Gasztros doki vizit II.

Vissza lettunk ma hivva, mivel Bogyo meg mindig jokat hanyik minden eves utan. A jo hir az, hogy a kakiban mar nincs ver, a rossz viszont az, hogy a tovabbra is fennallo dolgok miatt (hogy hanyik es hogy nem bir egyedul kakilni), felirtak a szupertapot neki. Namarmost eddig se valami atlag-trutymot evett, de ha vegulis csak ez valik majd be, hat ez mar beluga kaviar, franciapezsgovel (legalabbis ami az arat illeti, biztos). No, allitolag ket napon belul kiderul, hogy bevalik-e vagy se.
Mivel ennek a dokineninek a rendeloje egeszen miniatur (de komolyan, ha egy anyuka babakocsival jon be, nagyjabol tele is lesz), gondoltam jobb ha Bubut nem viszem oda, foleg taknyosan. Igy aztan Gabihoz ment mig mi dokineniztunk, amin rettenetesen ki volt akadva. De ugy am, hogy mire ket ora mulva felvettem, ismet laza volt, pedig mikor leadtam, mar egesz jol volt. Asszem holnap se lesz ertelme meg az ovit eroltetni. Bar van egy olyan erzesem, hogy nala ez az egesz betegseg-dolog tisztara lelki eredetu: ahogy hazajottunk ugyanis, felment alukalni, es egy ora mulva mar ismet teljesen jo passzban jott elo. Most itt ugrandozik mint egy kis bolha.
Hogy lesz belole igy ovis? Kivancsi leszek... Kb. akkora csuda-ovoneni kellene ehhez, mint Gabi, de belole persze csak egy van.
Arrol ne is beszeljunk, hogy fogok en ezen a feleven atevickelni, ha a gyerekeket nem lehet majd vinni sehova mert betegek. Igaz Bogyora panasz nem lehet, o igazan nem tehet semmirol.