.

Saturday, December 11, 2010

Tutya megmarad, + egyeb unnepek es fordulatok

Ugy dontott, miutan egesz este sirtam felette, aztan ejjel megint mint reg, paplanos agyban alhatott, hogy ah, megiscsak el meg egy kicsit. Reggel nagy hezitalas utan elfogadott egy keves husit, meg ivott vizet, ugyhogy lemondtuk az allatorvost, meg az elaltatast. Na, nincs azert jol, kifejezetten, de annyira tan rosszul se. Ki tudja? minden nap ajandek, ahogy ezt felig viccesen szoktuk mondani.

Kozben bepotolok nehany tartozast is, ha mar igy megszint az azonnali retteges kutya-ugyben; ime a mi igen szereny kis mikulasunk, meg hatodikarol:


Ma este pedig a kozeli mormon templom kertjet es kozpontjat neztuk meg, ahol karacsonyig minden nap koncertek vannak, es betlehem-kiallitast is rendeznek. Na utobbira nem lehetett most bejutni, annyian voltak, de Bubuka rettento vidaman rohangalt kint is, bent is. Mar a kivilagitott fak is nagyon tetszettek neki, mint mult heten is, na de aztan benn a sok feldiszitett karacsonyfatol teljesen lazba jott. Mindenaron meg akarta tapogatni az osszes diszt, sot, ha lehet, haza is hozta volna oket (mar ha marad valami a marokrafogott diszekbol). Vegul sikerult elkerulni minden balesetet, de igencsak gondolkodunk, hogy is legyen majd a fa allitas itthon, mert igaz, le van nyugozve tole, de kicsit tulsagosan lelkesedik. Talan kisebbet kene venni, olyat, amit majd asztalra rajunk, hogy ne erje el? vagy elkeritsuk? de az hogy nez mar ki? Asszem beszerzunk majd nehany tores-biztos diszt, aztan lesz ami lesz. Remelem, megmaszni legalabb nem jut majd eszebe.



Kozben szot kell ejtenem egy masik fontos fejlemenyrol is. Beszeltem a fonokommel, es kiderult, marciustol nincs mar ram penze (vagy ha van, nem ram akarja kolteni). Vagyis addig van allasom, aztan nem lesz, ha mast nem talalok. Ez egyreszt nagyon mellbevagott, mert egesz sokig abban a hitben eltem, hogy fontos vagyok neki, masreszt lehet, hogy ez igy van jol, mert mar reg nem szivbol csinalom. Es ha valamit az ember csak azert csinal, mert nincs momentan jobb, vagy mert megszokta es biztonsagos, akkor talan jobb, ha kikenyszeritik belole. Igy nincs tobbe az a kisertes, hogy csak azert maradjak, mert "ez van", vagy mert langyosviz is jobb mint semmi. Magabol a kutatasbol is elegem van, szivesen tanitanek inkabb, sot, gyakran odaig mentem gondolatban, hogy ennel barmi jobb lenne, aminek legalabb valami kezzelfoghato haszna van (mondjuk zabhegyezes, ugye, rogton rendkivil hegyes zabot kapunk vegeredmenyul).
Sejtem en mar egy ideje, hogy a mi hosszu, lassan 7 eves egyuttmukodesunknek a fonokommel vege lesz, es keresek is allast jo ideje, de sokaig nem sok eredmenye volt. Olyan erzes, mintha lenne valahol egy oneletrajzokra szakosodott fekete lyuk, ami azon nyomban elnyel minden allasra beadott palyazatot. Megnyomod a gombot, az meg sutty! megeszi, volt, nincs.
De aztan most hetfon csorgott a telefon, es csutortokre behivtak interjura egy helyi foiskolara tanitani. Eloadast kellett tartani, meg kerdezgettek, szoval szokasos. Igen am, de en meg az eletben nem voltam ilyen interjun, mivel egyetemrol rogton mentem dolgozni a Bayba, aztan onnan ide, igy szanalmas mod (vagy szerebcses mod, nem tudom), de 32 evesen mentem el eletem elso allas-interjujara. Volt is retteges, de szerencsere amint ott ultem szemtol szemben az illetokkel, elmult minden szorongas belolem es ugy tudtunk beszelgetni, mintha valami mas okbol tennenk, es nem a jovom lenne a tet. Ha igy belegondolok, eleg razos ez, de igy van; foleg annak tudataban, hogy lehet, allas nelkul is maradhatok, ha azok aztan fel nem vesznek. Vegulis olyan jol sikerult, hogy meg a laborukat is megmutattak, meg az esetleges kollega/fonok azt is megigerte, hogy korbekerdez az ismerosei kozt, ha netan nem tudnak nekem megse allast ajanlani, mert mindenkepp szeretne nekem segiteni. Szoval, annyira nem lehetek megse szar. Remelem, legalabbis. Azert ez a kis malor a sajat fonokommel elegge megtepazta az onbizalmam, jol jott valami pozitiv visszajelzes. Ha ez a tanitoi allas osszejon, akkor januar kozepen kezdenek, meg se kene varjam a marciust. Aminek nagyon orulnek, mert nagyon utalok olyan helyre bejarni dolgozni, ahol tudom, hogy igazabol azt varjak, mikor huzom mar el a belem. Huznam en, huznam, ha lenne hova. No, allitolag januarban szolnak majd. Kozben tovabbra is jelentkezem mindenhova amit csak latok, ha tanitas, ha ipar, csak legyen valami. Aztan ha ennek ellenere nem lesz, akkor meg itthon Bubulok majd, az se lenne rossz, sot. Csak anyagilag lenne szivas, dehat az se a vilag vege. Mi meg azert mindig nagyon szerencsesek vagyunk.

0 comments: