Szamvetes 2011-rol

Mirol is szolt 2011. Nyilvanvaloan elsosorban Gellertrol! Kicsi csillagunk januarban fogant, es egesz evben ot vartuk, erte izgultunk, neki orultunk mikor megerkezett (es vele kinlodunk azota is. :-D) No, nem az o hibaja, es ha szazszor ennyi gond lenne vele, akkor is o lenne a legnagyobb aldas ami ert minket ebben az evben, de ami igaz az igaz, feladja a lecket! Mint irtam, mar epp kezdtunk (megint) orulni, hogy oh, igaz kaviart eszik ejjel-nappal (legalabbis tap-szinten), de hasznal is, jaj de jokisfiu lett, stb. Na erre biztos nem akarta megkockaztatni, hogy a szulei esetleg tulzottan kipihenve lelepjenek itt unnepelni, mert egy olyan ejsakat prodult megint nekunk, hogy Andrast is es engem is fullra kinyuvasztott reggelre (tudjatok, az az orankent kelos, nappaliban-konyhaban-szobaban ringatos, zomboid ejszaka). Igyhat oregesen (csaladosan) itthon punnyadunk majd, az tuti, mert meg en, az orok menjunk-mar-vegre-valahova is inkabb egy puha divanyon psztulnek, mintsem hogy most fel kelljen oltozni, kocsiba ulni, mashol koccintani, petardat hallgatni... Az egyetlen amihez kedvem lenne az a tancra perdules, legalabb egy par szam erejeig, de ha lehet pizsomaban, habar pezsgovel es Gellerttel a karunkban. :-) Na, az Ev Anyja megszolalt... lehet hovni a gyerekvedelmet. Alkesz anyuka pezsgovel es csecsemovel! jaj!
No visszaterve 2011-re.
Ahogy igy visszanezek, ebben az evben tanitottam eloszor foallasban. Ezert is nagyon de nagyon halas vagyok, hogy csinalhattam, es azota is orulok, hogy visszahivtak, mostmar a harmadik felevemre (Azzal egyutt, hogy gozom sincs, egy ilyen Gellert-gyerekkel ezt hogy oldjuk meg). Tanitani imadok, meg ugy is, hogy ra kellett jonnom, hogy ez sokszorosan tobb munka, mint a kutatas. Hogy ennek ellenere miert lelkesit... Mert van ertelme (szemben a kutatassal, ha engem kerdezel). Mert neha meglatni a tanitvanyok arcan azt a felcsillanast, hogy jaaaa ez igy van? mert neha sikerul oket meg este is felebreszteni az oran, hogy je, te nezd mar, ez a biologia lenyugozo! Mondjuk a kephez hozzatartozik, hogy aztan dolgozatjavitaskor ugye rajon az ember hogy -a Nagypapa szavaival elve- a falrahany boros tipusos esete forgott fenn. :-)
Volt egy igazan nagyon gaz tanitvanyom, akitol neha konkretan feltem, de ez kb. hatvan emberbol egy, szoval nem olyan rossz arany; minden esetre imadkozom, hogy a kovetkezo felevben ilyennel ne fussak ossze.
Aztan iden voltunk eloszor Magyarorszagon sok ev utan (nekem legalabbis 5 ev bizony soknak tunt). Abszolut 100% pozitiv elmeny volt, azzal jottunk el, hogy barcsak volna ra megvalosithato esely, hogy otthon elhessunk (mondjuk mininum fele olyan jol mint itt? tok irrealis, azt hiszem.) Ismet ra kellett jonnom, miutan otthon talalkoztunk a valodi baratainkkal, hogy bizony ok potolhatatlanok, es ilyen kapcsolatok mar nehezen kotodnek idegen orszagban (bar hozzateszem az en eleg kozmopolita nezopontombol itt is reszint itthon vagyunk, csak epp az emberi kapcsolatok hianyoznak... es ahogy telnek az evek, ugy jovok ra hogy mennyire fontosak (lennenek) ezek. Igy hogy Erzsi is hazament, nem maradt gyakorlatilag mas itt, csak Joe bacsi es Bea, de veluk is jo ha havonta egyszer talalkozunk? Nem gaz ez? Vagy mindenki igy van ezzel, nincs ido, rohanunk, viszlat? Nekem hianyzik, hogy neha az ember csak ugy a semmirol beszelgessen a barataival... Igaz, Chris itt van nekunk, de vele foleg az a nagy osszekoto ero, hogy neki is hasonlo koru gyerekei vannak, azaz beszelgetes altalaban alig van, mivel mindketten ket gyereket probalunk epp pesztralni. Meg is dumaltuk legutobb, hogy miutan az embernek gyerek van, a valosag mint valami kis kepekbol osszeallo 3D puzzle hol fokuszba ugrik, hol nem, mivel az ember ereje javaval ugyis mindig a kolkokon gondolkozik.
Aztan 2011 persze abbol a szempontol is rendkivuli ev volt nekem, hogy eletemben eloszor honapokig csak Bubuval voltam, minden mas munka nelkul. Es meglepoen jo volt, minden szempontbol. Bubu egy egeszen kulonleges kis leny (mondjuk en nyilvan igy latom, de szerencsere mas is). Tenyleg olyan vele lenni, mintha az embernek egy sajat kicsi napocskaja lenne, ami mindig szikrazo napsutest hoz mindenhova (kiveve mikor a foldon fetrengve keni a hisztit,de az csak azert van, hogy ne ijedjunk meg hogy nem is igazi gyerek. :-))
No ennyit a szamvetesrol, ideje a szilveszteri menurol gondoskodni (hatha valami csoda folytan onkent ebren leszunk egy koccintasig!)

Nagyon Boldog Uj Evet kivanunk mindenkinek!