.

Sunday, September 30, 2012

Szalonnat sutunk...

esoben :))) Ugyanis annyira rakeszultunk, Andras meg az orosz boltba is elzarandolkolt igazi sutni valo szalonnaert, hat csak nem hagytuk mar magunkat nehany esocsepptol elrettenteni?! Dehogy. Nincs nyars? csinaltunk! Nyuszi a "par csepp" eso miatt ugyan a konyhaban hegyezte az agakat, amiket Andras az ej leple alatt a szomszedok bokrarol nyesett, de mi az nekunk? Ha mi szalonnat akarunk sutni, akkor szalonnat is fogunk sutni, ha a fene fenet eszik is! nnna. Es igy is lett. Mazlinkra az eso pont arra a felorara elviselheto csepergesse vette vissza magat, ugyhogy lett is szalonka. Meg is ettuk friss zsemlevel, hagymaval, es a forralt bor se maradt magara. Azota zuhog, de mindegy, rajtunk mar nem fogott ki!

Vizeses, reneszansz fesztival, minden

Megint le vagyok maradva, mint a borravalo, hogy Bubu kedvenc szavajarasaval eljek. Hiaba, mindig van valami erdekes tortenes, es alig jut ido roluk meselni. Tegnap peldaul a Great Falls nemzeti parkban voltunk, ahol baratnek javaslatara keszult nehany pozolos kep is. Na mondanom se kell, hogy valamelyik gyerek mindig tiszta morci rajta, ugye? De azert nagyon jo volt, szuper idot is fogtunk ki. Csak ez a franya alvas, ez mindig kifog a csaladon; egyszer az egyik, aztan a masik almos, hacsak be nem adjuk a derekunkat es allo nap arra nem varunk, hogy vegre mindenki kialudja magat. Most mindket nap ugy csinaltuk, hogy mikor Bogyo delelotti alvasabol felebredt, ugy 11 korul, el is indultunk; persze ennek az az ara, hogy Bubu egykor aludna, de ugye nem akar mert minden nagyon erdekes. Mire hazaerunk, meg mar tul keso.

Azert tegnap csak sikerult meg keso delutan egy vizibiciklizest is begyurni, az is nagyon jol sikerult, de kep csak Nyul gepen lett, mert en a kocsiban hagytam az eneym. Ezt is csak nagymamaval lehetett megejteni, mert Bogyora meg tul nagy a legkisebb mentomelleny is, igy ok a partrol neztek. Utana viszont olyan huvos szel kezdett fujni, hogy bementunk a mozi epuletebe melegedni. Ott mindket fiu azzal szorakozott, hogy az oriasi lepcso osszes fokan rohantak fel-le. Igen, Bogyo is, de vagy tizszer legalabb! Hihetetlen kolok.

Ma meg ugyanugy mint tegnap, keso delelott indultunk el reneszansz fesztivalra. Bogyo eleg nyugos volt a kocsiban is, aztan ott is, bar azert a perecbol joizzel evett, majd az almas sutit is megkostolta. En kaptam egy szep viragkoszorut, de persze Bubu addig konyorgott, mig odaadtam. :-)) Vegigsetaltuk az egeszet, majd amig Andras Bubuval egy oriasi csuszdan csusztak le, en elengedtem Bogyot legelni. Na az tetszett neki, pillanatok alatt jol ossze is koszolta magat, es meg fara is probalt volna maszni; marhara nem ertette, miert nem megy ez meg neki? Bubu meg a lovagi tornat is megnezte Andras nyakabol, addig mi tovabb koszolodtunk. Vegul Bubu es apa kaptak egy-egy fakardot is, amivel hazatertunk utan jot jatszottunk az udvaron. Kivalo hangulat volt a tomeg ellenere; volt elozene, almabor, sok-sok mindenfele kosztumos ember, szoval mindannyian nagyon jol ereztuk magunkat.
Kolkok kidoltek a hazauton, de persze ahogy megallt az auto, mindnekinek kipattant a szeme, es azota karikas szemekkel, de roppant kitartoan ismetelgetik, hogy ok ugyan cseppet sem almosak. Pedig en titkon varom mar, hogy mindenkiskoru kidoljon, mert akkor nekiallunk forralt borozni es szalonnat sutni. :-)

Tuesday, September 25, 2012

Seta a Rioban

Na nem de Janeiro, bar az se lenne rossz, hanem csak a kozeli kis bevasarlokozpont-park-nem tudom miben. Igazabol egy kis setalos varosresz, van egy kis tavacska is, meg kiulos ettermek, meg szokokut, jatszoter, ilyesmi. Kozel van, lehet nezelodni, vannak halak, kacsak, libak, szokokutak, ugye, szoval gyakran jarunk oda. Igen, van konyvesbolt is, es nem, mar nemcsak en vagyok fuggo. :-D Mindket kolok szeret oda jarni, Bogyo egyelore foleg a temerdek megraghato polc es jatek miatt, de Bubut mar nemcsak a kisvasut erdekli, hanem foleg a konyvek. Es igy, hogy Nyul vigyazott Bogyora, vegre volt idonk es olvastunk. :)
Utana tettunk egy gyors setat, megcsodaltuk a szokokutat, es futas haza, mert ma megint felvaltva aludtak, ugyhogy mire vegre mindketto kipihente magat, keso delutan lett es sietni kellet haza vacsorat csinalni.



Bogyo egy eves!

Bizony-bizony tegnap betoltotte az egyet a kismutyur. Hihetetlen, hogy egy evvel ezelott szuletett, volt nagy hajciho, Andras majdnem le is maradt a dologrol. :-)) Emlekeztek? Jo kis ev volt ez, es ahogy nosztalgiazasilag ujraolvastam az elso par hetet-honapot Bogyorol, tenyleg sokmindenen tul vagyunk. Azert mostmar osszehasonlithatatlanul konnyebb, belejottem a ketgyerekezesbe, semmi problema (hacsak nem betegek). Utolag vicces, hogy azon paraztam, hogy meg boltba se birok majd elmenni kettovel. :-))
Nagy utat tettunk meg, es remelem meg hosszu evekig irhatok majd ujabb es ujabb kalandjainkrol. Azert annyira nem egyszeru a dolog, hogy komolyan szobajohetne egy harmadik, de mar nem mondom, hogy azonnal harakirit kovetnek el, ha veletlenul igy sikerulne. Minden esetre a szandek jelenleg hianyzik. Ugy erzem, igy jo most mindenkinek.
Tegnap megvolt az egyeves orvosi vizit is, ugyhogy essunk tul a statisztikan: 8,95 kg (tehat kis joindulattal mondhatjuk 9-nek), es 73,66 cm. Ezzel mindket esetben a 25%-ban van, azaz a hasonlo koru gyerekek negyede kisebb nala, haromnegyede meg nagyobb. Ez azert sokkal jobb, mint a par honapja mert nyuzugeseg, de ahogy a doki is mondta, ilyen korban egy felremert negyed centi is sokat dob, ami pedig a hibahataron belul van. Na a lenyeg a lenyeg, rendben van a mutyur, teszi amit tenni kell.
A szulinapi buli is jol sikerult, pedig sokan nem tudtak eljonni, de aztan csak osszejottunk paran. Itt volt az Andras kollegaja is a csaladjaval, nekik van egy 11 honapos kislanyuk, aki mar latvanyosan megy, es majdnem akkora mint Bogyo. :-)) Nekik elso gyerek, es meg sokmindenen paraznak, amire en mar a vallamat se vonom meg, de azert jo volt oket latni. Nagyon jo fej kiscsaj, Bogyoval jol kijottek. :)
Bubu persze elvezte, mert voltak lufik! Egy tucat szines leggombot gyomoszoltem be a kocsiba hogy oruljon, hat majd' ki is ugrott a borebol mikor meglatta! De legkozelebb a nagy autoval probalok csak ilyet, mert alig lattam ki toluk. :-D A tortakon a gyertyat is segitett elfujni, mert rendes gyerek. :-)) A haverja se hagyta cserben, Botival egyutt adtak bele mindent, nehogy aztan leegjen a haz, vagy ilyesmi. Atjottek a szomszedok is, volt kaja-pia-nok, szoval jol ereztuk magunkat. Apanak es Bogyonak kulon torta is jutott, mert ugye Andras 17-en lett 32 eves, es milyen mar, ha osztozni kell a tortan is? Ugye. Neeem, abszolut nem arrol van szo, hogy mindket torta olyan finom volt, hogy ne birtuk volna eldonteni a cukiban, melyik legyen.
Es persze ne felejtsuk el, hogy Itt Van Nyusziii! Igazabol mar mult szerda ota, csak nem jutok ide a gephez sehogyse. Bubuka teljesen odavan erte, mintha minden nap latta volna, annyira nem volt semmi atmenet. Ugy rohant oda hozza, mintha tegnap lett volna, hogy utoljara talalkoztak. Bogyo az eleinte osszevonta a szemoldoket, hogy megis ki ez, es mit akar, de aztan mikor kiderult, hogy Mama tud tancolni, enekelni es meg ugralni is, valamint marmikor kaphato egy kis kezenfogva setalasra, hamar osszebaratkozott vele. (Bogyo ugyanis most van abban a fazisban, mikor allandoan menne, tehat valaki mogotte hetret gornyedve kell toporogjon).

Na ilyenek vannak, es kozben a tanitas is javaban folyik mar. Hatalmas mazlimra ugy nez ki, sikerult egy kulonlegesen ertelmes csoportot kifogni iden, mert rogton az elso tesztet 84%-os atlagra irtak meg; es ez nem az a bevezetes a tingli-tangliba ora, ez rendes feherje biokemia, szoval abszolut le vagyok nyugozve. Remelem nem faradnak bele a vegere!

Es akkor egy rakas kep, gyakorlatilag valogatas nelkul, mert ha arra varok, hogy mikor lesz idom rendesen megcsinalni azt is, akkor asszem a blog elszarad majd, mint egy koro hamarosan.
Elso reggeli Mamaval es a vitorlassal, ami bearta a vilagot, mielott Bubuhoz erkezett:


Szulinapos kepek:

Vasarnap aztan jol elautoztunk kukutyinba, mert irt nekem egy noci, hogy esetleg orokbefogadnak Tobiast. Namarmost ez eleg jo kis dilemma volt, mert Toby nagyon jo kutya, csak kicsit tul sok nekem. Gyerekekkel szuper edi, embert sose bantana, kutyat se bizonyos meret folott, de apro feher szoszmosz-kutyakra ugy begerjed, hogy az iszonyat. Hiaba minden kutyaiskola, trening, jutalom, fenyites, ilyenkor elmegy az esze es rangat es pattog a poraz vegen, mint akinel elmentek otthonrol. Persze ha csak en vagyok ilyenko vele, semmi gond, de a multkor addig csinalta a fesztivalt, mig koremtekerte a porazt es el is estem. Namost mikor Bubu is a babakocsi mellett setal, es egy ilyn cirkusz kozben jon egy auto, azert elegge veszelyes, mert nem tudok arra is figyelni, hogy Bubu nem ugrik-e a kocsi ele, meg arra is, hogy Tobias ne egye meg a masik kutyat, plusz a babakocsi se guruljon el, ha engem elrant ez az eszement allat. Szoval miutan volt egy ilyen eset, amit szerencsesen megusztunk, elgondolkodtam, hogy erre nem lehet szamitani, hogy az embernek mindig ilyen makja legyen. Es hogy vagy nem setal akkor velunk, csak ejjel ha a gyerekek alszanak es elviszem, vagy az udvaron eli le az eletet. Szoval felmerult bennem, hogy ha valaki masnal jobb helye lenne, lehet odaadnam. Szoval beltunk a kocsiba vasarnap: apa, Bubu meg en, es elautoztunk egy jo harom orat videkre, hogy a leendo orokbefogadok megnezzek. Aztan persze nem lett a dologbol semmi, mert az o kutyajuk a mienknel is hulyebb volt, es allandoan tamadta szegeny Tobiast, de mindegy mi azert jot mentunk. :-) Sot arra is rajottem, hogy lam, a mienk nem is olyan rossz, jobb is ha megtartjuk. :-D Aztan mikor hazajottunk, Bubu ugy orult hogy vegre nincs bekotve a kocsiba, hogy orakig jatszott kinn Nyuszival es Bogyoval az udvaron. Hengergozott a domboldalon, viragot veve a szajaba bohockodott, es egyaltalan: maga volt a megtestesult boldogsag. :-)

Tuesday, September 18, 2012

Egy esos nap

Holnap jon Nyuszi, ugyhogy ma kellett volna elintezni egy csomo dolgot, dehat asszed lehetett? Reggel viharral inditott a nap, majd Bogyo szokasos ideje elott feloraval visitani kezdett. Altalaban ilyenkor egy kis kaja utan felnyolcig is visszaalszik, de ma neeeem, ma addig vonitott, mig a holtfaradt es frusztralt Bubu is kitantorgott a szobajabol. Mondanom se kell, ugye, hogy mindketto taknyos? Bubu estere rendbejott, de Bogyi az nem. Szegenynek taknya-nyala egybefolyik, szoval hacsak csoda nem tortenik, akkor holnap is itthon kell tartsam. Bubu remelem el tud menni majd oviba. Ilyen kivalo korulmenyek kozt kene keszulni ugye holnapra, ami nemcsak Nyuszis nap lesz, de elotte meg tul kene elni egy beteg-gyerek es egy felev-elso-vizsgaja reszt is. Kivalo lesz, az fix.
Ma egesz allo nap bent kellett kuksoljunk a hazban, hat nem tudom, kit viselt meg jobban, engem vagy a kolkoket (szerinem engem). Vegig zuhogott az eso es viharos szel fujt, de tornadot is igertek, szoval vegulis makunk volt hogy ennyivel megusztuk. Kivetelesen nem lett se aramszunet, se fakat nem tepett ki tovestul a vihar, szoval valoban, egesz szerencsesnek mondhatjuk magunkat.
A gyerkocok miutan reggeliztek, vegulis egesz jol elvoltak, igy belehuztam: vegre volt motivacio ebben az oszies idoben, es atszortiroztam a ruhaikat: a nyar es/vagy kinott cuccokat elraktam dobozokba, a telieket elovettem, es rendet is raktam a szekrenyeikben. Aztan mig felvaltva aludtak, akkor nekikezdtem egy adag zsemlenek, majd mikor felkeltek, egyutt csinaltunk zoldseglevest a zsemlehez, sot meg egy malnas sutit is. Persze mire minden kesz lett, Bogyo kiakadt, de ezzel egyutt nagyon orultem, hogy sikerult ennyi mindent megcsinalni. Meg tusoltam is! De bevallom, a kutyakat ma Andras vitte el setalni, en ma eleget ugraltam. Ha az ejszaka nem lesz nagyon szornyu, akkor holnap meg kimosom az agynemuket; ha nem, akor csak abban remenykedhetek, hogy szegeny Nyul a 16 oras ut utan olyan faradt lesz, hogy nem erdekli majd. :-o

Sunday, September 16, 2012

It's OK, it's a choo-choo train!!

Tegnap egeszen remalomba illo jelenetnek voltunk tanui. Pillangozni indultunk, mert ez az utolso hetvege az iden zaras elott, de annyian voltak, hogy inkabb elmentunk kisvonatozni. Hat erre elenk ult egy nagymama+nagypapa egy igen remult harom ev koruli unokaval. Namarmost ertem en, hogy egy siro kisbabanal meg remenykedik az ember, hogy ahh, majd ha elindulunk, tetszik neki esetleg, de egy visitva rettego ovodas...? Szegeny feherre valt kormokkel kapaszkodott a nagymamaba, es sirva konyorgott hogy szalljanak le, o fel, de hiaba, a nagyi ra se bagozott, es csak egyre ismetelgette, hogy It's OK, it's just a choo-choo train! Oszt' hello, visithatott a nyomorult kolok, ahogy akart, nem volt kegyelem, se egyutterzes, se semmi, csak ... It's OK, it's a choo-choo-train! Komolyan, ott voltam, hogy megszegem a nyilvanos helyeken nem szolunk idegenekhez szbalyt, es megkerdem a nagymamat, hogy miert kell a szerencsetlen kolykot kenyszeriteni, ha nem akarja? De aztan gondoltam, majd a kalauz szol nekik. A csudat. Mindenki csak nezett, a rem-nagymama meg csak ismetelgette a mantrajat, a gyerek pedig uvoltott tovabb. Nekem meg egyre gyilkosabb gondolatok kezdtek gyulekezni a fejemben, hogy mit is kene csinalni a nagymamaval. Vegul arra jutottam, hogy egy artalmatlan, de oriasi szoros pokokkal es nyalkas de nem merges kigyokkal teli kadba tennem es nem hagynam kimaszni, mikozben en is mint egy beakadt lemez, ismetelgetnem hogy It's OK, it's just some spiders! Esetleg kozben lenyomnek a torkan par meztelencsigat is, ha mar arra jarok, es hozzatehetnem hogy It's OK, they are yummy! Kivancsi vagyok, mit szolna hozza...
(ahh, nem voltam am sikideg, dehogy).

Szerencsere Andras, Bubuka es Bogyo olyan edik voltak, hogy rajuk valo tekintettel nem nyuvasztottam meg a gyerekkinzot, de utolag nem tudom, nem lett volna-e jobb legalabb szolni valamit?? Persze tokmindegy, nyomorult gyerek valoszinu se nem eloszor, se nem utoljara volt kiteve a joindulatu kinzasnak. De hogy hianyozhat valakibol, de plane nagyszulobol ilyen szinten az empatia, azt nem tudom.

Bubuval aztan felultunk a lovas korhintara is, de utana menni kellett haza, mert mindenki elfaradt. Delutan meg elmentunk a cukraszdaba, hogy Andras es Bogyo szulinapjara kivalasszuk a tortakat. Hat mit mondjak, Bogyo ezt se konnyiti meg, mert ugye egyhelyben nem lehet am megmaradni tobb, mint fel masodpercig, de legalabb azzal altathattam magam, hogy igy negativ kaloria a csokitorta is, ha kozben egy totyogot uldoz az ember. (Ha igy lenne, komolyan nem is bannam, hogy lehetetlen veluk nyugodtan egy falatot is lenyelni).

Mire mindket kolykot agybaraktuk, en olyan kimerult voltam es ideges, hogy orulet. De szerencsere beugrott Mate, vele meg nem lehet rosszkedvunek lenni, plane mikor elokerult egy pizza es nehany uveg sor is. :-)) Ugyhogy jo nap volt ez, choo-choo train ide vagy oda. :)

Ma meg ugy volt, hogy szedunk malnat es almat, aztan kirandulunk, de persze mire a gyumolcsszedesnek vege lett, Bogyo amugyse hosszas turelme is elfogyott, ugyhogy hazajottunk. De legalabb van ismet friss gyumolcs itthon, es nem is akarmilyen. Van ize, kepzeld. Ja es Bogyo megtanult malnat szedni! Nem semmi ez a kolok. Kis muttymurutty, alig latszik ki a foldbol, de hihetetlen talpraesett kis emberpalanta.

Tuesday, September 11, 2012

Allatsimogato

Mivel hetfo-szerda-pentak ovi, es nekem is hetfo-szerdan oram van este, igy a kedd es a csutortok maradt nekunk harmasban kalandozni. Ugyhogy nem is vesztegettuk az idot, elmentunk egy farmra, ahol lehetett simizni kecskeket meg egyeb joszagokat. Aztan mikor ott voltunk, kiderult, hogy ez a legkevesebb: van ponilovaglas, rengeteg erdekes mesefigura szobra, hazikok, jatoszterek hada, ilyen-olyan, fabol es nemtudommibol (volt egeres is pl), szoval egesz nap ott voltunk es alaposan osszekoszoltuk magunkat. :-))
Mindenki olyan hulla faradtan jott haza, hogy csak lerogytunk, mint a vizesharisnya, de nagyon-nagyon jo volt.
Tavaly Bubu meg tartott a nagyobb allatoktol, iden ebbol semmi nem maradt. Olyan ugyes, bator gyerkoc, hogy csak na. Bogyo detto, sot!!

Saturday, September 8, 2012

Nagy faba vagtuk a fejszenket

Szo szerint! Kicsereltuk ugyanis a regi postaladankat, aminek legfobb ideje volt. A fa tartorud rohadt, a postalada rozsdasodott, es az osszhatas olyan volt, amilyennek ezek utan el lehet kepzelni. Tegnap Bubukaval voltunk Home Depotban (eredetileg csak a leszakadt csillarnak akartunk uj horgot venni), de aztan... meglattuk a postaladakat, es bevadultam. Mondom, egy eletem, egy halalom, veget vetunk a haz elotti szegyenfoltnak. Igy beszereztem a postaladat, a tartorudat, tetejere hazszamot, ala szep kis feher keritest, sot egy rozsabokrot is (megis legyen hova celozzanak a kankutyak, ugye). A feher kis keritest azonnal be kellett installalni ahogy hazaertunk, de mi Andras nelkul megse tudtunk nekiallni maganak a colopnek. Na de ma! Andras egy pillanat alatt kiszedte a regit,... aztan egy fel napig csakanyozta ki a beton alapjat. A rosseb gondolta, hogy ezt ilyen orokeleture terveztek! De hiaba, csak kiszedtuk mindenestul, es mire kesz lett, volt is helye a rozsanak. Utana mar csak a keritest kellett visszatenni, es kesz is.
Bogyo kozben mindent megtett, hogy ez ne menjen tul hamar persze; elobb az estike magjait probalta megenni, majd egy fenyotobozt szivott el. Bubua apanak "segitett" (=elrakni a csavarokat, fraszt hozni rank, mikor a csakanyt emelgette, meg ilyenek). No de lenyeg a lenyeg, regi postaladanak annyi, es a szep uj a helyen van. Igaz ezek utan a kolkok sehogy se akartak hagyni meg palacsintat is sutni, de csak sikerult az is. Most mindenki ki van dolve persze.

Friday, September 7, 2012

Nyilt nap az ovodaban

Hetfon kezdodik az ovi, es ma volt a nyilt nap, amikor mindenki eljohetett gyerkocostul, hogy megnezzuk az uj szobat, ahol lesznek. Joval nagyobb, mint ahol tavaly voltak, es rengeteg minden van benne. Bubu azt se tudta, hova kapjon. Persze a konyvespolcnal kezdtuk, es ott is fejeztuk be. Ebben nagyon ram utott, ha ra van hagyva mit csinaljon, elkezd olvasni. :-)) Sajnos abban is ram hasonlit, hogy gyakran alvas helyett is. Ujabban a delutani szunyabol masfel oras csendes lapozgatas lett, hiaba minden probalkozasom, hogy ne igy legyen. De vegulis nem baj, ugyis reggel kilenctol delutan haromig fog jarni, amiben van ugyan egy husz perces csendes piheno, de ott se eroltetik mar, hogy aludjon is, csak le kell ulni es elszoszmotolni valamivel. Marha jo kis olvaso-sarok van am nekik, konketan bor karosszekkel, eszem megall.
Aztan van nekik kis nevreszolo polc, ahova a remekmuveket teszik delutan, vagy papirokat amik a szulonek szolnak. alatta kis fogas ahol a taskaja es a kabatja lesz. Falon minden honaprol van egy szulinapi torta, rajta azok nevevel, akiknek akkor van a szulinapja. Kinn van a napirend is, nagyon edi. Aztan van meg ilyen melyitett asztal, ahol minden nap valami mas erdekes texturaju dologban lehet jatszani: egyik nap homok, vagy kukorica dara, masnap szarazbab, de van, hogy pompom-tomeg, vagy egyeb apro muttymuruttyok toltik meg. Ma habos viz volt benne, azt ontogettek mindenfele alaku tartalyokba, meg persze uszott ott hajo is, ha mar homar. Nyilvan van jatszoszonyeg, kismillio mindenfele autoval meg egyeb jarmuvel, van kezmuves sarok, vannak meg babak is, van ahol gyurmazni lehet (Bubu masik kedvence, foleg most, hogy nalunk tilos, mert egyes Bogyok azonnal a szajukba tomik). Van egy kis konyha is, faszekrennyel, fahutovel, az asztalon mindenfele fincsi kajakkal. Meg mu-suti is volt, Bubuval jol belakmaroztunk. :-)) Dekoralni lehetett egy sajat kis papirkukacot is, mert ugye ok a kis kukacok akik a tudas almaja fele igyekeznek. :-D Bubu hatalmas mugonddal pottyozte ki azt is. Ugy neztem, tetszik neki az egesz, mert a tomeg ellenere nagyon szepen elvolt, sot alig akart hazajonni. A kepeken nem latszik, mert nem nagyon akartam masok gyerekeit fenykepezni, de nagyon sokan voltunk; lesznek vagy 12-en a ket ovonenire. Mindketto ugyanaz aki tavaly volt, aminek nagyon orul Bubu is es en is, mert nagyon edik. Meg magyarul is tanulgattak szavakat, ami kulon jo volt pl. mikor odament Bubu hogy pisilni kell, es megertettek. :-)
Bubu persze a nyar alatt minden angolt ugy elfelejtett, mint a szel, de sebaj, majd belejon megint. Bar lehet, remlik neki valami, mert multkor egy kislanynak nagyon mondta, mikor vegre le mert az is ugrani a dobogorol, hogy "good job!" Hat kivancsi leszek, na. Varjuk a hetfot!


En is elkezdtem mar a mult heten tanitani; eleg idetlen mod szerdan kezdtek a felevet. Jol sikerult az ora, ugy tunt, sikerult atvinnem a ket legfontosabb infot: hogy mindent meg fogok tenni, hogy elvezzek az orat, de el is varom aztan, hogy ok is maximalisan keszuljenek, mert ha nem, nincs kec-mec. Mindig izgalmas az elso het, hogy vajon milyen arcok jonnek, hogy all ossze majd a felev? Tegnap Bubuval es Bogyoval a Targetban koszaltunk, hat nem szembejott megint egy tanitvany? Tok jo, mar kezdem en is ugy erezni magam, mint Nyuszi reg Vasarhelyen, hogy nem lehetett vele vegigmenni a foutcan anelkul, hogy valaki ismerosbe ne botlott volna; es ha kerdeztuk, ki volt, a valasz mindig ugyanaz volt: "egy ember a kombinatbol!" :-)) Nagyon elvezem ezt a reszet is, ami fura, mert amugy a hideg raz ismeretlen emberekkel ismerkedni; kiveve, ha tanitvanyok, akkor tok jo. :)

Monday, September 3, 2012

Jatszunk

Elobb kinn, aztan inkabb bent, mert iszonyat ez a paras meleg ami mostansag van. Az emberen csorog az izzadsag, pedig csak 27 fok van. Az egesz hosszu hetvege egyebkent azzal telt, hogy hol egyik aludt, hol a masik, hol nyuglodtek, hol mi nyuglodtunk, mert ilyen hol esik, hol nem idoben mindannyian punnyadtak voltunk. Ma aztan delutan kisutott a nap, de abban se volt sok koszonet. Na lenyeg a lenyeg, vegulis elkinlodtuk magunkat a jatszoterre (mire odaertunk, Bogyo elaludt persze a kocsiban). Bubu jol elvolt, csuszdazott, majd mikor felebredt a kicsi, egy kicsiknek fenntartott jatszohaz-szerusegbe mentunk el, ahol vegre mindketten kitombolhattak magukat, hoguta-mentesen. Ez nagy szo, mert mostanaban Bogyoval marha nehez olyan programot csinalni, amit elvez is, megse kerulhet veszelybe. Ugye az mar nem megy, mint eddig, hogy be van kotve a babakocsiba es onnan lesi a vilagot. Ez oke egy ideig, de aztan unnni kezdi, menni akar, maszni, es minel hamarabb bajba kerulni, ha egy mod van ra. No hat itt lehetett nyomulni ezerrel, es mindketten hihetetlenul elveztek is. Ugy kinyuvadtak, hogy mikor hazaertunk, mindketto kidolt, mint egy liszteszsak. Vegre!! :-)