.

Tuesday, September 28, 2010

Poharbol iszik!

Ni:

Elmo le van szarva

szo szerint; ugyanis valamelyik nap draga Bubuviragzat ugy dontott, kihasznalja Anya tulzott lelkesedeset a habfurdok irant, es halkan, csendben, a legnagyobb titoktartas mellett bekakilt a kadba. Egyenesen ra a vadiuj Elmos csuszasgatlo szonyegere, ugye. En meg ahogy leeresztettem a vizet, annyi hab maradt meg benne, hogy eszre se vettem a turpissagot. Igy aztan masnap mikor mentunk furdeni, erdekes latvany fogadott: kis barna foltocskak mindenutt, a kadban, a szonyegen, a furdos jatekokon, blaaaah.
Anya erdekes felorat toltott kadsurolassal.
A jatekokat se volt egyszeru fertotleniteni, mert valami habbol vannak es usznak a viz tetejen, de legalabb vegre valamire jo volt a gyereknevelesi kezikonyv is...


itt meg Elmo egy alapos tisztas utan, biztos nagyon megkonnyebbulve, hogy mar ismet regi (uj) formajaban ragyog.


No de hogy ne csak kakaban gondolkodjunk, nehany random kep a hetvegi kirabdulasrol.


es ime Toby amint kihasznalja a szep oszi idot egy kis csobbanasra a toban.

Friday, September 24, 2010

Invazioooo!

Par napja valami hihetetlen sok mezei poloska lepte el a hazat;.MINDENHOL vannak, egyre tobben, en nem tudom, hol a fenebe tudnak bejonni, mikor mar minden ajtot-ablakot zarunk. Megvontuk magunktol a jo kinti oszi levegot, inkabb megy a legkondi, de hiaba. Probaltuk oket papirtorlovel osszeszedni, vecen lehuzni, rovarirtot is bevetettunk, de eddig erdekes modon a forro vizzel higitott mosogatoszer valik be legjobban, spricc-flaskabol permetezve a dogokre. Undoritooooo.
A mi haloszobankat kulonosen szeretik, allitolag a deli fekves miatt, en mar el is menekultem onnan egy masik szobaba aludni. Egy ideig ott beken hagytak, aztan tegnap elott ejjel, mikor majd majdnem elaludtam, a sotetben hallom, hogy szall egy. Vaaaa mondom, ezek  nem viccelnek! Most egy olyan szobaban alszom, ami eszaki fekvesu, es kizarolag aludni megyek be, meg olvasni se olvasok ott, nehogy a fenyre jojjenek. Igy egyelore ott nyugalom van.
Nem tudom nektek elmondani, mennyire szornyu!!!

Kis poloska-tortenet: allitolag 1998-ig nem volt Eszak-Amerikaban egy sem, akkor jelentek meg, valoszinu Azsiabol. Azota terjed, mint a budos rosseb, egyre nagyobb mezogazdasagi karokat is okozva, mert a rohadek imadja a gyumolcsoket is. Hazakba osszel akarnak bejonni, atteleles celjabol. Allitolag emberre nem karos, hacsak az allando remalmot nem szamitjuk. De meg kell hogy mondjam, remes egy allat.

Wednesday, September 22, 2010

Kenyersuto gep

Mar egy ideje kacerkodtam a gondolattal, hogy milyen jo is lenne friss kenyer illatara ebredni reggel, nulla erofeszitessel megis sajat kenyeret enni, stb stb.
Addig neztem a kulonbozo variaciokat, markakat, mig vegul lehorgonyoztam a legkisebb mellett, tekintve, hogy altalaban rank szarad minden nagyobb cucc, kenyer es suti is ujabban. Ez az: Zojirushi BB-HAC10

Ici-pici, elfer siman a kavefozogep mellett, csendes, nagyon cukor. Ellenben az elso kenyerem valami katasztrofalis lett, a szele morzsalodott, a belseje kokemeny lett, esetleg hivatlan latogatok ellen lett volna hasznalhato, de masra nemigen. Sejtettem en, mikor lattam, milyen a tesztaja, hogy nincs ez rendjen, de gondoltam, biztos kenyersutogepben mashogy mennek a dolgok. Kacc-kacc. Francot.
Azota aztan tapasztalt sutogep-hasznalok fel is vilagositottak, hogy a gep se tud mindent, es igenis itt is utana kell igazitani altalaban a tesztat, ha gyanus a dolog, nem lehet rabizni a dolgot a receptre, mint ahogy altalaban sem. Igaz, igaz.
Ma tehat eloszoris elmentem direkt sutogepbe valo elesztot venni, glutent, mindent, es ujra nekilattam. Mikor kevesnek tunt a viz, adtam hozza, es lass csodat, sokkal biztatobban nez ki a mai teszta, sot szinte kidagadt a gepbol (most azon aggodom, hogy tulsagosan is megdagad, aztan jol ossze fog esni nekem). Na mindegy, tanulni kell ezt is, de elvezem a dolgot nagyon. Vegre egy kiserlet, aminek elobb-utobb meglesz az eredmenye, hehe.

Monday, September 20, 2010

30.

Penteken volt Andras 30. szulinapja, es nagyon jol telt; otthon maradtam, hogy rendesen elo tudjak keszulni, sutottem neki almatortat, volt gorog barany es krumpli pure, es kitakaritottam a konyhat meg osszeszedtem a nappalit; kapott meg egy Columbia mellenyt is, de a fo ajandek azt hiszem nem az volt. Tetszett neki a szulinapi kartya is, de arrol sincs kep. Jol is sikerult minden, Muci idoben hazajott, evett is egy kicsit mindenbol, bar sajnos a gyomorinfluenza akkor mar elkezdte aldasos tevekenyseget.
Szoval csak igy csendesen, magunkban unnepeltunk, es nagyon jo volt igy.
Ja a tortaval volt egy kis malor, ugyanis a gyertyak a tetejen elkezdtek hihetetlen sebesseggel olvadni, ugyhogy mire meggyujtottam az osszest, az eleje felig leegett, en meg ilyet nem lattam. Mire kihalasztuk a tejszinhabbol a lecsopogott viaszt, a torta sajnos igazan nem volt fotogen. :-o

Sunday, September 19, 2010

Magyar piknik, Cunningham Falls-nal

Hat megis elmentunk vegul, bar a reggel nem volt gyenge. Es milyen jol tettuk, szuoerul telt! Bubukanak tok jo kedve volt, visszafele meg vegigaludta az utat. Csudajol ereztuk magunkat, megismertunk egy csomo uj arcot, ettunk jokat, hat mi kell meg? Ja, az ido is tokeletes volt. :)

sohaj

Szoval, ember tervez, Bubu virus vegez: nem lett a tegnap talalkabol semmi, mert apa es fia a gyomorinluenza gyotrelmeivel kinlodtak itthon; hanyas nem volt, ellenben... Na szoval gondoltuk, inkabb itthon maradunk. Mara mar nyoma sincs ennek, jol vannak, de Bubuka meg elkezdett aktivan fogzani, be van duzzadva az egesz also allkapcsa, mintha az osszes hatralevo fog most dontott volna ugy, hogy akkor kibujik. Kinlodik a lelkem, de nagyon, sir, mint a zaporeso es semmi se jo. Pedig ma van egy kis magyar piknink egy kozeli parkban, mentunk volna szivesen. De vagy uvolt, vagy alszik, nem tul szocialis. Kapott pedig szegeny fajdalomcsillapitot, ahogy hatni kezdett, kidolt, szerintem ejjel se aludt jol ezek szerint. Normalisan het fele kel, most 10:11 van, es egy orat, ha volt fenn, azt is keservesen.
Nesze neked hetvegi pihenes.
Tegnap annyira jutottunk ki a hazbol, hogy elmentunk dupla babakocsikat nezegetni (totalis kudarc), meg egy jatszoterre. A babakocsi vasarlas azert fulladt kudarcba, mert egyreszt Mokuscickany abszolut nem kooperalt (nehez felmerni, hogy vajon mennyi hely van meg noni a kocsiban, ha a teszt-alany homoritva visit), masreszt nekem ugy tunt, minden dupla kocsi vagy dognehez es halal ronda, vagy lehetetlen kormanyozni meg uresen is, vagy mar most is alig fer bele a masfel eves Gyongyszem. Esetleg a fentiek tetszoleges kombinacioja. Kiprobaltunk pedig legalabb huszat, az arkategoria aljatol a legtetejeig, mindegy volt. Evvan. Nem veszunk, egy kiadas meguszva.
Ellenben talaltam neki egy ennivalo gumicsizmat oszire, zold es sarga, es ugy nez ki az orra, mint egy mano-arc. Nagyon vagesz, Bubber is azonnal odavolt erte (sot itthon is allandoan abban lenne, ha lehetne). Menni fog a sarga tuzolto-egyenruhas esokabatjahoz.
Talalt meg egy fa-vonatot is a kis masiniszta, de nem tudom, hol tanult ez vonatot vezetni, mert mindenaron allva akarta veghezvinni a feladatot.
A jatszoter mar jelentosen jobb otletnek bizonyult, ott par oran at mindannyian felszabadultan libikokaztunk, apa es fia motoroztak, es Bubuvirag hintazott is, de arrol nincs kep, mert apa hatulrol hajtotta, en meg elolrol, es ez a fajta multitasking meg nem az erossegem.
Jojjenek hat a szar minosegu, de azert edi kepek. :)







Thursday, September 16, 2010

elmelkedes a ter-ido kontinuumrol es a kutyakrol

Tegnap (is) ugy ereztem, hogy nem fair, hogy csak 24 ora van egy napban. Az ugy kene hogy legyen, hogy az embernek ahogy tobb a teendoje, ugy tobb ideje is lesz, de sajnos francot, pont ellenkezoleg, a napok meg mintha zsugorodnanak. Igy aztan ugy erzem, semmire nincs eleg idom, minden olyan eppen-hogy-csak, a gyerekkel se vagyok eleget, a munkammal is rohanok, az utakon is turelmetlenkedem, aztan szegeny kutyak, hat arrol ne is beszeljunk.
Bar vegulis, miert ne, ha mar szoba kerultek!
Szoval tegnap nagy hulyeseget csinaltam, nem zartam be a bandat a helyukre mikor elindultunk Bubuval. Persze mire este hazajottunk, a nappaliban kupleraj, en meg jo ideges lettem rajuk, hogy mi a francnak vannak ezek egyaltalan, csak bajnak, meg grrr, meg anyatokmindenit, es egyebkent is, nincs eleg bajom?!
Aztan persze szerda leven, mentunk a fobunossel, Tobiassal kutyaiskolaba este fel kilenctol tizig (azaz, miutan a gyerek alszik). Tisztara ugy idnultam neki, csakis kotelesseg-erzetbol, mert szivem szerint nem iskolaba vittem volna, hanem megnyuzatni. De ahogy az mar lenni szokott, megint nezett ram azzal az egyszem de annal vidamabb szemevel a draga, es majd' kitette ott nekem a lelket az oran, hogy jo kutya legyen, pedig semmit, de semmit nem gyakorolunk hetkozben (szegyen-gyalazat). Szoval megint rajottem, hogy de jo, hogy van, mert nelkule biztos ugy zuhantam volna be megint az agyba, egy szem pozitiv elmeny nelkul, ez meg direkte felviditott. Ennek nem lehet ellenallni, annyira egy ragadosan jokedvu allat.
Mindemellett felmerult bennem, mennyire megvaltoztak a prioritasok. Pre-Bubber a munka mellett a kirandulas, seta, kutyak, szabadlevego egyet jelentettek, most meg mindezt persze Bubuval kotom ossze, vele akarok lenni, az o tempoja hatarozza meg a mienket is. Neha biza frusztralo, hogy vagy o boldogtalan, mert sietunk, vagy a kutyak, mert nem.
Igy hat gondoltam egy mereszet, es megirtam mindezt egy kutya-bolondoknak fenntartott forumra, hogy vajon ok mit gondolnak? Es szamomra meglepo mod rengeteg pozitiv visszajelzest kaptam, hogy megis mi a fenet varok meg el magamtol, hat jol vannak ezek, van hol lakjanak, torodnek veluk, van mit egyenek, es ez tobb, mint amit sok eb elmondhat magarol. De a legjobb, hogy ugy nez ki, talaltam egy hasonszoru anyukat, akinek ket gyereke van es ket kutyaja, de allitolag ismer egy negy gyerekes, harom nemetjuhaszos anyukat. Na, ez mar halado, ezektol lesz mit tanulni! Ha igaz, szombaton osszefutunk, mert raadasul kozel is laknak. Lehet szurkolni, hogy gyerekek, kutyak es anyukak mind turhetoen kijojjenek egymassal, mert az valodi melylevegos felszusszanas lenne.

Sunday, September 12, 2010

Hetvegi kirandulas

Ma reggel esett eleg csunyan, Bubukanak ennek megfeleloen cudar kedve is volt. Hanem szerencsere delutanra kiderult az ido es ezzel egyutt Bubulinusz hangulata is. Elmentunk hat egyet kirandulni, gyerek plusz kutyak es mi. Hat nem mondom, valaki mindig elegedetlen volt: vagy az ebek, hogy miert allunk meg minden fuszalnal, hol Bubu, hogy miert megyunk el ennyi csudalatos level es botanikai latnivalo mellett? Vegul mikor visszaertunk a parkolohoz, az ebeket beraktuk a kocsiba, mi meg piknikeztunk egyet a toparton Muttymuruttyel. Na ez mar egyszerubbnek bizonyult. Jo etvaggyal be is fata az elhozott almat, kekszet, ugy latszik, maskor is a szabad levegon kell uzsonnazzunk. Itthon bezzeg alig lehetett belediktalni a kedvenc csemegeit is.
Utana itthon remekul elvolt a haz elott, dekoralta a kocsifeljarot kretaval, meg fekve is rajzolt. Nagy ujsag, hogy mar nem csak egyenes, rovid vonalakat huz, hanem rendes kis gorbeket, szoval kezd tenyleg rajzolni, nagyon ugyes. Buszke is volt magara rendesen.  :))







Bubu fuszalakat csodal.


Bubu a to mellett koszal, elesik, de felkel es megy tovabb :)


Itt meg olyan jokedve lett, hogy csuda.

Friday, September 10, 2010

Nevek

Raakadtam egy magyar nevsorra. Eddig az fut fiunak, hogy az Akos, lanynak meg Alma, Boroka, Dalma, Hajnal, Kincso, Minka. Eddig nekem az Akos es a Minka a befuto.
No de ido, az meg igencsak van.

ahhhhh igen.

Ma olyan mezes tejet ittam, hogy ihaj. Hazit, majdnem. Megjott az elso tejszallitmany ugyanis a farmrol, de ha mar erre jartak, hat rendeltem toluk tojast, meg kenyeret meg hazi mezet is. Na es persze rogton ki kellett probaljam. Hat, komolyan, mennyei!! A 2%-os tejuk olyan selymes, mint a bolti teljes tej (na meg maga az ize, ossze se lehet hasonlitani). Hanem de aztan az a mez...! Hjaj. Es igy egyutt! Barcsak at tudnam adni azt az erzest. Majdnem azt irtam, hogy tisztara, mint gyerekkoromban, de ha realistak akarunk lenni, az a tej minden valoszinuseg szerint ehhez kepest szornyu volt, vizes, satobbi. De valami rejtelyes oknal fogva megis nosztalgikus erzesem lett, mintha hirtelen megint gyerek lettem volna, es az agyban innam a mezestejet hajnalban, mielott Nyuszi dolgozni megy. (Ugye erzesekben semmi logika nincs, ebbol is latszik). Na de edesmindegy, a lenyeg az, hogy felettebb bejott a dolog, csak egy baj van: keveset rendeltem. Harom ketliteres uveggel, amibol az egyik nagyresze ma ugy eltunt, mintha sose lett volna. Nem fog ez igy kitartani pentekig, az mar biztos. Az egyik hetvegi program megint az lesz, hogy elmegyunk hazi kakaozni. :-))

Masik jelenlegi projektunk egy nagyobb agy beszerzese, jo aron, ha lehet. Ma is tobb embernek irtam a craigslisten, remelhetoleg nem mindenki lakik a gettoban. Majd meselek, milyen exotikus betegseget kaptunk el, hehe. Minden esetre valamit mostmar intezni kene, mert a mienk egyreszt kicsi (na jo, nem kicsi, mint olyan, mert elferunk vegulis, de lehetne nagyobb); es, ami a legidegesitobb, a matracban egyertelmu laposabb es magasabb reszek lettek, az ember mint egy tehetetlen pondro henteredik almaban ide-oda rajta. ES, raadasul, nyikorog, de valami veszettul! Tehat tessek nekunk szurkolni, kedves olvasok.

Monday, September 6, 2010

vasarnap

Csendesen telt, delelott itthon voltunk, levagtam vegre a kutyak kormet (barcsak Bubu is ilyen belatoan hagyna!), es tervezgettuk, hogy mit csinaljunk ma. Vegul meglattam egy nagyon jo matracot a craigslisten, gondoltam, megeri. Andras el is ment megnezni, de mikor odaert, kiderult, hogy oyan durva kornyeken van, hogy ki se szallt, hanem egyenesen hazahajtott. :-o Tiszta szerencse egyebkent, mert ez biza szerencsetlenebbul is alakulhatott volna. Hiaba, ahogy itt szoktak mondani, ha valami tul jol hangzik hogy igaz legyen, akkor valoszinu nem is igaz.
Mikozben o ezt a kalandot elte at, mi Bubuval foztunk egy jo almalevest es krumplipuret a tegnapi fasirthoz, igy mikor apa hazajott, mar ebedeltunk is. Aztan elmentunk Bubuviragzatnak venni oszi cipot es bakancsot, hat hihetetlen, de tavasz ota ket szamot nott a laba! A kis zart cipoje meg negy es feles volt, most meg hat es feles a laba, de elorelatoan hetest vettunk neki. No, mint a gomba.
Oszi dzsekit viszont sehogy se talaltunk, vagy a pocakjan szuk, vagy az ujja tul hosszu. A vasarlas vegere elegge ki is merult a Mokus, ugyhogy ahogy visszaertunk, ki is dolt.
Szunya utan felpakoltuk az egesz csaladot es elmentnk kirandulni a szokasos parkunkba. Ezuttal se darazs csipes, se mas otezer latogato nem keseritette az eletunket, es gyonyoru idonk is volt, szoval nagyon elveztuk mindannyian. Igaz a kutyaknak nem olyan izgalmasak most a kirandulasok, mint reg, mikor Bubu engedelmes csomagkent utazott, mert most o is menni akar, de az o tempojaban, es ahogy irtam, az osszes botanikai latnivalo reszletes szemlelese is resze a dolognak. Vegul feluton feladtuk, a kutyakat kikotottuk egy fahoz (Tobias persze feltekeredett a fatorzs es egy csipkebokor koze), mi meg kidoltunk a fuves osvenyen, mikozben Bubuka szemrevetelezte az osszes fuszalat, levelet es pillangot. Tulajdonkeppen igaza is van, igy sokkal jobban ertekeli az ember  a csendet, nyugalmat, a termeszet szepsegeit. Nem kell mindig rohanni, a cel neha ott van az ember orra elott.

Sunday, September 5, 2010

Teheneszet

Ma mar tobb mint egy hete vagyunk magunkban, es vegre kezdunk megint belejonni, hogy minden rajtunk mulik.
Bubuka nagyon hamar ismet hozzaszokott hogy Gabinal van, ugyanugy nyujtja neki a karjat, hogy vegye fel, mint mielott jott Uli, szoval szerencsere ezzel semmi problema sincs. Szeret ott lenni, nagyokat osztozkodnak Davidkaval, szoval ugy latom latom jol erzi magat. Jol eszik, alszik, minden.
Az a legujabb, hogy leveleket gyujt; meg kavicsokat, meg vadalmat, meg mindent. Nem am csak megnezi es eldobja, hanem a  babakocsi kosarab gyujti, aztan kesobb elo is veszi. Hogy a levelek masnapra sajnos elhervadnak, az allando csalodas targya.
A masik jelenlegi hobbink az utjelzo tablak rangatasa. Ez eredetileg ugy ment, hogy Uli felemelte, hogy megtapogassa az osszes tablat (kulonos tekintettel a stop tablakra). De mivel en ehhez nem vagyok eleg magas, maradt a rangatas, alulrol, ami ugy tunik, szinten jelentos sikerelmenyt okoz.

Naszoval hetvege; tegnap egy eleg rosszul sikerult rovid kirandulast tettunk a Lake Frankhoz, ami nromalisan egy viszonylag kevesbe nepszeru, eldugott kis park, de Labor day weekend leven, millionyian voltak. Mi meg ugye vittunk az ebeket is, akik mostansag kevesebbet jutnak el setalni, igy aztan elegge nehez veluk a tulzott lelkesedes miatt, hogy navegre. Aztan adjunk ehhez hozza otmillio latogatot a sajat nem tul jol nevelt kutyaikkal, es kesz a kaosz, plusz ugye Bubuka aki setalni (avagy inkabb rohanni) akar, de persze elfarad, viszont babakocsozni az nem meno mar, igy vagy kezben, vagy apa nyakaban log. A hatizsakban is csak ugy marad meg, ha van, ami lefoglalja (mondjuk otpercenkent egy uj, szebb level).
De mindez nem lett volna semmi extra, csakhogy a to mellett megcsipett egy darazs a karomon, na es ez mar durvan eleg volt. Attol feltem, az lesz, mint reg, hogy combvastagsagura duzzad majd a karom, panikszeruen melenultunk hat, de szerencsere megusztam most egy helyi jo husz centis atmeroju duzzadassal. Mondjuk fajni fajt mint a  budos rosseb, de nagyobb baj nem lett. Meg az a szerencse, hogy engem csipett meg, es nem Bubukat.

Ma aztan delelott nagyon lazara vettuk, itthon voltunk, pihetunk, csinaltam egybe fasirtot meg spenotot, azt ettuk joizuen. Amig Bubuka kiprobalta az uj agyat delutani szunyara (nagyon cuki, holnap rakok fel kepet), addig mi egy utolsot furdoztunk meg iden a medenceben.

Utana viszont, ahogy Bubu felkelt, elmentunk egy helyi teheneszetbe, ahonnan lehet tejet is hazhoz rendelni. Mar ezer eve keszulunk feliratkozni, de elobb el akartunk menni megnezni a sajat szemunkkel, hogy valoban boldogak-e a tehenek. :) Ez az a hely: http://www.southmountaincreamery.com/home.php
Nagyon videki hely, tenyleg, az ember kukorica tablakon meg erdon-mezon hajt keresztul, mig eljut oda.
Vszont megeri, mert olyan finom fagyit is arulnak, hogy mindannyian megnyaltuk utana a tiz ujjunkat. Na jo, arulnak meg tejet, kenyeret meg sajtot is, de ahogy elneztem, mindenki a fagyiert ment ma. :-D Errol nincs kep, mert en is azzal voltam elfoglalva, hogy mielobb eltuntessem. Bubu segitett.
Epp jokor mentunk, most volt a boci etetes, amibe mindenki besegithetett. Ma esett le nekem, mit is jelent az "ehes borja nagyobat dof rajta" resz a Csaladi korben. :))
Lattunk meg nyuszit, csirket, kakast (utobbiakat egy brutal nagy kombajn arnyekaban). De azt hiszem, a fiuk koreben a homokozo es a megmaszhato antik traktor aratta a legnagyobb sikert.

Ezutan meg tettunk egy gyors latogatast a Gathland parkban, ami a teheneszethez nagyon kozel van, es az Appalachian trail is atszeli. Ezen meg is tettunk kb. ossz-vissz husz metert, de azt vagy fel ora alatt. Bubuka lelkesedese a hullo levelek irant ugyanis akkora, hogy Minden. Egyes. Lehullott. Peldanyt. meg kellett vizsgalni, de alaposan am! Nem csak ugy ukk-mukk-fukk, felveszem es eldobom. Nem. A-la-po-san!
:-))) En nem tudom, mi lesz ebbol a gyerekbol, de kapkodni, azt nem szokott, sot, szerintem nem is tud.

Thursday, September 2, 2010

Zsebibaba 12 hetes UH

Kamilla bucsukepei