Bizony-bizony tegnap betoltotte az egyet a kismutyur. Hihetetlen, hogy egy evvel ezelott szuletett, volt nagy hajciho, Andras majdnem le is maradt a dologrol. :-)) Emlekeztek? Jo kis ev volt ez, es ahogy nosztalgiazasilag ujraolvastam az elso par hetet-honapot Bogyorol, tenyleg sokmindenen tul vagyunk. Azert mostmar osszehasonlithatatlanul konnyebb, belejottem a ketgyerekezesbe, semmi problema (hacsak nem betegek). Utolag vicces, hogy azon paraztam, hogy meg boltba se birok majd elmenni kettovel. :-))
Nagy utat tettunk meg, es remelem meg hosszu evekig irhatok majd ujabb es ujabb kalandjainkrol. Azert annyira nem egyszeru a dolog, hogy komolyan szobajohetne egy harmadik, de mar nem mondom, hogy azonnal harakirit kovetnek el, ha veletlenul igy sikerulne. Minden esetre a szandek jelenleg hianyzik. Ugy erzem, igy jo most mindenkinek.
Tegnap megvolt az egyeves orvosi vizit is, ugyhogy essunk tul a statisztikan: 8,95 kg (tehat kis joindulattal mondhatjuk 9-nek), es 73,66 cm. Ezzel mindket esetben a 25%-ban van, azaz a hasonlo koru gyerekek negyede kisebb nala, haromnegyede meg nagyobb. Ez azert sokkal jobb, mint a par honapja mert nyuzugeseg, de ahogy a doki is mondta, ilyen korban egy felremert negyed centi is sokat dob, ami pedig a hibahataron belul van. Na a lenyeg a lenyeg, rendben van a mutyur, teszi amit tenni kell.
A szulinapi buli is jol sikerult, pedig sokan nem tudtak eljonni, de aztan csak osszejottunk paran. Itt volt az Andras kollegaja is a csaladjaval, nekik van egy 11 honapos kislanyuk, aki mar latvanyosan megy, es majdnem akkora mint Bogyo. :-)) Nekik elso gyerek, es meg sokmindenen paraznak, amire en mar a vallamat se vonom meg, de azert jo volt oket latni. Nagyon jo fej kiscsaj, Bogyoval jol kijottek. :)
Bubu persze elvezte, mert voltak lufik! Egy tucat szines leggombot gyomoszoltem be a kocsiba hogy oruljon, hat majd' ki is ugrott a borebol mikor meglatta! De legkozelebb a nagy autoval probalok csak ilyet, mert alig lattam ki toluk. :-D A tortakon a gyertyat is segitett elfujni, mert rendes gyerek. :-)) A haverja se hagyta cserben, Botival egyutt adtak bele mindent, nehogy aztan leegjen a haz, vagy ilyesmi. Atjottek a szomszedok is, volt kaja-pia-nok, szoval jol ereztuk magunkat. Apanak es Bogyonak kulon torta is jutott, mert ugye Andras 17-en lett 32 eves, es milyen mar, ha osztozni kell a tortan is? Ugye. Neeem, abszolut nem arrol van szo, hogy mindket torta olyan finom volt, hogy ne birtuk volna eldonteni a cukiban, melyik legyen.
Es persze ne felejtsuk el, hogy Itt Van Nyusziii! Igazabol mar mult szerda ota, csak nem jutok ide a gephez sehogyse. Bubuka teljesen odavan erte, mintha minden nap latta volna, annyira nem volt semmi atmenet. Ugy rohant oda hozza, mintha tegnap lett volna, hogy utoljara talalkoztak. Bogyo az eleinte osszevonta a szemoldoket, hogy megis ki ez, es mit akar, de aztan mikor kiderult, hogy Mama tud tancolni, enekelni es meg ugralni is, valamint marmikor kaphato egy kis kezenfogva setalasra, hamar osszebaratkozott vele. (Bogyo ugyanis most van abban a fazisban, mikor allandoan menne, tehat valaki mogotte hetret gornyedve kell toporogjon).
Na ilyenek vannak, es kozben a tanitas is javaban folyik mar. Hatalmas mazlimra ugy nez ki, sikerult egy kulonlegesen ertelmes csoportot kifogni iden, mert rogton az elso tesztet 84%-os atlagra irtak meg; es ez nem az a bevezetes a tingli-tangliba ora, ez rendes feherje biokemia, szoval abszolut le vagyok nyugozve. Remelem nem faradnak bele a vegere!
Es akkor egy rakas kep, gyakorlatilag valogatas nelkul, mert ha arra varok, hogy mikor lesz idom rendesen megcsinalni azt is, akkor asszem a blog elszarad majd, mint egy koro hamarosan.
Elso reggeli Mamaval es a vitorlassal, ami bearta a vilagot, mielott Bubuhoz erkezett:
Szulinapos kepek:
Vasarnap aztan jol elautoztunk kukutyinba, mert irt nekem egy noci, hogy esetleg orokbefogadnak Tobiast. Namarmost ez eleg jo kis dilemma volt, mert Toby nagyon jo kutya, csak kicsit tul sok nekem. Gyerekekkel szuper edi, embert sose bantana, kutyat se bizonyos meret folott, de apro feher szoszmosz-kutyakra ugy begerjed, hogy az iszonyat. Hiaba minden kutyaiskola, trening, jutalom, fenyites, ilyenkor elmegy az esze es rangat es pattog a poraz vegen, mint akinel elmentek otthonrol. Persze ha csak en vagyok ilyenko vele, semmi gond, de a multkor addig csinalta a fesztivalt, mig koremtekerte a porazt es el is estem. Namost mikor Bubu is a babakocsi mellett setal, es egy ilyn cirkusz kozben jon egy auto, azert elegge veszelyes, mert nem tudok arra is figyelni, hogy Bubu nem ugrik-e a kocsi ele, meg arra is, hogy Tobias ne egye meg a masik kutyat, plusz a babakocsi se guruljon el, ha engem elrant ez az eszement allat. Szoval miutan volt egy ilyen eset, amit szerencsesen megusztunk, elgondolkodtam, hogy erre nem lehet szamitani, hogy az embernek mindig ilyen makja legyen. Es hogy vagy nem setal akkor velunk, csak ejjel ha a gyerekek alszanak es elviszem, vagy az udvaron eli le az eletet. Szoval felmerult bennem, hogy ha valaki masnal jobb helye lenne, lehet odaadnam. Szoval beltunk a kocsiba vasarnap: apa, Bubu meg en, es elautoztunk egy jo harom orat videkre, hogy a leendo orokbefogadok megnezzek. Aztan persze nem lett a dologbol semmi, mert az o kutyajuk a mienknel is hulyebb volt, es allandoan tamadta szegeny Tobiast, de mindegy mi azert jot mentunk. :-) Sot arra is rajottem, hogy lam, a mienk nem is olyan rossz, jobb is ha megtartjuk. :-D Aztan mikor hazajottunk, Bubu ugy orult hogy vegre nincs bekotve a kocsiba, hogy orakig jatszott kinn Nyuszival es Bogyoval az udvaron. Hengergozott a domboldalon, viragot veve a szajaba bohockodott, es egyaltalan: maga volt a megtestesult boldogsag. :-)
