.

Sunday, August 28, 2011

Hipp-hipp-hurra!

Eloszoris, Irenke megkimelt minket; vagy a Joisten kulon a mi fejunk fole tartott egy esernyot, nem tudom, de egy pillanatra se ment el az aram, es egyaltalan, minden oke.
Ennel mar csak az a szenzaciosabb hir, hogy baratneimtol inspiralva levettem nappalra Buburol a pelenkat, es 3. napja alsonaciban kenjuk. Elso nap siman belepisilt az osszesbe, lett egy halom szennyes, este furdes elott viszont minden nap sikerult a bilibe, ma reggel pedig SZOLT es bele is pisilt! Ta-da-da-daaa!

Thursday, August 25, 2011

Most meg egy hurrikan

Hat kerem szepen nalunk igazan nem lehet unatkozni; alig tesszuk tul magunkat a foldrengesen, maris jon Iren, a hurrikan. Jaj, Iren, remelem megis megkimelsz minket; vagy legalabb az aramszolgaltato felulmulja majd tavalyi onmagat. De valljuk be, eleg jo esely van ra, hogy szombat utan legalabb egy hetig megint harmadik vilag lesz itt; rohad majd a hutoben a kaja, hiznak a kutyak, mi meg csendben budosodunk melegviz hijan; esetleg vegso ketsegbeesesunkben megmartozunk majd az algasodo medenceben, aminek keritesen megint szaradhatnak a kezzel mosott ruhak. Nosztalgia a tavalyi nyarrol:

Wednesday, August 24, 2011

Kepek III.

Latogatoban Brigieknel, akinek ket hetes a kisfia, Zoltan:


Katieknal:


Anikoeknal:


Edit & Becieknel, ahol nagyon keves kep keszult, de annal jobban ereztuk magunkat (meg Bubu cumija is ottmaradt, o is ugy belefeledkezett).

Kepek II.

A felujitott szegedi vadasparkban a Nagypapaval:


Moniek tanyajan, ahol megismerkedtunk Gretivel, valamint kaptunk egy ujabb heptert:


Ildikoval is talalkoztunk vegre:


Kepek utolag I.

Eloszoris a paradi kisvendeglos eveszet Andiekkal:


Latogatas Andras keresztmamajanal:


Esti seta Szegeden, ami szebb, mint valaha (meg loveszarkokkal is).

Foldrenges es dilemmak

Igen, keremszepen, itt tolunk egy (intergalaktikus) kopesre volt az epicentrum, es hiszitek-e vagy se, biza tuleltuk. Oszinten szolva nem ertem a panikot ami kovette, dehat Istenem.
Mi Bubuval epp delutani sziesztankat toltottuk, en arra ebredtem, hogy vajon mi a rossebet keres a mi utcankban egy akkora teherauto, amitol beremeg a haz? Bubu is felkelt es kozolte, hogy felszallt a nagy helikopter (ebbol is latszik, mennyivel izgalmasabb vilagban el o, mint en).
Aztan latom, tele a net a panikkal, hogy huha, errefele foldrenges, nahat. Andras azt mondja, o lement az utcara a tobbiekkel, es latta, hogy a szomszed haz ablakai hullamzanak, na az lehet, impresszivebb latvany volt mint a siman remego konyvespolc (amirol meg egy arva Twilight kotet se esett le).

Tegnap igazabol nekem nagyobb esemeny volt, hogy elmentunk Bubuval lecsekkolni a kistesot ultrahangon. Minden OK, szep, lett egy 3D kep is; eleg nehez kivenni rajta barmit, mert profin eltakarta az arcat, de ket kezzel am. Bubu elvolt az elektromos cicajaval meg a youtube-on nezte a helikopteres videokat, mig anyat vizsgaltak.
Az egyetlen potencialis negativum, hogy miota ezen a dietan vagyok, a gyerek nem negyven-valahany, hanem csak 30 szazalekban van meretre, vagyis lassabban nott, mint eddig (nem csodalnam mondjuk). Igaz, a feje meretes; szoval momentan hosszu, vekony es nagyfeju, ha lehet hinni az ultrahangnak. En se hiztam othhon egy arva dekat se a ket het alatt, ami onmagaban jo hir, csak ezzel a lassulo novekedessel mar nem annyira. Azt mondja a doki, lehet az lesz a megoldas, hogy egyek tobb kaloriat. Ebben csak az a gaz, hogy mar igy is mindent vajjal, tejszinnel, rengeteg hussal csinalok, szoval nem tudom, hogy lehetne a kaloriakat novelni szenhidrat nelkul? Az a sok zoldseg, amit eszem nem dob semmit a kalorian, hacsak nem allok neki legelni allo nap, mint egy tehen, ...amitol a hianyzo (?) kilok ellenere nem allok messze kinezetre. Persze az is lehet, hogy egyszeruen az UH nem tul pontos, mikor meret-meghatarozasrol van szo.
Szoba kerultek a szteroid injekciok is, amit jovo heten kene kapjak; mint kiderult, Andrasnak igaza van, azok vegkepp felvagjak a vercukor ertekeket a fenebe, szoval terhessegi diabetesszel aztan vegkepp huzos dolog. . Ketszer 48 orara emeli meg, az azert sok lehet, bar a doki szerint ez nem jar hosszutavu kovetkezmenyekkel; viszont anelkul valoszinu megint ki kell varni a 39. hetet. Hat nem tudom; nekem mindketto hazardirozasnak tunik, aztan most lehet valasztani, hogy a cukrommal rulettezunk, vagy az ismeretlen idozitett bombaval.
Na ezek miatt utalom en a harmadik trimesztert, tiszta idegtepes. Az vigasztal csak, hogy mar a 33. hetben vagyunk, valahogy kibirunk mar tan 6 hetet negykezlab is?
Ma megyek konzultalni a sima nogyogyasszal (a tegnapi a specialista volt), meglatjuk, mit mond. Ma asszem elviszem Bubut Gabizni, mar reg nem volt; en meg dokizas utan elhozom azt a masodik ulest a babakocsira, amit azota H. Andi megvett tolunk. Ezek utan ha meg lesz ido, kidolok egyet aludni, mielott elhozom Bubbert, mert miota hazajottunk, hajnalban kel.


Sunday, August 21, 2011

Ismet itthon

Na visszajottunk, minden rendben ment, hulla faradtan de epen, egeszsegben megvagyunk, majd ha magunkhoz terunk, beszamolok az utolso magyarorszagi napokrol is, kepekkel. Huhh, hosszu ut volt! De Bubu ismet kiralyul birta, jobban, mint mi, akarcsak az egesz utat, kezdettol fogva.

Monday, August 15, 2011

Nyugodt nap

Ma igazan konnyu kis napot csinaltunk; delelott felmentunk Galyatetore, ahol mint kiderult, megcsak szintjelzes sincs, csak siman egy kilato, szabalyosan az erdo kozepen. A fiuk felmasztak, mi csajok meg lent maradtunk (kiveve Rekat, o persze a sracokkal tartott). Szepen piknikeztunk egyet a kilato toveben, aztan lassan visszaindultunk. Ja ezt el kell meg mondjam, mert eleg erdekes volt. Szoval eredetileg nem ez lett volna am a program, felmerult a lovaskocsikazas is. Mikor utoljara Paradon voltunk Andrassal, jot lovagoltunk Fenyespusztan; gondoltuk, az most kilove igy pocakosan, kisgyerekkel, de hatha lovaskocsizni lehetne? A holnapjukon meg meg is neztem, meg arak is voltak kiirva, meg telefonszam, gondoltuk, nosza foglalunk idopontot. Erre felveszi egy no, hogy jaaa, az a lovarda mar 3 eve bezart, mert a tulaj bortonben van sikkasztasert. :-D Na puff neki. Ennyit errol...
Es igaz strandido volt, de nem mertuk bevallalni azt se, igy epp kilabaloban a megfazasbol; szoval igy lett Galyateto.
Aztan mire lemasztunk, mindenki megehezett, de fozni ebben a miniatur konyhaban nem volt kedvunk, igy megint a paradi kisvendeglore esett a valasztas; most is minden kivalo volt.
Delutan a gyerekekkel egyutt kidoltunk mi is, aztan  este ismet flekkeneztunk. Andiek vegulis ugy dontottek, inkabb ma este mennek haza, mint holnap reggel.
Biza jo lett volna meg maradni, a gyerekek is most kezdtek el igazan jol eljatszani egymassal; Reka rajott, hogy ha oszibarackot etet Bubuval, akkor az vegre nem menekul messzire (ugye mint tudjuk, a ferfiakhoz a hasukon at vezet az ut). Olyan hihetetlenul edik egyutt, hogy csak na. Az egyeniseguk is jol passzol, mindketto eleg meditativ leny, jol elnezegetik a vilagot maguk korul. Este itt mig a felnottek pakolasztak, ezeket teljesen lenyugozte peldaul a kerti vilagitas. Ott orvendeztek, hogy je, meg lehet fogni, nem forro.
Megint meg kell allapitanom, hogy na ha bezzeg kozelebb laknank, stb, pont mint Kamillaekkal. Biza ilyen baratokat nem talal az ember egykonnyen. Gyerekek is milyen jol elvannak... a tesoik is hasonlo koruak lesznek, es hiaba, megis koztunk az Operencias tenger.

Sunday, August 14, 2011

Egerben, most Andiekkal

A mai program az lett, hogy bementunk megint Egerbe; egyresz varost nezni, masreszt mert vasarnap leven, ott lehetett csak bevasarolni (es van Tesco).
Egert most nem fotoztam ujra, csak a kolkoket, mert iszonyat edik igy egyutt. En eddig azt hittem, Bubunak vannak a legnagyobb szemei es szempillai, de be kell latnom, Reka kulon kategoriat kepvisel a mezonyben.
Jol eljatszanak, bar vannak surlodasok, mikor egyik vagy masik nem alussza ki magat; foleg Bubu szokott aggodni, nehogy Reka elvegyen valamit, de aztan megnyugszik, mikor rajon, hogy csak megnezi. A csere-bere is szokott mukodni. Szegeny Reka akarja a kezet is fogni a fiatalurnak, de az sajnos olyan mint az anyja, es nem szereti, ha hozzaernek figyelmzetetes nelkul. Pedig meg egy ilyen szep no nem tudom, mikor fut majd utana. :-))

A Tesco pont olyan volt, mint amilyenre emlekeztem, bar az arak is, mint otthon... pont annyit is fizettunk, mint odaat szoktunk egy hetvegi bevasarlaskor. Ja es az egyik kolok becsempeszett valami draga muanyag-kanalat a kosarba, es csak fizetes utan lattuk meg, de a vevoszolinal (a penztarosno szavaival) mukk nelkul visszavettek es visszaadtak a penzt. Ujabb pozitiv tapasztalat.
Ja es bevallaltam egy kinait a Tescos kajaldaban, es meglepetesemre ez se vitte fel a cukrom.
Delutan lett jocskan, mire mindezzel vegeztunk, mindket gyerkoc el is aludt a kocsiban, aztan persze mire visszaertunk, mar nem akartak szunyalni. De azert itt a haznal jol elvoltunk, van sok jatek, egyutt autoztak, homokoztak, jo volt.
Estere flekkent sutottunk, salataval. Meg pogacsa is lett hozza; szoltunk a gondnok neninek, hogy hol lehet mosni, erre rogton kimosta az osszes szennyesunk, es estere meg is szaradtak. Mikor Andras adott neki egy kis penzt a faradsagaert, a neni halabol meg pogacsat is adott. Eszmeletlen. Es milyen finomat!! (Igen bevallom, az egri kurtoskalacsnak megcsak ellen tudtam allni, de a hazi pogacsa mar sok volt, es biza benyomtam egyet; megerte, olyan jo volt, amilyent mar reg nem ettem).

Saturday, August 13, 2011

Kekesteto

No csak felmentunk, igaz, delutan, nem reggel. Delelott itt punnyadtunk a hazban, kesoig aludtunk (relative), tertunk magunkhoz. Delre elmentunk nagymamaekhoz ebedre, majd ok el is mentek Szegedre, mert haromra igerkeztek H. Andiek. Mi a koztes idoben szunditottunk egyet Mokussal, annyiban javult felallassal, hogy most en a szomszed kisagyon voltam, igy szinte kenyelmes volt. Mire felebredtunk, meg is erkeztek a vendegek, akik aztan nem akarmilyen ajandekokat hiztak (pedig Bubulin valami elkepeszto nyugos volt egesz delutan). Szoval kapott a lelkem ismet helikoptert, de valami gyonyorusegeset am, az itt hasznalatos mentohelikopterek modelljet. Magyarazta is aztan egesz vegig, hogy ez mento hepter, es ilyennel visznek doktorbacsihoz, ha nagyon surgos. Anditol meg helikopter-parnat kapott, tonkolybuzaval toltve, most azzal alszik. :) A pici jovendo tesonak meg kisautos verzio van, de Mokus mar lenyulta azt is (azon is van ugyanis ket hepter, ergo egyertelmuen az ove). Teso kapott meg kissapit is, na azon nincs semmifele jarmu, igy eddig erintetlenul varja uj tulajdonosat.
Andiek kislanyaval, Rekaval rogotn eljatoszttak, labdaztak, meg minden, sot mar az is tisztazodott, hogy ha Bubu uj hepteret es reka rozsaszin nyuszijat beken hagyja a masik, akkor minden rendben van.
Vegul elmentunk a Kekesre is, nincs messze; nagyon szep idonk is volt, de sajnos Bubu meglatott valami remornda gumicsirket az egyik arusnal, es olyan klasszikus hisztit levagott, hogy borzalmas. A vegen csak azert adta fel, mert bezart a boltos.
Este megsutottuk a maradek halat amit meg nagypapa fogott, aztan jottunk is el, mert a kolok nagyon lemeruloben volt. Azota viszont szepen alszik, tud valamit ez a helikopteres parna. :)



Friday, August 12, 2011

Holloko, valamint punnyadas

Ma reggel eleg ramatyul voltam, de gondoltuk, majd jobban leszek, hat elmentunk Hollokore. Az ut valami horror volt, nekem fajt mindenem, az uton focilabda meretu lyukak, minden gibinyoi pattantyu elenk jott, elozni kellett, vaaaaa. Vegul csak odaertunk, es szerencsere egy kis minivonat felvitt a varba. A varat Bubu nagyon elvezte, paros labbal akart minden lepcson leugralni, es aztan lepcso, az volt eleg. En ittam egy kavet a var kavezojaban, nagyon jol esett, aztan elmentunk a faluba. Erre mire par kepet csinaltunk, elkezdett cseperegni az eso (ami az idojarasjelentes szerint arrafele se jart), ugyhogy gyorsan spuriztunk a kocsihoz. Na marmint olyan gyorsan, ahogy egy bedugult orru, zihalo anyatol tellett. Eelegge kivoltam, na. Icaeeknal aztan ettem egy jo huslevest, turogombocot, es Bubuval aludtnk egyet (marmint o remekul szunyal, en a kispamlagon szorongok mellette, mig a korulmenyek ellenere el nem nyom az alom (eleg hamar). Delutan meglatogattuk az egyik szomszedot, akinek valami egeszen hihetetlen ritka es szep konyvgyujtemenye van (bar Bubukat igazabol a neni pogacsaja sokkal jobban lekototte, mint Balassi Balint). Vegul ellatogattunk ismet a paradi kisvendeglobe, mert hire jott, hogy van rantott borjulab. Hogy ebben mi a jo, azt tolem hiaba kerdezne barki, szerintem rem gusztustalan, de a Molnar csalad teljesen odavan erte (gyakorlatilag egy palacsintatesztaba rejtett csont-, porc- es ingubanc, bloee). Mi Mokussal maradtunk a fokhagymas flekkennel, illetve o betermelt egy Gundel-palacsintat, majd egy turosat is, desszertnek. A vacsora vegere en is kezdtem vegre embernek erezni magam, de igy a lefekveshez kozeledve megint folyni kezdett az orrom, szoval nem tudom, milyen ejszaka ele nezunk mar megint. Pedig de jo lenne meg a Kekesre felmenni holnap... No, meglatjuk.



Thursday, August 11, 2011

Egerben

Ma delelott apa es nagypapa elmentek horgaszni, igy Bubuval kettesben toltottuk a reggelt (ehezesi cukor rekord melysegben, 77). Elvoltunk, kihasznaltuk a kertben a sok jatekot, hintat, karikat, maszokat, homokozot (utobbit kb 5 masodpercre, nem tudom, ez a gyerek nincs oda a a dologert).  Mire a kifesto is elokerult, apa is hazajott, mehettunk ebedelni a nagymamahoz. Utana mindenki egy oracskat aludt, aztan nagymamaval bementunk egy kicsit Egerbe. Csudaszep volt, olyan jo hangulata van annak a varosnak! Bubu le volt nyugozve, hogy itt mennyi ember setal az utcan (ugye felenk jo, ha par arccal talalkozik). Ismet mindenki iszonyat kedves volt, a pincerek is, az eladok, az emberek az utcan. Biztos Bubu valtja ezt ki beloluk, ambator azt nem tudom, hogyan tudja ezt a hatast az utakon vezetokre is gyakorolni.
Estere en olyan ehes voltam, mint a farkas, mert ugye rajtam kivul mindneki fagyizott, en meg szolidan szurcsoltem ott a kavemat (ami allitolag hosszu kave volt, mifelenk az ilyet eszpresszonak hivjak, hehe).
Summa summarum, a halas vacsora vegere en letoltam egy negyed dinnyet, mindjart merem, mit csinalt a cukrommal. Ha ez is jo szamot ad, en vegkepp nem fogom tudni mire velni ezt az egesz foldrajzi cukorfuggest.



Benyomasok, eddig

Azt kell hogy mondjam, meg vagyunk mindketten lepve, milyen pozitivan valtozott sokminden. De a legnagyobb dobbenet, hogy milyen tok rendes, kedves mindenki (random idegenek a boltban, meg itt-ott). Meg elenken elt az emlekeimben a sok savanyu arc, meg menjel-mar-innen elado, de egyszal Rossmanos nocin kivul meg senki ilyennel nem talalkoztunk. Az utakon is civilizaltak, semmivel se nagyobb a hulyek koncentracioja, mint nalunk.
A masik, hogy Bubuka es a vercukrom hogy szereti itt. Mokus miota itt vagyunk, egy igazan nyugos nappal nem jott elo, es eszik, legalabb harom helyett. Mindent. Szilvasgomboctol az olajbogyoig.
A vercukrom meg sose latott melysegekbe zuhant, sehol egy hatarertek-kozeli szam, meg ha ket (!) szelet kenyeret ennek is meg reggelire, akkor se. Az ehezos cukraim lementek 94-rol ma peldaul 77-re. Hihetetlen. Otthon is en fozok, nem bolti keszkajakon elunk, ugyhogy nem ertem, mi lehet az, amitol itt ennyivel jobb? Mas a liszt? a zoldseg? A gorogdinnyenel feltunt, hogy rostosabb, de az oszibarack, korte, mindne egyeb edesebb. Megse okoz bajt. Nem ert, nem ert.

Ettol fuggetlenul ezek a kegyetlen arak a boltokban azert elgondolkodtatoak; mert idelatogatni ottani fizetessel az egy dolog, de hogy elnenk meg, ha itt elnenk, ez az igazi fogas kerdes. A hazreszlet biztos nem lenne annyi, mint ott, de ruhatol a kajaig minden egyeb valoszinu meg tobbe is jonne ki. Nem merem atszamolni, de gyanus.

Wednesday, August 10, 2011

Kalandparkban a csaladdal

Most csak kepek, de a lenyeg az, hogy vegre talalkozott az osszes unokateso, es sikerult olyan programot is csinalni, ami mindenkinek  erdekes volt: elmentunk a matrai kalandparkba. A fiuk a bob palyan nyomtak, a kicsik a jatszoteren, tok jo volt. Aztan ettunk egy nagyszerut a paradi kisvendegloben, es mikozben Mokus kialudta magat Ica mamaeknal (velem egyutt), addig a nagyok kirandultak egyet a siroki varromnal. Este meg egy jatszoterezes is belefert. Kar, hogy ilyen ritkan talalkozunk, a gyerkocok is nagyon jol kijonnek.


Tuesday, August 9, 2011

Ilona-vizeses es jatszoterezes Paradon

Ez lett volna a pihenonap, es nyilvan hova mentunk? Kirandulni. Aktiv pihenes, ha vegre az ember mar kialudta magat (kiveve, hogy Bubu mellett a foldon/matracon kellett aludjak, de megis, jobb volt mint eddig).
Gondoltuk, az Ilona-vizeses pont jo lesz, kis seta, vittuk a babakocsit is (aztan a vegen ott kellett hagyjuk az utolso parszaz meterre, mert eleg vadregenyes volt, de amugy tok jol birta a dolgot).
Bubuka kiralyul kente, szeret sziklakon maszkalni, vegig azt mondogatta, hogy Vuk koveken megy, es ment is, mint a parancsolat.
Aztan Ica mamaeknal megebedeltunk, es aludtunk is egy masfel orat (eredetileg Bubut mentem csak a kisszobaba altatni, de en elobb kidoltem, mint o).
Delutan meg elmentunk a paradi jatszoterre is, az is igen jo volt. Este meg Apa sutott steak-et, es Bubuka ujabb ajandekokkal gazdagodott, mert jottek Andras feltestvere, Kati, es a ferje, Janos latogatoba. Mokus kapott ket uj autot es egy baratsagos, hatalmas fekete pokot is, aki Bubukat szereti es puszit ad neki, de a rossz bacsikat es neniket megharapja. (En figyelmeztettelek titeket :-))
Szoval minden jol telt, bar most ugy tulporgott, hogy fel tizenegy van (!!!) es itt hiszteriazik, hogy o nem almos (nem a csudat).



Monday, August 8, 2011

Magyarorszagon

Eddig minden a leheto legjobban telt, de tenyleg.
Kezdjuk ott, hogy Bubu sokkal, de elkepesztoen jobban birta az utat, mint barki is sejthette volna. Mint egy kicsi felnott, csak lelkesebben. :-)) Szepen elvolt a repteren, visitott a gyonyorusegtol, hogy a naaagy repulovel fog utazni, mindent (meg az en adagomat is) megette amit ott adtak, szinezgettunk, olvastunk, aztan alukalt este 10-tol mig meg nem erkeztunk Becsbe. Ott kicsit nyugos volt, de halk nyuszogesen tul az se ment. Mondjuk ott mi is nyugosek voltunk, mert a rovid masfel ora epphogy eleg volt megegyszer vegigelvezni az utlevelvizsgalatot, aztan egy ujabb fordulo biztonsagi ellenorzest (itt derult ki, hogy a Dansko klumpa, amivel akkorat lehetett rugni a terepjaroba, valszeg fem betetes). Mivel a repulon igy cukrosan gyakorlatilag hidegvizet lehetett inni a menubol, meg kikonyorogtem egy magos, sajtos szendvicset is Becsben, de tenyleg aranyaron adnak mindent; egy szenyo es ket kis asvanyviz volt majdnem tiz euro.
Aztan Bubu megvigasztalodott a becsi sorbanallasok miatt, mert a kisrepulo, ami Pestig hozott, igazi Propellerekkel volt felszerelve, ami szerinte sokkal lenyugozobb, mint a sugar-hajtomu.
Pesten Nyuszi ugy megorult nekunk, hogy rogton atbujt a kordon alatt, es ravetette magat Bubura. :-)) Ja es ne feledjuk el megjegyezni a mazlista esemenyeket: egyik csomagunk se maradt le, es osszes karunk annyi eddig, hogy a Bubu autolsuleset szallito taska zipzarja es egyik oldala serult; de maga az ules tok jo allapotban van. Mint kiderult, jo, hogy hoztuk, mert az autokolcsonzoben nagyon gyik uleseket adtak volna csak. (Kis magyar valosag: a disztarcsakat eleve leszedik a kolcsonzosok, mert ha nem, lelopjak az elso parkolaskor allitolag).
Ja, auto; ugye Europa, meg kis auto osztaly, de azert az Opel Corsa az tenyleg picike: a ket borond hatra epphogy befert, de a Bubu kocsijat mar kerekek nelkul se lehetett sehogy bepaszirozni, igy szegeny Nyul az autosules es a babakocsi koze paszirozva toltotte a repter es Monor kozti utat. Szoval, nem nagyok a dolgok, tenyleg. Maga az auto viszont eddig remekul bevalik, felkuzdotte magat azota a hegyre is gond nelkul.
Nyulnal aztan megpihentunk, ettunk toltottkaposztat, aztan mindenki kidolt egy kis pihenore (meglepetesemre Bubu is, ket perc nyivak utan ugy aludt mellettem a regi agyamban, mint a bunda. Mire letusoltunk es ittunk egy igazi Omniat, egesz felebredtunk. Hat meg, mikor a Sparban egy csomag pelenka es egy honajlgatlo kerult majdnem otezerebe...na akkor aztan kinyilt a szemunk rendesen. Tenyleg iszonyat dragasag van.
Paradsasvaron atvettuk a szallast, nagyon edi neni a gondnok, es a lakas is szep, nagyon gyerekbarat. Majd teszek fel fotokat, de tegnap nem csinaltam meg egyet se.
Vegul este Icaeknal vacsoraztunk, ahol eloben kiprobaltam nehany Norbis cuccot, es valoban, nem ment fel a cukrol tole egyaltalan. Ica mama es Nagypapa teljesen odavannak persze az unokaert, elobbi huszonot ajandekkal varta, utobbi porgette neki a labdat szunet nelkul, ma meg horgaszni mennek majd delutan a fiuk.
Na befejezem, mert mindjart lemerul Andras laptopjaban az elem, es meg nincs dugeszunk, hogy az itteni konnektorbol toltsuk fel, es Mokus is felebredt igy egy egybol ataludt ejszaka utan, reggel kilenckor. :)

Saturday, August 6, 2011

Ma van a nagy nap

Bizony, utazunk Magyarorszagra! En 2006 , Andras 2005 ota nem volt otthon. Nagyon kivancsi leszek, milyen lesz. Megy az utolso utani dolgok bepakolasa, meg ilyen dolgok merlegelese, mint hogy vajon vigyek-e sportcipot kirandulni, vagy lassuk be, nyolcadik honapban az ember ugyse turazik mar nagyobbat, mint amit a szandalja is kibir? Meg: befer-e a glukoz mero melle a sminkkeszlet is? (Befer. Ha addig elek is, bakker!)
Bar vegulis osszesen negy dolog van, ami nelkul valoban katasztrofahelyzet fog kialakulni: az utlevelek, bankkartyak, a cucli meg a kockas takaro. Na anelkul lohetjuk.
Huhh, jobb ha megyek es folytatom...
Legkozelebb mar Magyarorszagrol jelentkezunk, netfuggoen.

Monday, August 1, 2011

Sikerelmenyek

Ma tobb is volt; az elso: vegre legyantaztam a szemoldokom, amit saccperkabe ket hete halogatok (vagyis ugy neztem mar ki, mint egy szigoru KGB ugynok). Aztan ma az allatosboltban a gyerok megint kinezett egy plussallatot (krokodil, ha jol emlekszem), es sikerult lebeszeljem a "szo sem lehet rola!" varazsmondattal. Na, nem mondom, hogy siman, de vegul ment. Zokogas se volt; szerintem erezte, hogy eselytelen (marha ronda volt a krokodil).
A harmadik meg az almas sult csirkem volt, amit egy diabetikus honlaprol szedtem: csirkemellet tepsibe, melle es ra vekonyra szelt almat, es mindent befuszerezni olivaolaj, bors, koriander, fahej es kakukkfu keverekevel. Igen jo lett; mikor majdnem kesz volt, olvasztottam ra sajtot. Mennyei! Tegnapi maradek grillezett zoldseget ettunk hozza.