtam a fonokomnek hogy januar 13-ig vagyok csak, de meg semmi valasz.

Sunday, December 26, 2010

Erzsi 30 eves

Igy aztan gondoltuk, elmegyunk egyet enni, ha mar jobb otletunk nem akadt. es tiszta szerencse, hogy igy tortent, mert remek ettermet talaltunk: egy jo nemet helyet. Old Europe nevre hallgat, maskor is megyunk majd oda. Andras lenyomott egy tisztesseges csulkot, Erzsi egy borjuszeletet, en pisztrangot. Aztan ittunk glueweint (forralt bor), Erzsi malnapalinkat, en meg egy egesz hihetetlen jo nemet sort, ami Eissbock nevre hallgatott. Bubuka is nagyon elvezte, vegigette az osszes fogast, korberohangalta az ettermet husszor legalabb, es persze hajtott a nokre es a piankra. Komolyan, azt a hisztit, amit a borra es palinkara levagott? Vicces volt. Vegul meg az eloszor felelmetes Mikulas-bacsival is ugy osszebaratkozott, hogy mikor mentunk el, meg egy kekszet is elfogadott tole. Odafele menet hullott egy kis ho, aggodtunk is, hogy na ott ragadunk, de (sajnos!) nem igy tortent. El tudtam volna viselni pedig ott egy hetet behavazva... Az a csokitorta, mmm.


Boldog szulinapot, Erzsi!


karacsony esti kepek

Unnepek

Gyorsjelentes az Andras geperol. Szoval nalunk van Bea es Erzsi, utobbinak ma van a 30. szulinapja. Meg fogalmam nincs, mit kap, pedig nagyon kene valami, de hiaba, nem hajlando mondnai semmit sem. :-( Mondtam pedig, hogy ha nem mond semmit, akkor zoknit kap. :-)
Tegnap Gabieknal voltunk magyar karacsonyozni; volt ott vagy tiz gyerek meg a szuleik. Rohangalas, visitozas, volt ott minden! Na meg finom magyar sutik es jo tarsasag, borok, mojito, ahogy kell. Bubbervirag viszont ugy kimerult ott ket ora alatt, hogy haza kellett jonni. De nagyon jol ereztuk magunkat.
No probalok letolteni par kepet karacsonyrol.

Saturday, December 25, 2010

Karacsony

Nagyon jol sikerult, mindenkinek tetszettek az ajandekok, es ami a legfontosabb, Bubu jobban van! Nincs mar laza se, es ataludta az ejszakat is. Erdemes volt elvinni vsutortokon az orvoshoz, es elkezdeni az antibiotikum-kurat. Fulgyuszi volt, mint kiderult. Meg jo hogy nem vartuk meg, hogy mi lesz; szegeny vegigszenvedte volna a karacsonyt. Azert ilyenkor orulok nagyon a huszadik szazadnak. :)
Bea es Joe bacsi is eljottek, jot dumaltunk. Az almas pulyka is jo lett meg a dios toltelek is, csak kicsit kihultek mire mindenki visszajott a negyes miserol, dehat ez legyen a legnagyobb baj.
Ellenben a gepem meghalt, ugy tunik vegervenyesen. Blue screen se kep, se hang. Ezt most a telefonomon potyogom. Regi gep volt, csak a kepeimet sajnalom. Mind elveszett, csak a picasan vannak mar meg. :-((
Skype sincs igy persze. No de ez legyen a legngyobb baj!
Megjott viszont a szerzodesem! Juhhe! Mar csak az a kerdes, hogy a szegedi egyetem tudja-e mi az a "transcript" es kuldenek-e majd ilyet a college-nak. Andras szerint igen, hat majd 27-en felhivom a tanulmanyi osztalyt, es kiderul. Hogy mi a csudaert kell ez nekik, mikor ott a diplomam, nem tudom, de ez itt szokas.
No megyek megtomom magam makoskalaccsal, amig van. :))

Wednesday, December 22, 2010

Bubu beteg

Szegeny megfazott, mar tegnap reggel is meleg volt a homloka; aztan napkozben ugy tun, jobban van, de ejjelre megint belazasodott. Ma reggel is forro volt szegeny, de aztan a lazcsillapito utan mar jobban nezett ki. Reggelizett is, es most visszafektettem alukalni, hatha kipihenne magat, mire jonnek a takaritonenik. Erzsi is be fog nezni, hoz nekunk a boltbol vajat meg krumplit, ki vagyunk fogyva, es lazas gyerekkel csak nem szeretnek kimenni a hazbol.

Monday, December 20, 2010

esti fenyek nalunk

Feltettuk az osszes (5 doboz) jegcsap diszt a hazra es felraktam a kandallo fole a szokasos zoknikat meg a koszorut. Hat igy nez ki:

Sajnos nem eri vegig meg elol se, de majd jovore kiegeszitjuk ujabbakkal, meg remeljuk addigra lesz valami elol is, minimum ugye par szarvas vagy hoember vagy valami.

es ilyen ejjel a fa:

Sunday, December 19, 2010

Karacsonyfa

Ilyen lett :) Ma vettuk, fel is diszitettuk, igy nez ki. Nekunk nagyon tetszik, en meg lobbizok, hogy legyen rajta garland is, de eddig szolid ellenallasba utkozik a dolog Andrasnal. Bubukanak nagyon tetszik, es a costco-s torhetetlen diszek jovoltabol nyugodtan hagyhattuk is, hogy minden diszt alaposan megvizsgaljon. Ugy tunik eddig, hogy pentekre nyugodtan lehet majd karacsonyozni, addig valoszinu a nappali erdekes, de mar allando figyelmet nem igenylo reszeve fog valni (remeljuk!).

Thursday, December 16, 2010

Havazik!


Hull a ho!! ugy igazan, mint ami el se akar allni, szerintem delutan mehetunk szankozni!



Egy napon, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt,

Eszébe jutott, hogy tenni kéne valami nagyon fontosat.
Elment tehát Malackához, hogy meglesse, mit csinál,
De Malackánál éppen akkor senkit nem talált

Így hát elindult hazafelé, miközben sűrűn hullt a hó,
S arra gondolt, hogy otthon talán akad egy kis ennivaló.
S hogy kimelegedjék, ugrándozott, s jó nagyokat lépett,
S a hidegre való tekintettel énekelni kezdett.

Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik,
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.

Ismert erdei körökben az az általános nézet,
Hogy Micimackó, mint minden medve, szereti a mézet.
És ez nem csak afféle szerény vélemény,
Hanem határozottan állítom, hogy tény, tény, tény.

Ezért mikor hideg van, és sűrűn hull a fehér hó,
Kell, hogy legyen az almáriumban eltéve ennivaló.
Így aztán, ha télidőben Micimackó megéhezik,
Megkóstol egy csupor mézet alaposan fenékig.

Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.

Micimackó a barátom, és gyakran elbeszélgetünk,
Azokról a dolgokról, mit mind a ketten ismerünk,
És tanultunk egy verset is, és most már kívülről tudom,
Ha hideg van, és hull a hó, én mindig ezt dúdolgatom,

Hogy:

Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.

Wednesday, December 15, 2010

Allas

Szoval, van! De huzodik a dolog kicsit, ami idegel, szoval leirom mi van. Ugye mult csutortokon volt az interju, erre mar hetfon lecsekkoltak a referenciaimat, aztan mondta a tanszekvezeto, hogy majd ma kell hivjon a dekan a hivatalos allasajanlattal. Hivott is, elkuldte e-mailben hogy mennyit gondoltak, en boldogan rabolintottam, aztan most varhatom, mig POSTAN kikuldik a munkaszerzodest. Na ez az amitol falnak birnek menni: hat miert nem mehetek csak be szemelyesen azokat a nyomorult papirokat alairni?! Minek postazni? Itt van tolunk konkretan vagy 10 percre. Nem zavarna a dolog egyaltalan, de draga jelenlegi fonokom kozel-pszihotikus allapotban leledzik, es minel hamarabb fel szeretnek mondani; addig viszont nem merek lepni, mig kezemben nincs a papir.
Hozza kell tennem a nagy orom-unnephez, hogy ez az allas idoleges, csak januar kozepetol majus vegeeig tart, es benefitek se jarnak hozza, viszont utana van ra esely, hogy felallasban megtartanak azert. Vagy ki tudja, addig kapok mashol valamit. Minden esetre azert egy (nem is olyan) enyhe bizonytalansagi faktor tovabbra is log felettunk, de mar maga az a teny, hogy eljohetek a mostani laborbol eleg jo.
Tudom, hirtelen valtas ez a "fonokom egy szuperjo fej" irasoktol par honappal ezelettrol, de ez van, megorult szegeny. Szakmalilag is baromsagokat csinal, de foleg emberileg nagyon nyomaszto a legkor az utobbi honapokban. Ma peldaul megtudtam, hogy mikor en Akos elvesztese utan itthon voltam, azt terjesztette, hogy en talan vissza se fogok jonni, mert nem irok neki semmit; ehhez kepest nemcsak hogy irtam, de a vegen meg telefonon is kerestem, sot sms-t is kuldtem mar, hogy miert nem valaszol. Szoval ugy tunik, azok utan, hogy masodszor is elvesztettuk a gyerekunket, ugy dontott, nem kellek neki, es azota azon van, hogy kitegye a szurom. Bevallom, ez het igen sikeresen lehuzott ev utan nem kicsit esik rosszul. Ja, es kuldott is azota e-mailt, hogy marcius 24-tol akkor ugye lemondok. Nem tudom, biztos nem direkt valasztotta ezt a datumot (?), de minden esetre ha egy veder jeges vizzel ont szembe, az se lett volna sokkal rosszabb. (Ha valaki nem tudna, Aronka es Bubu szuletesnapja marcius 24; elegge erzelmileg intenziv nap, hogy finoman fogalmazzak). Persze, mondhatjuk, hogy mit igaztom mar ezen magam, van masik helyem, mindez gyakorlatilag a multe; de mint mondtam, az ember nem ezt varna ennyi ev utan. Mondjuk minimum oszinteseget, ha mast nem? Dehat, manapsag... lehet naivitas ilyet varni. Na sebaj, en se leszek kulonb, nem is fogom bejelenteni, hogy elmegyek, majd csak ha alairtam a papirokat es mondjuk 2 hetem lesz jan. 17-ig; azalatt kiveszem a megmaradt szabadsagomat, es adieu. Tobbe arra fele se kell nezzek, ha minden jol megy.
Fura belegondolni, hogy ahova ennyi ideig minden nap mentem, az egyszercsak idegen lesz. Dehat, ez van.

Sunday, December 12, 2010

Isten veled, Kiskutya!

Szegeny Kutyavirag, mikor mar teljesen azt hittuk, hogy csak jatszotta a beteget, hogy kicsit foglalkozzunk vele, szep csendben meghalt. Ma meg vidaman evett, ivott, kiment a szokasos tempojaban a tobbiekhez az udvarra, vissza is jott, aztan lent a teveszobaban pihent. Mint kesobb kiderult, orokre elaludt ott, es eszre se vettuk csak este, mikor ki akartuk engedni pisilni. Ugy latszik, meg ebben is jokutya akart lenni, nem kell ot allatorvoshoz vinni, gondolta. Itthon akart o lenni velunk, nem egy hideg rendeloben. Egy parnan fekudt, ugy latszott, mintha almaban ment volna el. Remelem nem szenvedett semmit. Most a kertben van elasva egy viragagyas alatt, majd tavasszal ultetunk neki gyonyoruszep viragokat. O igazan a legjobbat erdemli csak, nala jobb kutya nem jart a Foldon.
Remelem mar az orok vadaszmezokon jar, szabadon es fajdalom nelkul, mint fiatal koraban, szaglaszhatja ismet egy masik vilag erdeiben a vadakat. Talan mar talalkozott is Yodaval, es ki tudja, Kalmannal is. Rola sincs azota se hir. Nincs tobbe magyar allatunk.
Azon gondolkodtam mikozban Andras a sirt asta, hogy ki mindenkit koszonthet mar a nevunkben Kiskutya odaat. Hat eloszoris Nagymamat, Nagytatat, aztan Aronkat, Apat, Akost... Igazan kezd szinte tobb csaladtag mar ott lenni, mint itt. Regebb a Halottak Napja csak a temetoben ego gyertyak miatt jelentett valamit. De reg is volt. Most egyre tobb embert es negylabut jelent, akit barmikor szivesen megolelnek.

Eg veled, rohanj szabadon, Kiskutya!

Saturday, December 11, 2010

Tutya megmarad, + egyeb unnepek es fordulatok

Ugy dontott, miutan egesz este sirtam felette, aztan ejjel megint mint reg, paplanos agyban alhatott, hogy ah, megiscsak el meg egy kicsit. Reggel nagy hezitalas utan elfogadott egy keves husit, meg ivott vizet, ugyhogy lemondtuk az allatorvost, meg az elaltatast. Na, nincs azert jol, kifejezetten, de annyira tan rosszul se. Ki tudja? minden nap ajandek, ahogy ezt felig viccesen szoktuk mondani.

Kozben bepotolok nehany tartozast is, ha mar igy megszint az azonnali retteges kutya-ugyben; ime a mi igen szereny kis mikulasunk, meg hatodikarol:


Ma este pedig a kozeli mormon templom kertjet es kozpontjat neztuk meg, ahol karacsonyig minden nap koncertek vannak, es betlehem-kiallitast is rendeznek. Na utobbira nem lehetett most bejutni, annyian voltak, de Bubuka rettento vidaman rohangalt kint is, bent is. Mar a kivilagitott fak is nagyon tetszettek neki, mint mult heten is, na de aztan benn a sok feldiszitett karacsonyfatol teljesen lazba jott. Mindenaron meg akarta tapogatni az osszes diszt, sot, ha lehet, haza is hozta volna oket (mar ha marad valami a marokrafogott diszekbol). Vegul sikerult elkerulni minden balesetet, de igencsak gondolkodunk, hogy is legyen majd a fa allitas itthon, mert igaz, le van nyugozve tole, de kicsit tulsagosan lelkesedik. Talan kisebbet kene venni, olyat, amit majd asztalra rajunk, hogy ne erje el? vagy elkeritsuk? de az hogy nez mar ki? Asszem beszerzunk majd nehany tores-biztos diszt, aztan lesz ami lesz. Remelem, megmaszni legalabb nem jut majd eszebe.



Kozben szot kell ejtenem egy masik fontos fejlemenyrol is. Beszeltem a fonokommel, es kiderult, marciustol nincs mar ram penze (vagy ha van, nem ram akarja kolteni). Vagyis addig van allasom, aztan nem lesz, ha mast nem talalok. Ez egyreszt nagyon mellbevagott, mert egesz sokig abban a hitben eltem, hogy fontos vagyok neki, masreszt lehet, hogy ez igy van jol, mert mar reg nem szivbol csinalom. Es ha valamit az ember csak azert csinal, mert nincs momentan jobb, vagy mert megszokta es biztonsagos, akkor talan jobb, ha kikenyszeritik belole. Igy nincs tobbe az a kisertes, hogy csak azert maradjak, mert "ez van", vagy mert langyosviz is jobb mint semmi. Magabol a kutatasbol is elegem van, szivesen tanitanek inkabb, sot, gyakran odaig mentem gondolatban, hogy ennel barmi jobb lenne, aminek legalabb valami kezzelfoghato haszna van (mondjuk zabhegyezes, ugye, rogton rendkivil hegyes zabot kapunk vegeredmenyul).
Sejtem en mar egy ideje, hogy a mi hosszu, lassan 7 eves egyuttmukodesunknek a fonokommel vege lesz, es keresek is allast jo ideje, de sokaig nem sok eredmenye volt. Olyan erzes, mintha lenne valahol egy oneletrajzokra szakosodott fekete lyuk, ami azon nyomban elnyel minden allasra beadott palyazatot. Megnyomod a gombot, az meg sutty! megeszi, volt, nincs.
De aztan most hetfon csorgott a telefon, es csutortokre behivtak interjura egy helyi foiskolara tanitani. Eloadast kellett tartani, meg kerdezgettek, szoval szokasos. Igen am, de en meg az eletben nem voltam ilyen interjun, mivel egyetemrol rogton mentem dolgozni a Bayba, aztan onnan ide, igy szanalmas mod (vagy szerebcses mod, nem tudom), de 32 evesen mentem el eletem elso allas-interjujara. Volt is retteges, de szerencsere amint ott ultem szemtol szemben az illetokkel, elmult minden szorongas belolem es ugy tudtunk beszelgetni, mintha valami mas okbol tennenk, es nem a jovom lenne a tet. Ha igy belegondolok, eleg razos ez, de igy van; foleg annak tudataban, hogy lehet, allas nelkul is maradhatok, ha azok aztan fel nem vesznek. Vegulis olyan jol sikerult, hogy meg a laborukat is megmutattak, meg az esetleges kollega/fonok azt is megigerte, hogy korbekerdez az ismerosei kozt, ha netan nem tudnak nekem megse allast ajanlani, mert mindenkepp szeretne nekem segiteni. Szoval, annyira nem lehetek megse szar. Remelem, legalabbis. Azert ez a kis malor a sajat fonokommel elegge megtepazta az onbizalmam, jol jott valami pozitiv visszajelzes. Ha ez a tanitoi allas osszejon, akkor januar kozepen kezdenek, meg se kene varjam a marciust. Aminek nagyon orulnek, mert nagyon utalok olyan helyre bejarni dolgozni, ahol tudom, hogy igazabol azt varjak, mikor huzom mar el a belem. Huznam en, huznam, ha lenne hova. No, allitolag januarban szolnak majd. Kozben tovabbra is jelentkezem mindenhova amit csak latok, ha tanitas, ha ipar, csak legyen valami. Aztan ha ennek ellenere nem lesz, akkor meg itthon Bubulok majd, az se lenne rossz, sot. Csak anyagilag lenne szivas, dehat az se a vilag vege. Mi meg azert mindig nagyon szerencsesek vagyunk.

ujabb csapas, avagy eljen 2010, de foleg hogy vege lesz mar

Kesz, elegem van, szilvesztert akarok, legyen mar vege ennek a sorozatnak, ami 2010, mert komolyan, eleg!!
Szoval, mult hetvegen kiderult, Kiskutya rakos. Azert extra kenyeztetesben is reszesult, dupla kaja, simi, minden. De hiaba, ma este mar ra se akar nezni a kajara, pedig friss tojas, cukor, tejfol, hazikenyer van benne, csupa olyasmi, amit eddig imadott. Hat, nem ugy nez ki, hogy kihuzza karacsonyig, de meg az is lehet, hogy reggelig se. Mikor az esti fajdalomcsillapitojat adtam be, ereztem, hogy hideg a szaja. Meg ilyet nem lattam. Szuszog, fekszik, es mostmar remelem nem faj neki semmi. Csak olelgettem vagy fel orat es bogtem bele a bundajaba, hogy kesz vege.
Hiaba tudom, hogy valoszinu 12 elmult, de lehet 14 is, ki tudja, es szep elete volt, es minden, de a bucsura gondolni is rettenetes nehez. Olyan egy jo kutya, hogy meg egy ilyen nincs a Foldon, es nem is lesz. Ha van kutya-menyorszag, es en remelem, hogy van, ez a kutya egyenesen oda kell, hogy menjen. Soha egy rossz dolgot nem tett eleteben. (Nem, az elcsent halaadasnapi kacsat nem szamitjuk be). Olyan szivettepo, mert most a rak miatt pont olyan sovany es szerencsetlen, mint amikor 7 eve hozzank kerult. Mintha teljes kort irt volna le.
Csinaltam rola egy valogatast... a legtobbje regi kep. De osszeszorul a szivem latni, mennyire megorgedett, eszrevetlenul valahol a sarokban, hatterbe huzodva, ahogy elt mindig.

Saturday, December 4, 2010

Garden of Lights

Elhataroztuk, hogy iden igazan keszulunk a karacsonyra, minden leheto mod. Ennek jegyeben aztan hetvegenkent csinalunk valami teli hangulatu dolgot, ma pl. egy kozeli botanikus kert unnepi vilagitasat neztuk meg. Hat volt itt minden, szitakototol a szarvason at a mu-rozsaig, mindjart megnezhetitek. A poen az, hogy igy egyutt szepek is voltak nagyon, pedig ha igy parat ebbol latnek egy kertben, tulzas lenne. Igy meg, minel rosszabb, annal jobb. :-) (Na, kinek remlett fel egyetemista korabol az "Annal jobb ez, minel rosszabb..." c. opusz?)

Mindenesetre remekul szorakoztunk, Bubuka kulonoskepp: amulo arccal rohanta vegig, megtapogatva minden kiallitasi targyat, mi meg futottunk utana. Nagyon tetszett neki a palmahazban berendezett kisvasut is, majdnem annyira, mint az apjanak. :-)
Jovo hetre az a terv, hogy bemegyunk DC-be a Nemzet Karacsonyfajat megnezni. Ott is hasonlo dolgok vannak, csak tobb fenyovel.
Hidegnek viszont igen hideg volt, az eddigiekhez kepest. Napkozben is max. 5 fok, estere meg minuszok repkedtek. Orultem, hogy Erzsivel elmentunk a Targetba is ma, igy vettem magamnak egy harisnyat a gatyam ala. Jol jott!
No es van am kerem mostmar szankonk is, johet a ho! Vettunk egy masfel szemelyest, meg egy ufo-szerut apanak. Persze mit gondotok, melyikkel akar Bubu mar a szobaban is nyomulni? igen, az ufoval, termeszetesen. A durva az, hogy meg helyesen is hasznalja, a kozepen ul, fogja a szelet es varja, hogy mi tortenik. Szerencsere a nappali szonyegen nem lehet vele sehova gyorsulni.

Ja, Bubun fellelheto legujabb szerzemenyunk, egy sapka es sal kulonos naszabol szuletett kepzodmeny, amiben tisztara Forma-1es versenyzonek nez ki Bubber, sisakfevetel elott. A lenyeg az, hogy vegre nincs kinn a nyaka, ami remek, mert a szorcsogesbol itelve epp keszul megint elkapni valamit Davidkatol. Szegeny Davidka allanodan beteg, de nem lazas, igy aztan folyton ott kohog, taknyol es szorja a virusait Gabinal. Bubber tobbnyire hosiesen ellenall, vagy rosszabb esetben enyhe megfazast kap, amit nekunk fullra turbozva ad tovabb. En valami csoda folytan ritkan kapom el, de az apjat (es a nagyszuloket, ha itt vannak) , ugy teriti le ezekkel a mutans dogeivel, mintha Bud Spencertol kapnanak egyet. Szerintem nekem es Bubunak tok egyforma immunrendszerunk van, azert uszom en mindig meg, ha o is.

Wednesday, December 1, 2010

2010

Igy kozeledve az uj ev kezdetehez, osszevalogattam par kepet idenrol. Hat valami ilyesmi volt nekunk 2010.

Megrendeltem a kepeslapjainkat is, juhee! Na ez a pozitivum, most megyek tornadokkal szembenezni, hogy eljussunk Gabihoz, meg a munkahelyemre.

megint rohanok

...de azert irok mar par sort, dokumentalasilag, hogy meg elunk. Tegnap volt Andras nevnapja, hat eleg furara sikeredett. Az ajandekat (mint ujabban mindent) az Amazonrol rendeltem, es mivel egy hettel elobb megjott, igy persze kikonyorogte, hogy megnezze, mi az. Egy atlaszt kapott, ezt ni:

A kis auditor, rogton fel is fedezett benne ket hibat: a magyar valasztasokat ugyanis oxfordek szerint a Fidezs nyerte meg, Oban Viktor vezetesevel. Na ennyit a tevedhetetlen konyvekrol ugy altalaban. Azert szep konyv, tetszett is neki.

En azota megirtam az osszes nyaladzos esszet, volt itt kerem motivacios level, tanitasi filozofia es kutatasi tematerv, ami belefer. Nehez szules volt mind, egyreszt, mert utalok ilyeneket irni, masreszt meg ahany tanart kerdeztem, annyifele valaszt kaptam arra, hogy minek is kene benne lenni, es milyen reszletesseggel, milyen stilusban. Vegul aztan lett, amilyen lett, en biza bekuldtem hetfon ahogy volt. Hatalmas remenyeim nincsenek, de egy egesz kicsi azert van.

No de ha mar konyveket emlegettunk; van egy (eredetileg gyerekeknek szolo) trilogia, amit tegnap olvastam ki, es tetszett, szoval kirakom ide is.
   
Kicsit 1984, csak persze teljesen mas. :)

Kozben szot kell ejtsek Tutyarol is, aki szegeny igen ramaty allapotban van. Olyan szaga van szegenynek, mint aki elve rohad, rettenetes sovany, pedig ketto helyett eszik, es alig bir mar jarni is. Aggodom erte. Mivel mar ilyen oreg, kivetelezett helyzetben van, es meg mindig a szobaban lakik, igy aztan ha van valami maradek, altalaban o kapja. Es kepzeljetek, tegnap a panirozas utan maradt flevert tojast ette meg par falat kenyerrel es hallal, es ettol elvezdett verezni a szaja. :-o Nem tudtuk kinezni, honnan jon a ver, hogy a nyelvere harapott ra a nagy igyekezetben, vagy van valami sebe, de eleg ijeszto volt. Aztan elallt. Szombaton viszem Cilikevel egyutt oltasra, remelem mond majd valamit az allatorvos. Bar mi a fenet mondhatna, egyszeruen oreg szegeny, a vak is latja. De szornyu igy latni szegenyt. Mar az is felmerult, hogy rovidesen el kell altatni, de talan ha valami bikaeros fajdalomcsillapitot kapna, akkor elhetne meg egy kicsit. Sajnalom nagyon. Ez az egy, amit utalok a kutyatartasban, hogy ilyen rovid ideig elnek, es az ember vegig kell nezze, ahogy egy erosen szivehez nott allat egyre jobban halvanyul.
Kalmanrol sincs semmi hir.

Monday, November 29, 2010

lerovom a tartozast...

szoval vegre felraktam a kepeket, amikkel mar reg tartoznek: eloszoris, nagyszulok utolso esteje itt, meseolvasassal, beszelgetessel, es Caligula lovaval (Nagypapa utan szabadon, Legobol).


Aztan a masnapi Blackhill seta, erzsivel es egy egeszen gyonyoru Mokussal, aki szemmel lathatolag legalabb annyira szeret ott lenni, mint mi.


Vegul a tegnapi kepek, amin lathato, hogy a Halaadas-napi egyik nagy projekttet vegre befejeztuk, es lett az udvaron kutyahaz! Ketto is, internetrol rendelve, es jogos tulajdonosaik szerint jo otlet volt: ma ejjel mar benne aludt mind a ketto. Lesz meg bele extra szigeteles is, valami hungarocell-szeru, es ajtajuk is lesz, de egyelore ezzel kellett beerek (haha).
Tutyavirag nem kapott hazat, szegeny tul oreg mar, hogy a hidegben kinti kutya legyen, nem birjak az oreg csontjai. Ja a hazakra kivulrol szandekszunk majd azt is kiirni regi jo falusi szokas szerint, hogy Ugat-lak (Tobynak) es Harap-lak (Cilikenek). :-))
Nekem eleg megrazo, hogy nincsenek bent, de szerintem igy, hogy egesz nap dolgozunk, es senki sincs itthon, jobban jarnak kinn lenni, mint egy benti ketrecben. Azert bevallom, meg fura. Hianyzonak, hianyzik az ejjeli neszezesuk, meg a kutyaszor is a kavembol. De ugy latszik, ezzel egyedul vagyok. Meg maguk az ebek is tokeletesen elegedettnek tunnek ezzel a felallassal.

No es mivel ez volt Advent elso vasarnapja, vettunk koszorut is templom utan a cserkeszektol. Bar eredetileg en akartam megint csinalni, de aztan annyi minden osszejott, na meg az erdo is ugy lekopazododtt a hidegben, hogy vegul inkabb vettunk egyet. Nincs rola valami szuper kepem, de azert latszik.
Mint ahogy az is, hogy Andras hogyan toltotte a negynapos unnep jelentos reszet: a gep elott dolgozva. A draga fonokere megint rajott a szokasos unnepi munkavagy, es ugye nem szeret a lelkem egyedul szenvedni. >:-(


...van am meg kep, a mostani legutolso Blackhill-rol, de azzal asszem megint ados maradok, mert a kis gepben vannak a videok, es azokat macera letolteni.
Most megyek felkeltem az en Bubu-gyonyorusegemet, aki ugye tegnap ejjel nem restellt engem se felrazni az agybol, csak hogy vegul kideruljon, csak unatkozott. Mikor huszadszor mentem be hozza (faj valami? pelus? cumi? ehes vagy?), hat nem kipattant az agybol? Gondoltam, jo, biztos akar valamit; lejott a lepcson (egyedul!), aztan korberohanta a nappalit, a konyhat, majd leallt jatszani a draga. Ejjel kettokor. Na, ekor honaljon ragadtam es visszaraktam az agyaba, fuldugo be, o meg szerintem belatta, hogy nincs kec-mec es vegulis visszaaludt. Hat nana, hogy most neki se akarodzik idoben felkelni... De hiaba, menni kell, megyek is.

Saturday, November 27, 2010

San Diego, vegre

mar megint este tiz van, mennem kene lefekoduni, es sehol se tartok se a research philosophy-val, baaaa. Ellenben ma veghezvittem a karacsonyi bevasarlas nagyreszet, ez is valami.
Allas-ugyben nema csond es hullaszag.
No hat akkor megis legalabb az elso resz kepfeltoltesbol, repulout San Diegoba, meg Hollywood. Utobbi enyhe csalodas volt, de azert mokas.

Itt meg San Diego Balboa Park, aztan Old Town, mindketto csodas volt. Vigyazat, rengeteg kep!

No es akkor nincs mas hatra, mint a hazaut.

Monday, November 22, 2010

If you are what you should be...

"If you are what you should be, you will set the whole world ablaze!"
St. Catherine of Siena

Ezt az idezetet talaltam ma az egyik forumon, es rettentoen megtetszett. Majd irok errol tobbet is, de meg kellett rogton osztanom, annyira tetszik.
Szabad forditasban: "Ha az vagy, akinek lenned kell, az egesz vilagot langba boritod."

...ennek elerese erdekeben meg kene mar irnom azt a franya "research interest and philosophy" baromsagot, bleeeh. Na de anelkul nem lesz a tanitasbol semmi, szoval nekiallok...

Thursday, November 11, 2010

Egy szep nap

Ma veteranok napja leven, nem kellett bemenni egyikunknek se dolgozni, igy egyutt toltottunk egy jo kis napot a nagyszulokkel. Ha rajtam kivul nem lenne mindenki megfazva, szinte idealis nap lett volna. :-)) Gyakorlatilag fozesen kivul csak jatszottunk bubuval, meg delutan elmentunk egyet kirandulni. Ica is jott, Janos viszont kihagyta, annyira cudarul meg van fazva; azt mondja tobb mint 15 eve eloszor, dehat ugye ezek a washingtoni virusok...



Este tisztara igy nezett ki, hogy Bubu, amint hazajovunk alszik egyet; de ahogy kiszalltunk, maris inkabb rajzolni akart, persze kinn, kretaval, nem am bent. Na gondoltam, jo, akkor kivittem az almaspitebe valo almat, es az autofeljaron pucoltam meg kabatban, mig o fel-ala rohangalva kretazott. Mire kesz lett az alma, mar o is be akart jonni, aztan ki is dolt egy orara. Na mire felebredt, beraktam a pitet, es csinaltam a karibi babot. Tiszta szerecse, mert eleg nyugosen kelt, semmi se volt jo, meg a csokit se fogadta el, de a papaya lattan flecsillant a szeme. Aztan benyalt egy egesz hihetetlen mennyisegu mimindent, amit a babhoz hamoztam: evett a papayabol, aztan a mangobol, a citrombol (magaban, nyersen eszi mint az almat, mi nezni se birjuk), aztan falt melle zoldpaprikat, narancsot, ananaszt, vegul odaallt a hutohoz, hogy neki erre feltetlen meg epret is kell enni. Hat nem mondom, gyur a napi vitaminra.
A bab vegul kivalo lett, sikert is aratott, de az almaspitere meg sutotok-pitere mar senkinek se volt kapacitasa. Nem baj, jol jon az majd holnap, ugyse lesz idom fozni, delre kinn kell lenni a repteren. Akarom minden esetre vinni a laptopom, hogy tudjak onnan is orni, meg foleg hogy legyen mire letolsem a kepeket.
Szombaton tervezzuk, hogy megnezzuk Los Angelest, ha mar arra jarunk; remelm tudok majd olyan full tipikus "Hollywood" feliratos kepet is csinalni. :-D
Varom is a dolgot, bar az a teny hogy 5 ejjel nem latom Mokust, azert elegge levesz az elmenybol.

Tuesday, November 9, 2010

zold ut, rettegessel kikovezve

jo nagy csendben voltam, mert sok jot nemigen tudtam volna mondani. Az igazsag az, hogy marha nehez volt visszamenni dolgozni, egyreszt maga a teny hogy ujra ugy kellett tenni, mintha mi sem tortent volna, masreszt a fonokom is eleg nyiltan varja hogy felmondjak, tekintve hogy mar felvett valakit a helyemre. Meg az a szerencse, hogy egy evig alig lesz itt, mert foleg Svedorszagban dolgozik, de igy is eleg gaz a helyzet.
Bubu meg van fazva, taknyol, hoemelkedese is volt, de  ma mar jobban lett; viszont most meg az apja lett lazas, szoval mar latom, ez is vegigmegy a csaladon.
Szoba kerult a forumon, hogy szabad-e mar probalkozni az ujabb terhesseggel? Igen, mostantol rank van bizva; kiveve, hogy en egyaltalan nem ugy latom, mintha mi dontenenk el vegul.
(hatarozottan irracionalis gondolatok jonnek):
Szoval ugye ha valakit erdekelne, en ennek a "hany gyerekunk lesz, es mikor" kerdesnek ugy allta volt neki, hogy eloszoris, szedem a tablettat majd, mig nem dontunk ugy, hogy akarunk gyereket; aztan eldontjuk, mikor hanyat szeretnenk, es ugy is lesz. (tessek ideilleszteni most egy gunyos kacajt, mwahahahhaaa).
Na ehhez kepest addig ment a terv, hogy mikor ne legyen, aztan mikor akartunk volna, 9 honapba tellt, mig Aronka megfogant; mar be voltam jelentkezve petevezetek-atfuvasra, annyira aggodtunk, hogy ebbol nem lesz maskepp gyerek. Aztan egy alapvetoen esemenytelen terhesseg utan elvesztettuk ot. Na ez volt az elso eleg nagy frasz a "majd mi eldontjuk" elmeleten. Utana egyszeruen ugy ereztuk, ha most minel hamarabb nem probalunk ujabb babat, sose leszunk azok akik voltunk (es noha hazahoztuk Bubut, nem mondhatnam, hogy ugyanazok lennenk, de lehet ez irrealis godnolat volt amugyis). No de lenyeg a lenyeg, hogy Bubu ugy sikerult, hogy nem is probaltuk idoziteni: alig vartuk, jott, es azota is beragyogja az eletunket. Aztan persze azonnal elbiztuk magunkat, es kijelentettuk: tul hamar azer nem akarunk masikat, jott ismet a beleavatkozosdi, sikerrel: tobb mint egy evig nem is lettem terhes. Azutan akartunk volna, erre Akos meghal mikor mar mindenki ugy gondolta, hogy minden oke. Szoval, en reszemrol feladtam minden kontrollt: lesz ahogy lesz. Ha a Joisten ugy gondolja, hogy akar meg nekunk gyereket adni, akkor lesz; akkor, amikor adja. Ha nem, akkor nem. Ugyanis nagyon ugy tunk nekem, hogy nem is volt ez a kerdes sose a mi kezunkben.
Mellesleg nezzunk szembe a tennyel, 32 eves vagyok, valoszinu 6-nal tobb nem lesz, ha akarjuk se. Na meg a mi statisztikankkal, ha abbol az hatbol kettot meg hazahozunk elve, kesz csoda lesz. Durva ezt igy vegiggondolni, tudom, de mit csinaljak, ha egyszer elkezdem, nem birom abbahagyni a gondolkodast, na ezert nem birok aludni se sokszor eleg sokaig, csak nezem a plafont es ilyeneken jar az agyam.

Az igazsag az, hogy ezzel egyutt orultem ma, hogy megjott. (Tessek, kell neked ezt a blogot olvasni, na most aztan tudsz mindent, amit nem akartal). Nem tudom leirni, mennyire szeretnek masik gyereket, de ha arra gondlok, hogy megint ott fogok fekudni azon a nyomorult vizsgaloasztalon, es valami szerencsetlen ultrahangos noci szomoruan csovalja majd a fejet...? Elmondhatatlanul rettegek.

Kozben Chris felhivott tegnap, hogy elmondja, megjott az osszes vizsgalat eredmenye, es tovabbra is minden teszt eredmenye negativ. Hurra. Mar ugy ertem, nem orulnek persze, ha kiderulne, hogy mondjuk lupusom van, vagy verzekenysegi rendellenessegem, de ez a full "hat neked egyszeruen nincs szerencsed" se megnyugtato. Pedig ez a konkluzio, ugy latszik: egyszeruen igy jartunk. Kerdes, hanyszor jarunk majd meg "igy", vagy "amugy". Mondanam, hogy jo lenne tudni, de valojaban nem lenne jo. Ha pl. meg egymas utan otszor fogok a korhazban kikotni halott magzattal, na azt pl. koszonom nem zeretnem elore tudni. Igy legalabb van nehany optimista boldog tudatlansagban eltelt hete az embernek, amig bizakodik, tervez, remel.

Saturday, October 30, 2010

Szuper konyv

Mikor a kocsim rendetlenkedett vmelyik nap, es a konyvtarban vartam, mig kiderul, mibaja, ezt a konyvet talaltam:

Szenzacios egy kis cucc, pedig nem valami szuper csicsas kiadas, meg egy franya szines kep sincs benne, se fotok, semmi, csak egyszeru rajzok es fenomenalis otletek. Nemcsak konkret jatekok, amiket lehet jatszani, bar nekem ezek a legfontosabbak, hanem par oldal arrol is, mit miert csinalnak a gyerkocok ebben a korban. Na de az igazi kincs bene az, hogy ad egymillio otthon, szinte a semmibol megvalosithato otletet. Mindenfelet, amire biztos igazi osanya-tipusok maguktol is gondolnak (hogy pl. kint az udvaron is lehet vizfestekezni, es akkor kit erdekel, ha lecsopog?), de en olyan vagyok, akinek ez pl. eszebe se jutna. Masik kedvencem, amit meg fogok probalni, a ziplock bag konyv, de addig meg nem jutottam el, kartonpapir hijan. Vagy hogy ures dobozokbol hogy lehet szigeteloszalaggal dobot csinalni, meg hogy a gyerekek sokkal szivesebben figyelnek egy jatekallat szavara, mint az anyaera (pl. "itt az ideje bejonni", ha en mondom, hisztit valt ki, ha a plussmedve, akkor OK). Meg ilyenek. Vagy hogy a kolkok hogy imadnak dolgokat dobalni, es hogy ezt hogy lehet varialni (kidobjuk, vagy valamibe bele, valamire fel, valamirol le). Eddig amiket megcsinaltam belole, mind nagy sikert aratott Bubunal, szoval mar reg megerte megvenni, pedig ezalatt a par het alatt biztos nem jutottam a tizedeig se. Egy dolog nem jott be, a vecepapir-gurigabol gyartott zizego, mert mint rajottem, a mai gurigak olyan gyenge anyagbol vannak, hogy ha korefog az ember egy befottesgumit, osszecsuklik. Na de sebaj. A konzervek meg a regiek, mint a mai "ussuk-hogy-milyen-hangot-ad" projektbol kiderult.

Tokolunk

Most igazi oszi napot tartottunk, elmentunk a Butlers Orchardba sutotokot szerezni, aztan kifaragtunk kettot, majd levelgyujtes utan karamellat is csinaltunk. Utobbi mondjuk kiralyi tobbes, mert azt egyedul jobb csinalni, tekintve hogy forro cukor es gyerek (vagy ferj) nem jo kombinacio.
Szoval a fo attrakcio azok a tokok voltak, van vagy huszfele biztos, ha nem tobb. En se tudtam veluk betelni, de a fiuk se. Bubu szabalyos transzba esett, halalkomoly fejjel rohangalt fel-ala, a nagyobbakra ra akart ulni, a kozepeseket felemelni, a legkisebbet meg dobalta. Szoval sokoldalu allat ez a tok. Volt elvileg oszi fesztival is, csuszdakkal meg arcfestessel meg mifenevel, de addig el se jutottunk, rogton a tokoknel elakadtunk. Aztan vettunk meg egy csomo oszirozsat is, szoval keszulunk a holnapi trick or treat-re. Mar csak egy zsak edesseget kell beszerezni, arra az esetre, ha a hazi karamella nem lenne eleg. Na meg ha eleg jo lesz, bevallom inkabb mi esszuk meg. :-)) Nem volt olyan nagy ordongosseg eddig megcsinalni (felvagni meg nem probaltam), de teny, hogy veszelyes dolog, nem vagtam volna bele, ha nincs aki Bubut lekosse. A vege fele meg spriccel is a rohadt forro cukros lotty, szoval nem jatek.
Jut eszembe, tudja valaki, lehet-e itt celofant kapni, es ha igen, milyen neven? Itt ugy lattam, papirba csomagoljak a karamellat, de szerintem a celofan vagy vmi hasonlo jobb lenne.

Annyi hir van meg, hogy penteken voltam Chrisnel rendelesen, es hivatalosan gyogyultnak vagyok nyilvanitva. Szoval hetfotol vissza a sobanyaba. Nem mondhatom, hogy varom, bar a kollegakkal jo lesz talalkozni.

Thursday, October 28, 2010

Itthon

vagyunk Bubuval harom napja, mert mindig ugy indul, hogy majd felnapra elviszem legalabb Gabihoz, de aztan nem sikerul, tul edi. :-) Ez most olyan igazi mezes-csopogos iras lenne, amitol mindenki ruhelli a gyerek-blogokat, szoval megkimellek titeket tole, helyette csak berakok otmillio kepet a mai napunkrol. Reggel a jatszoterre mentunk ide a helyi iskolahoz, aztan delutan is ugy sutott a keso oszi nap, hogy nem lehetett bent maradni, igy elmentunk a Lake Needwood-hoz.

Mint kiderult, az a jatszoter nemigazan masfelevesekre van meretezve, de azert csuszda es hinta volt, szoval jol ereztuk magunkat. Aztan Bubu szokasahoz hiven kitalalta, mi is erdekli ot igazan: egy falepcson meggyult tobbevnyi lehullott fenyotu, es azokat dobalta le fel oran keresztul. Meg betemettuk az uj bakancsat veluk, meg ilyenek. Na es a botozas, kerem, az orok slager. Lattunk egy helikoptert is (azt nezi elmerulten az egyik kepen), aztan mikor kinyult, beraktam a babakocsiba es korbementunk a to korul. Ez neki pihenes volt, en viszont jol kiizzadtam magam, mert a nagykereku kocsit utalja, ezt a kis feketet meg a koves-sziklas sovenyen tolni nem volt gyenge. Nem tudom, miert szeret ebben jobban utazni, mikor ez raz mint a fene, de ebben szava sincs, a masikban meg egyfolytaban vinnyog. Hat o tudja, ram vegulis ramfer az edzes.

Tuesday, October 26, 2010

bajuszos

Ilyen feje lett, miutan Gabiek cappuccino-szeletet megkostolta. :-)) Merthogy vasarnap nalunk jart Gabi es csaladja, de mivel en voltam a haziasszony, nem ertem ra kepeket csinalni (ezt kiveve). MOndanom se kell egyebkent, hogy delutan haromra jottek, es egesz nap semmi nem volt eleg jo okegyelmenek, amit foztem, de Gabi sutijere ugy lecsapott, mintha allo nap erre vart volna. A kis gazember.

Ma nem vittem bandazni, ugy kiszaladtunk az idobol. Elmentunk zoknit venni, miutan Bubbervirag egy nap harmat koszolt ossze, es kifogytunk, aztan hazafele beugrottunk a ajtszoterre, de addigra negy ora lett, akkor meg mar hova vigyem. Szoval itt hintazik:

Akos bucsuja

Szoval szombaton kivittuk kicsi hamvait a Black Hill tavahoz, es szelnek eresztettuk; illetve viznek, mert epp semmi szel nem volt, es melegen sutott az oszi nap. Kiskutyat is elvittuk, gondoltuk, Bubuval ugysem fogunk eroltetett menetben menni, es igazunk is lett, Tutya remekul birta a tempot es elvezte a napsutest.
Mint latszik, szegeny kicsi Akos egy nagyon egyszeru kartondobozban vegezte, hihetetlen igy utolag, hogy ezert 89 dollart kertek. De mindegy, nyilvan nem ez az ember legnagyobb baja, csak azert szomoru meg ez is. Az viszont nagyon jol alakult, hogy ilyen csodaszep napunk volt erre, es senki se volt ott, csak mi.

Azota annyi ujsag van, hogy ma megjottek a boncolasi eredmenyek, amik (szinte mondhatnam, szokas szerint) inkonkluzivak. Annyit talaltak, hogy a koldokzsinor tobb helyen is el volt vekonyodva, de nem tudni, hogy emiatt halt-e meg, vagy se. Azt mondja Chris, o latott mar eleg vekonyka zsinorokkal szuletni tok normalis csecsemoket, szoval ki tudja; a vererek is normalisnak tuntek, elzarodasnak vagy verrognek sehol sem volt nyoma. Fejlodesi rendellenessegnek vagy fertozesnek ugyszinten. Tehat, ismet ott vagyunk ahol a part szakad. Marad a remeny, hogy hatha legkozelebb maskepp lesz. Ha Bubura nezek, latom, hogy mindent meger az esely, hogy meg egy ilyen gyerekunk lehessen egyszer. Azert tenyleg jo volna tudni, hogy megegyszer nem kell ezen keresztulmenni.

Friday, October 22, 2010

erdo

Ma delutan miutan Bubut elvittem Gabihoz, en osszeszedtem a kutyakat es elmentunk egyet az erdobe. Csak a ket szoros, meg en. Csudajo volt, el se tudom mondani, mennyire. Masokkal is jo turazni, de egyedul szeretek a legjobban, mert akkor semmi masra se figyelek, csak a szinesedo fakra, friss levegore, az avarra a talpam alatt. Szinte magikus hatasa van. Mindig sajnalom, mikor visszaerek. Erdekes egyebkent, mert a kutyakat szeretem, ha ott vannak, valahogy jo oket elnezni ahogy rohangalnak esz nelkul, boldogan. Csak a gyerekek es kutyak tudnak ilyen felszabadult, tokeletes boldogsagot sugarozni. (Szerintem a macskak mindig enyhen elegedetlenek, vagy sertodottek, vagy a vilag elfoglalasan gondolkodnak). Szoval ahogy figyeltem ezt a ket fulest (az egyiknek hegyesedik, a masiknak minden lepesre lifeg), hat hirtelen olyan boldog lettem, hogy elkezdtem bogni ott az erdo kozepen. Aztan mentem tovabb es tovabb es lassan-lassan abbahagytam a gondolkodast, mindenen, es vegre csend lett az agyamban is. Hat, ha valahogy azt az erzest el lehetne tenni uvegbe, nehez napokra. Teljesen kisimultak az osszes idegszalaim, kifesulte oket a szel, a levelek, a rohangalo kutyak, a csend ami megse csend sosem. A nyugalom, amiben mindig mozdul valami. Ahol az egyetlen allando dolog a valtozas, de valahogy az is csendben, lassan tortenik, hogy mindig minden kepe az erdonek ugy tunik, mintha orokke tartana, aztan a kovetkezo pillanatban mar nem is ugyanaz.
Felfoghatatlan, hogy millio level van benne, es nincs ket egyforma. Micsoda pazarlasa a csodaknak. Hany es hany level megszuletik a fan, el tavasztol oszig, es soha senki esetleg ra se pillant. Lehet, hogy o volt pedig az erdo legszebb levele.
Azon is gondolkodtam ma, hogy milyen szep az egesz egyutt, igy ahogy van, pedig sar is van benne, es bar minden egyes level es fuszal csudaszep, nincs koztuk egyetlen tokeletes se. Es igy jo. Igy egyutt, ez a sok hibas, felig rozsdas, pettyes es megragott, ilyen-olyan noveny megis osszeall valami egeszen hihetetlen egessze.
Ha lehetne, minden nap kimennek egy orat oda, mert ugy erzem, minden elmulasztott nap egyszeri volt, holnap mar mast latok majd...

Bubuval ugyanez az erzesem van, de vele azert nem ilyen passziv a dolog, hogy en csak ulok es csodalom, vele csinalni kell valamit, o ember, tars, jon, megy, velemenye es kerdesei vannak, de obenne is megvan ez a csoda, hogy csak ugy VAN, es ettol jobb lesz korulotte minden.

(Teljesen ide nem tartozo kerdes, de olvasta valaki a Fall of giants-t Ken Follettol? tetszett? kivalo ertekeleseket olvastam rola, es eddig csak azert olvasom tovabb, mert hatha jobb lesz, de rettentoen idegesit. Mondja mar valaki, hogy erdemes-e vagy hagyjam). Errol van szo:
http://www.amazon.com/Fall-Giants-Century-Trilogy-Follett/dp/0525951652

Thursday, October 21, 2010

semmi kulonos

csak gondoltam, irok mar par sort.
Ma ilyen egetvero feladataim voltak, mint penzt felvenni, Andras ingjeit leadni, es Bubut elvinni Gabihoz bandazni. No de az utobbi igazan nem volt surgos, ugyhogy elmnyomultunk a jatszoterre.

Itt vezeti lazan, felkezzel az autot:

Itt egy masik kormanykereknel mosolyog, Andras szerint pont, mint egy tevebemondo. :-))
(nincs am ilyen nagy feje, csak a telefonom ilyen bizarr optikaval rendelkezik).


Ezeket egy level korbesatirozasaval csinaltam, nekem tetszett, Bubut nem nyugozte le, de gondoltam azert beteszem.


 Ez meg Nyuszi kedvenc faja, a jatszoter utcajaban, most pirosodnak a levelei.



Tuesday, October 19, 2010

Gabieknal a dekoracio

Monday, October 18, 2010

Trivializalas

Ez egy eleg keseru hozzaszolas lesz, keretik nem szemelyes sertesnek venni, tajekoztatolag irom. Valamint terapias celbol, mert valakinek el kell mondjam.
Ma nem volt tul jo napom. Pedig jol kezdodott, meglatogattuk Bubuval Chriseket, az nagyon jol sikerult. Sutott zabpelyhes csokis sutit, amibol Bubu is es en is jol bezabaltunk, ittunk friss tejet a farmrol, szedtunk malnat a kertbol...
De aztan sajnos mikor Nyuszival beszeltunk, egyikunknek se volt tul jo kedve, es egymast se nagyon viditottuk fel, bar a vegen azert jobb lett.
Minden esetre megosztom a dolgot, kozerdekuleg. Ugyanis tisztara artatlanul hangzik am, es gondoltam hatha van meg odakinn a nagyvilagban valaki, akit nem vagnak szajon ezzel, mert a potencialis elkoveto olvassa ezt. Illetve ezeket, mert tobb, egyebkent igen joindulatu megjegyzesrol van szo. Joszandekbol elkovetve.
Kezdem a nyilvanvalobbal, es egyben gyakoribbal. Igy hangzik, hogy "Ezuttal Biztos Minden Rendben Lesz!"
Nagyon jo lenne, ha az illeto, aki errol biztositja a magamfajta szerencsetlent, egyben birna a mindenhatosag es jovobelatas kepessegeivel is, mert egyebkent eleg meresz ilyet allitani. Magyaran, ha atlag-halando vagy, probald kerulni ezt. Ugyse hiszi el senki, te se. Remelni lehet, de ez az allitas nem remenyt tukroz a hozzam hasonloknak, csak feleleveniti, hanyszor is hallottuk ezt; gyakran kozvetlenul azelott, hogy rankborult a haromajtos szekreny, vagy a vilagnak egy hasonloan mely nyomot hagyo darabja. Szoval mig ez a beszelo szajabol ugy indul(na), hogy "barcsak megigerhetnem, hogy ezuttal minden rendben lesz", de mire ideer, az elso resze lemarad, ettol aztan vagy hazugga, vagy hihetetlenul meressze valik, kimeneteltol fuggoen. Olyan erzes, mintha az eletem lenne a tet a rulett-asztalnal, es valaki biztatoan paskolgatna, hogy ne izguljak, miert ne jonne be az en szinem. Nekem az ilyen ugy jon le, mint egy vallon veregetes. Mintegy: Ugyan-ugyan kislanyom, hat miert nem hiszed el mar, hogy most bejon az atlag, a nagy szamok torvenye, satobbi, es meguszod?
Vajon miert nem hiszem el? tenyleg. Vajon.
Hat ugye egyreszt a tapasztalat, masreszt tul nagy a tet, hogy lazan vegyem, na.

Bevallom a masik nem igazan megjegyzes, mint inkabb egy hozzaallas. Az a lenyege, mint az elozonek, hogy az illeto vigasztalasi vagy biztatasi celbol mond valamit, ami nem biztos, hogy ugy van, de miert ne, jobban hangzik mint a valosag.
Egesz pontosan most az tortent (de van erre millio mas pelda, csak ez most friss), hogy anyosomek elmondtak az esetunket egy hires-neves orvos-doktornak Magyarorszagon, aki anelkul, hogy barmi tesztet, diagnozist, eredmenyt valaha latott volna Aronkarol vagy Akosrol, pusztan masodkezbol hallva, hogy mi tortent, azonnal ramondta, hogy Biztosan fuggetlen a ket eset egymastol, es emiatt igazan ne izgassuk magunkat. Namarmost, tudom en, hogy elsosorban vigaszt akart nyujtani. De. Szamomra egy ilyen allitas a semmire alapozva annyira elhitelteleniti az ilyen szemelyt, hogy hanyni tudnek. Honnan tudja, konyorgom? Mikor senki se tudja. Akos eredmenyei meg sem erkeztek. Aronei igen, a nagy semmivel, mint valasz. Namost, ketszer nulla az miota valami? Raadasul bejott neki amit mondott, anyosom is, anyam is remekul megnyugodtak, es mar hallom is a kovetkezo terhessegem alatt a vallonveregeto "Nemleszsemmibaj"-t. Merthogy XY Dr megmondta. Meg egyebkentis, miert lenne baj? Ugyanmar, Andikam, ne stresszelj, nem tesz jot a babanak.

Na ez a harmadik, amitol falnak megyek. Ne stresszeljek. Jo vicc. Te meg ne szuszogj, legyszives, no a szendioxid-kibocsatasod. Raadasul ezzel, hogy Nem Tesz Jot a Babanak, beleszovodik az is, hogy ha baj lesz, lehet en tehetek errol is, mert minek stresszelek annyit. Tudom, tudom, nem igy ertik, joszandekbol van.

Levego kifuj.

Sunday, October 17, 2010

Marmegint Blackhill

Ezuttal Erzsivel es Elhammel, aki Svedorszagbol jott latogatoba.

Friday, October 15, 2010

bejelentkezes, valamint az Atlag-nyuzuge Allast Keres

hogy meg elek. :-) Mi tobb, nemcsak hogy elek, szuszogok, stb, hanem meg viszonylag produktiv is voltam ma! Komolyan, le vagyok nyugozve magamtol, hehe. Kulonosen annak kontextusaban, hogy tegnap szo szerint orultem, hogy lyuk van a hatsomon, es a majdnem-baleset tulelese utan ijedt feloleny modjara pislogtam az agyamon egesz fennmarado delutan.
Naszoval, ezzel szemben ma azzal kezdtem, hogy levizsgaztattam az autot, ami csodak csodajara atrepult a vizsgan, dacara a repedt kipufogonak. Hurra!
Ezek utan jott egy kisebb visszaeses, ugyanis a CVS-ben megvettem mindent, ami elem kerult, es Bubunak kicsit is szorakoztatonak minosult. Ugymint: ujabb tizenket "kulonosen elenk szinu" kreta (ugye nincs meg neki otven, igaz, kisse valoban fako mind), egy szinezo (tengeri allatokkal, ujabban a capak es meduzak mennek), egy "activity box" aminek aztan a felet ki kellett szelektaljam, mert tul apro darabokkal volt tele, de igy is maradt ott egy zsak pompom, ragaszto, szines farudacskak, miegymas. Hmm mi volt meg... Ja igen egy csomag szines papir; tervezem, hogy kivagdosunk majd mindenfele formakat, es ragasztgatunk (remelem inkabb a lapra, es kevesbe a falra meg az ulogarniturara, de legyunk realistak).
Na ezek utan, hogy felvasaroltam a boltot, hazajottem, es hirtelen felindulasbol elkuldtem az oneletrajzomat ket helyre is! Mar csak 895millio helyre kell jelentkezzek, es maris lesz eselyem egy interjura! Juhhe! Fo a lehengerlo optimizmus.
Marhara nem konnyu am ez az allaskereses, foleg igy, hogy halvanylila gozom sincs, mit is akarok csinalni. Igy aztan kell egybol harom alaptipusu oneletrajz, egy a gyogyszergyaraknak, egy a kriminalisztikai laboroknak, egy tanitashoz. Es akkor Andras otletet, a konzultansi allast meg nem is vettem, szoval negy. Ebbol nagyjabol az elso harom mar megvan, de ahanyszor atnezem, mindig talalok benne valamit ami idegesit, es meg mindig nem vagyok egyikkel se megelegedve. Na de el kell kezdeni valahol. Az utolso tipust Andrasra fogom bizni, arrol aztan vegkep fogalmam sincs, hogy oda minek kellenek, bar engem vonz a zsak penz amit allitolag ezzel lehet keresni.
Hu remelem egyik jovendo munkaltatom se olvassa a blogot. Most tok lebuktam, hogy valojaban minden Letter of Intent, meg Cover letter, meg Research Interest, Personal Statement meg fittyfene ellenere abszolut nem tudom, mit akarok, azt meg plane hogy miert.
Kar, hogy ezt nem lehet leirni:
"Kedves Jovendo Munkaltato,
azert szeretnek egy masik allast, mert a valtozatossag kedveert valami ertelmeset szeretnek kezdeni magammal; tekintve, hogy a foallasu anyasag szamomra, mint olyan, minden erofeszitesem ellenere kudarcra van itelve, maradt a kulonben nem tul kulonleges eszemre valo tamaszkodas. Ertek egy csomo mindenhez, megbizhatoan aprolekos es kreativ munkara vagyok kepes, es masok erdeklodeset is fel tudom kelteni a legbizarrabb, sot, egyenesen dogunalmas temak utan is. Ha valami tenyleg erdekel, egyenesen szenzacios munkaero vagyok. De valljuk be, megvannak a gyengeim is, ugymint tokkelutott fonokok nyilt utalata, gyakran az utolso pillanatra valo halogatasa barminek, ja es en se lelkesedem a szombat ejjel kettokor leadando uber-surgos munkak irant.
Valamint...szeretnek megelni a fizetesembol, tisztelt Munkaado, ezert ertekelnem, ha adnanak legalabb feleannyit, mintha allampolgar lennek, es tobb valasztasom lenne. Mondjuk mint a kormanyzati szerzodesen levo csatornatisztitoknak, ami utolso informacioim szerint evi 90ezer penz. Na, ha ezt megadjak, nem banom, meg pentek este nyolckor is egesz lelkesen veszem majd fel a telefont.
Munkak, aminek tobb ertelme van, mint kiskanallal tengerbe vizet hordani, kulonos elonyt elveznek.
Csok,
A Jelolt"

Thursday, October 14, 2010

akkor folytatom

ezt a "szegeny Andrea, hogyan is erez valojaban" sorozatot (most kepzeljetek ide egy ironikus arckifejezest). Ugye az erdeklodesre valo tekintettel, ahogy mondani szoktak, de igazabol ha oszinte vagyok, magamnak irom foleg.
Szoval ma nagy kalandban volt ismet reszem, ugy latszik, ujabban halalkozeli elmenyek jonnek egyik a masik utan, mintha felulrol allandoan raznanak, hogy te hulye, vedd mar eszre hogy orulnod kene hogy elsz. A vicc az hogy jelenleg nem kifejezetten orulok, nem mondom hogy banom, vagy ilyesmi, de az orom se jon igy magatol, mint normalisan. Szoval, na, nyogjem mar ki, hogy mi tortent. Tehat vittem ma Bubut Gabihoz, omlik az eso, es olyan dugo van az uton, hogy ihaj, lepesben se araszolunk vagy fel oraig, Bubu mar turelmetlen, aztan velem egyutt o is feladja, es zombulunk ki az ablakon nezve az esot, tokeletes beletorodessel. Marha nehezen vegul odaertunk, de kozben elhataroztam, hogy ugyanezt vissza nem jatszom el, inkabb elgurulok az autoszerelohoz (kozben remekul kibogom magam, sehol nem lehet olyan oszinten jot bogni, mint a kocsiban), szoval harom legy egycsapasra. El is mentem, beszeltem vele lyukas kipufogo es repedt szelvedo ugyben, majd szepen elindultam haza. Aztan egy bazinagy, negysavos keresztezodesben az autom szepen akkorat csuszott, hogy meg miota vezetem, ilyet nem lattam. Raadasul egy nagy negykerek-meghajtasu terepjaro, es emlekeim szerint rajta is volt a negykerek, megis ahogy elindultam a zoldon balra, azt erzem hogy total semmi kontrollom felette egy csuszunk hol jobbra hol balra, ketszer atszelve teljes szelessegeben az utat, mindenki dudal, en meg nezek, hogy mi a rosseb tortenik?? Aztan sikerult lefekezni az ut jobb szelen, anelkul, hogy barkivel utkoztem volna, ami egyenesen csodaval hataros, tenyleg, es kiszuszogtam magam, majd behuzott fullel-farokkal hazavezettem. Es bogtem persze, ezen is, mint mindenen ujabban, hogy MIERT, bakker, nincs eleg bajom, minek meg ez is? Ket dolgot nem ertek (na jo, tobb is van, de most maradunk ennel a kettonel). Az egyik, hogy miert nem volt rajta megse a negykerek, mert mikor megalltunk, lattam hogy ki van kapcsolva? Eskudni mernek, hogy mikor elindultam a szerelotol, rajta volt. Vagy kozben kikapcsolt? ilyen van? Eddig sose csinalt ilyet, szoval biztos en kapcsolhattam le, ebben az esetben viszont on- es kozveszelyes idiota vagyok. Nem lep meg, de felelmetes. A masik kerdest meg rogton az elejen irtam mar, hogy vajon a Joisten vigyaz ram allandoan, vagy ez is pusztan a random univerzum megnyilvanulasa volt. Most igy utolag leirva az elso tunik valoszinubbnek, de akkor es ott teljesen az volt az erzesem, hogy megint sodrodom az esemenyekkel, minden szar csak tortenik velem, en meg nezem, majdnem kivulrol, es utalom, hogy miert kell ujabb es ujabb ilyen genny dolgokon atmenni, megis vajon mire megy ki ez a jatszma, mit var vajon a Fojatekos? Van ilyen egyaltalan? Vagy van, de passzivan nez? Vagy van es vigyaz ram es celja volna velem megis? Marhara, elmondhatatlanul jobb erzes mikor az utobbiban tudok hinni. De momentan csak nezek ki a fejembol, figyelem kinn a zuhogo esot es orulok, vegulis, hogy elek. Mekkora blamazs lenne mar ilyen hulyen kimulni a vilagbol, egy elfelejtett terepvalto miatt. Raadasul amekkora boszme nagy auto ez, mast is magammal huzhattam volna, es ez igazan szar lenne, mert az egy dolog, hogy nekem nincs ki a negy kerekem (szo szerint), de ezt igazan nem mas kene megszivja. Szoval nem tudom, ram vigyazott-e csak  Joisten, vagy masokra is, de ugy tunik megusztuk mindannyian ma reggel tizenegykor az Old Georgetown Roadon.

Kozben teljesen random informaciokent elmondom, hogy Andras itthonrol dolgozik, gepel es szamol ezerrel a kis excel tablazatain, en meg tejesen le vagyok dobbenve, hogy tudja csinalni, mert en nagyon messze allok ettol jelenleg. Szomoru mod nem is csak az a baj, hogy ne tudnek koncentralni, vagy ilyesmi, hanem egyszeruen Nem. Erdekel. Egy. Kicsit. Se. ...es ez nagyobb baj, ha engem kerdezel, az ember elobb-utobb visszanyeri az eszet (ha van), de ha nem akar vele kezdeni semmit, akkor marad a puding-let.

Puding kikapcs.

Wednesday, October 13, 2010

a hitrol

(gyorsan hozzateszem, hogy bevettem mar az altatomat, ami nelkul nem merek aludni, szoval ha semmi osszefugges nincs a sorok kozt, ez nem a veletlen muve.)
Tehat a hitemrol lesz most szo, ami nagy szo, mert ritkan beszelek rola, fokepp, mert hol ilyen, hol olyan, mint Pom-Pom. Meg annal is olyanabb; negyed mustarmagtol egigero tolgyfaig valtozik, pillanatrol pillanatra. De volt mar olyan is, hogy azt hittem, elvesztettem azt a toredek mustarmagot is, es elontott annak totalis bizonyossaga, hogy az eletben minden random: jo is, rossz is, ami szinten remek es logikus magyarazat arra az evezredes megfigyelesre, hogy az elet nem fair.
Ilyenkor rajovok, hogy szinte minden foldi szenvedes oka a szeretet, es megprobalok nem kotodni igy emberekhez, de sajnos ez is totalis kudarca van itelve, mert meg egy nyomorult piritost se jo egyedul megenni, de bezzeg ha a paroddal oszthatod meg, mindjart mas... Szoval ugy erzem, kotodeseinktol nem jo megszabadulni, sot, lehetetlen, meg ha szenvedeseink 99%-tol megszabadulhatnank is veluk. Mert ez a gyereket a furdovizzel effektus: oromeink es szenvedesunk szetvalaszthahatan elegyet alkotnak, amit mi eletnek nevezunk.
Azt ellenben nem tudom, minek neveznem, ha sikerulne senkitol es semmitol nem fuggni, sehova se tartozni, semmit se birtokolni, senkit es semmit se szeretni tehat. Eletnek biztos nem, ez lehet akor a halal? Erre minden esetre nem vagyom.
Sot, tokeletes boldogsagra se, tekintve, hogy eddigi tapasztalataim szerint valahol magaban rejtene a tokeletes boldogtalansagot.
Na de akkor miert akarok olyan megveszekedetten egy ujabb gyereket? Miert, valoban? Es -bevallom- a vizsgalati anyagok eredmenyetol fuggetlenul? Vajon ez hit, vagy csak makacssag? Vagy egyszeruen nem hiszem el, hogy egy halott, egy elo es egy halott sorbol most nem az elo jon.  Szerintem, az jon. Mondhatnam, hogy marhara remelem, de azt is, hogy hiszem. Azzal az elegge limitalt meretu mustarmag-hitemmel, nagyon-nagyon kapaszkodom bele. Es hogy akkor vegre boldogok lehetnenk - egy ujabb tokeletes boldogtalansagi kockazatot vallalva. Sot van egy olyan erzesem, a tet ennel is nagyobb, de hiaba, nem is provokalom azzal, hogy ragondoljak, hanem kizarolag a boldogsarga koncentralok, ami johetne. Tudva tudva, hogy aztan az jon, ami jon, vagy amit kuldenek, es nekunk igyis-ugyis at kell venni az egesz csomagot, ha elni akarunk.
(OK, asszem tobbet bedrogozva nem fogok blogolni, mar egesz szorakoztato volt percekig keresni nemelyik betut -neha hiaba)

az erorol

szoval errol beszelgettunk valamelyik nap az egyik legjobb baratnommel, akinek szinten gyakran mondogatjak, hogy milyen eros. Neki a betegsege kapcsan, nekunk meg a halott gyerekeink miatt, illetve mindkettonkek, hogy legalabbis messzirol tokeletesen funkcionalisnak nezunk ki, mindegy, mi tortenik. Szoval o is arra a kovetkeztetesre jutott, amire en, hogy na nem, mintha lenne valasztasunk. Persze, elvileg benne van a pakliban, hogy az ember bedobja (mit dobja, bevagja) a torolkozot, vagy nem tudom. De komolyan, ez valojaban nem lehetseges. Amig parja, szuloje, testvere es foleg gyereke van az embernek, addig nemigen vag se be, se oda semmit, mert nem teheti meg.
Amit viszont megtehet, hogy rohog az egeszen, sirva ugyan, de rohog.
Es ettol masoknak ugy tunik, mintha erosek lennenk. Mi igazan nem erezzuk ugy; sot, mondhatnam, ellenkezoleg.
Ma peldaul rettentoen tutymadt allapotba kerultem, konkretan bogtem a szep barna borpamlagon, meg jo hogy letorolheto. De ugy istenigazabol ki vagyok magamra akadva, mert en, az EROS, ugye, arra se vagyok kepes, hogy kitalaljam, mi a fittyfenet kezdjek az eletemmel? Marha nagy kinszenvedes, ide-oda hezitalas utan jutottam par honapja arra a kovetkeztetesre, hogy Zsebibaba szuletese utan itthon maradok legalabb par evet gyereket nevelni (dacara kb Minden Egyes Ismerosunknek, de komolyan). Ettol fuggetlenul eros volt bennem az elhatarozas, es ugye mi, erosek (haha) keresztul is visszuk az ilyet, tuzon-vizen-tiltatkozason at.
Ja.
Ember tervez, teso pedig nem maradt nekunk. Ugy ereztem, nemcsak fizikailag szakadt ki belolem valami/valaki, de fenekestul felfordult minden tervem a jovorol.
Maradt helyette egy hatalmas ur, egy-ket halovany elkepzeles, hogy talan tanitani kene vegre komolyan, vagy talan kriminologiai laborban dolgozni, hasznossa teve a tobbevi gyakorlatot...Vagy ha minden osszejon, es valami csoda folytan talalnek egy ilyen helyet, ahol valoban KUTATAS folyik, hat is is remek lenne.Sajnos ilyen helyet ugy tunik, nem konnyu lokalizani, aztan plane nem tudom, hogy gyoznem meg oket, hogy en kellek nekik.
Szoval van egy csomo ilyen feligsult elkepzeles-morzsam, egyikert se vagyok olyan nagyon oda viszont. Igy aztan a CV meg resume updateles, amivel ma toltottem a napot, az is csak ilyen felszivvel megy, aminek egesz pontosan zero ertelme van tapasztalatom szerint. Valami csak akkor szokott sikerulni, ha az ember minden egyes idegszalaval, zsigerbol akarja 1000%-ban. Na, akkor mennek a dolgok, arra az univerzum is megfordul, ha kell. De erre a vizes-zokni putymogesre, erre meg egy kobor kiseger se fogja a bajuszat arrebb mozditani.
Es ezt tudom. Es ez frusztral, hogy ilyen gyenge szar vagyok, hogy valami nem sikerul, es nemhogy B terv nincs, de semmi egyeb se, csak firkalmanyok egy rajzlapon, egy kilottyintett kave mellett, ide-oda rebbeno kezzel. Hat ez, loszar. Es ennyire futja.

A jo hir az Andras, aki nemcsak nem erti, hogy megis mi a fittyfenet varok magamtol egy hettel a mutet utan., es probalja megmagyarazni, hogy ez a fajta allapot ilyenkor nromalis, es foleg atmeneti. Na ezt, hogy atmeneti, ezt legszivesebben villodzo sparkly betukkel irnam, mert ebben van egyetlen remenyem. Szanalmas, de ez van! Ha ilyen semmire se jo puding maradok meg sokaig, hat annak semmi jo vege nem lehet.

De nemcsak hogy megvigaztal ez az ember, de tenyleg valahogy erot tud belem onteni, csak azzal is hogy hulyesegekkel  traktal filmnezes kozben, en meg vinnyogva nevetek, mar nem is tudom min, pedig nincs ket oraja a pamlagos stunt-nak. Szoval szerencsem van, na. Ritka hogy az ember ilyen tarssal elhesse le az eletet, aki ilyenkor meg szorosabban fog magahoz, mikor mas ellokne. (na tessk, most megint bogok, de o mar alszik, szoval kenytelen leszek itt magamban, a'la Munchausen baro kihuzni magam a slamasztikabol. Legalabbis reggelig, mert akkor mar ott lesznek a fiuk teljes foldi letszamban, Bubu es apja, akikert erdemes ugy tenni, mintha vegtelen erotartalekaim lennenek. Remelem, mire kiderulhetne a turpissag, visszater a szokasos eros en, vagy felulrol segitenek, es megyunk tovabb...

Monday, October 11, 2010

Mindenkinek...

koszonjuk a kerdeseket, aggodast, es egyutterzest, sokat jelent erezni, hogy gondoltok rank.

Sunday, October 10, 2010

Furdes, kirandulas, aztan rajzolunk

Tegnap vegre bevittem a fenykepezogepet a furdobe mikor Bubber pancsolt, es micsoda mazli, hogy igy tettem, nezzetek:


Hat ezert a mosolyert erdemes, mindent. Meg az is lehet, hogy ujra nekivagunk egyszer, mert hatha van valahol nekunk meg egy Bubutesonk, akivel ez a buttymurutty jatszhatna.

Mivel Andras fonokenek jovoltabol minden nap erkezik egy csomo inyenc finom kaja, igy fozni nem kell, tehat ha megununk itthon ulni, kirandulunk, mas dolgunk a tulelesen kivul nem leven.
Mivel Tobias, az ebugatta multkor olyan ugyesen visszajott, kierdemelte az ismetelt szabadon eresztest, es ki is elvezte.

Bubu is megnezte ismet az osszes levelet, de most kulonosen egy gorbe faag kototte le a figyelmet, azt hurcolta magaval vegig es utotte-vagta az avart maga korul, mint egy igazi ferfi, hehe. Jo, ez nem igazsag igy ebben a formaban, mert en is szerettem annak idejen a keriteseken vegighuzni bottal, hogy halljam a kopogast.
Miutan visszajottunk, rajzoltunk egy csomot az udvaron, most vegre apa is beszallt. Rajzolt Bububak repulot, traktort, autot, sot aztan lett emlekezetbol egy Hawaii- es egy Magyarorszag terkep is, csak igy emlekezetbol. Mindig ledobbenek egyebkent, milyen fenykep-memoriaja van az Embornek.

Bubber viszont ugy kidolt utana, hogy azota is alszik, most tanakodunk, hogy ebresszuk-e fel. HIaba, a szabad levego megteszi a hatasat.

Kulonben ma kicsit jobban voltunk, eddig legalabbis nuku sirogorcs, szoval csak van feny az alagut vegen.

Saturday, October 9, 2010

Kenyer

Gondoltam megmutatom mar, milyen is volt az elso sutes eredmnenye.


Aztan a kovetkezo mar ilyen lett.


Bubu leveleket tanulmanyoz

... es le is probalja oket rajzolni a noteszaba. Komolyan, nezzetek meg.

Sajnos belteri kepek, villanyfenynel, de meg kell zabalni, amilyen alaposan megfigyeli oket, nem?

Denesnel

Ma delutan Deneseknel volt osszejovetel, es bar nem konnyu most tarsasagba menni, elmentunk, es nem bantuk meg. A kaja is nagyon jo volt, es Bubberrol is lett egy csomo edi kep.

Kis feher solyom

Tegnap eleg tetu napom volt; reggel egyszeruen nem lattam a konnyeimtol, ami marha dramaian hangzik, de tenyleg igy volt. Csak ultem a hulye pamlagon es bogtem, nem latvan semmi remenyt, nagyon gaz volt. Aztan nem tudom, mi tortent, felmentunk punnyadni az agyra, aludtunk volna, erre szol a telefonja Andrasnak, hogy a korhazbol mikor szandekszunk vegre elvinni a gyerek maradvanyait?? Mondja Andras, hogy alairtuk a papirokat, a temetkezesi vallalkozo viszi majd el. Na erre azokat is fel kellett hivni, igy derult ki, hogy elobb mindkettonnknek be kell menni hozzajuk, es alairni a hamvasztasi kerelmet. Nem, nem eleg csak az apa, anya is kell. Minek, nem ertem, de igy esett, hogy a delutant ismet Pumphrey and sons hazaban toltottuk, alairva en nem tudom, hany papirt es folyamodvanyt. Mindezt egy alig-gyermekert, egy kisfiuert, aki 16 hetet se ert meg a foldon.  Ugyanakkor ez segit is az embernek realizalni, hogy mindez valosag.
Ahh, igen; egy fontos reszlet. Molnar Akosnak neveztuk el, a mi kis feher solymunknak, aki olyan hamar elrepult tolunk.