Kettesben, fenn es lenn

Delutan miutan ugy tunt, Bubuka jol van, elindultunk Andrassal, hogy egy kis idot csak mi legyunk, na meg mosogep hijan, es kifogyva a tiszta ruhakbol, ehhez meg kellett talalni a mosodat. Azzal kezdtuk, hogy elvezettunk a "Skyline drive"ra, ami a sziget kozepen levo hegy tetejen megy vegig; gyonyoru kilatas volt mindket iranyba, de megallni csak egy helyen lehetett, ott csinaltunk is egy-ket kepet. Aztan lecsorogtunk megint Charlotte Amalie-ba, beszerzendo par szuvenirt az otthoniaknak, meg magunknak egy-ket utcakepet; vegul sms-t kaptunk Nyultol, hogy ujabb pelenka-szallitmany kell, tehat a boltot se lehetett kihagyni. Mire Red Hook-ba, a kozeli kis turista-kozpontba ertunk, ahol a mosoda is van, en elegge elkezdtem kinyuvadni. Szerencsere meglett a mosoda, meg sikerult keszpenzt is felvenni, aztan amig vartuk a mosast, beultunk az egyik kocsmaba. Na ott talalkoztunk a sziget, es tan az allamok legtaplobb pincernojevel; komolyan, meg a szocilizmus fenykoraban se emlekszem ilyen kiszolgalasra. Odabattyog, mondja hogy 'mgen? Mondom, forro tea van? Hat ugy nezett ram, mint akinek hirtelen meg egy feje nott. NINCS! mondja. Akkor barmi ami nem hideg? Nincs?! Mondom, jo akkor jeges teat hozzon. Enyhe fintorral felirta. Gondolom remenykedett, hogy akkor Andras majd felont legalabb a garatra, de mikor o is kolat kert, hat olyan arccal tavozott, mint akivel most kozoltek, hogy eztan elete hatralevo reszeben bekakat kell elve boncolnia.
Na mindegy, vegulis a kaja es a vizezett kola jobb volt mint semmi, es a kilatas egyenesen az obolre nyilt, vitorlasokkal, palmafakkal, szoval nem volt full gaz, de kozel.



Ahogy kesz lett a ruha, mentunk is mert kezdett tenyleg fajni a torkom, es lattuk, hogy van egy gyogyszertar is a parkoloban. Tiszta mak, epp utanunk zartak be, de meg tudtunk venni nekem fajdalomcsillapitot, meg Bubukanak is ujabb adag ibuprofent. Mint kiderult, nagy gebasz lett volna, ha nem tesszuk, mert arra jottunk haza, hogy a gyerek torka szakadtabol uvolt. Mint kiderult, az elmult feloraban ezt csinalta, mert ugye kisfelseg az akvariumi kirandulas ota se volt hajlando egy rendeset aludni. Persze mi nem erre gondoltunk, hanem ranezve egybol az akut fulgyulladas jutott eszunkbe, es mar majdnem elvittuk a surgossegire, mikor az ibuprofen beadasa utan 2 perccel kinyult, mint egy kisbeka Nyuszi oleben (es azota is alszik). Hat ilyen ez, mondom, egyszer maga a menyorszag, egyszer meg az ember kitepi az utolso haja szalat is, es szazadszor megkerdezzuk magunktol, hogy mi a feszkes feneert jottunk ide kinlodni? Sajna fogadni mernek, hogy ezek utan ejjel kettokor majd felebred, mint aki tokeletesen kialudta magat, es bulizni akar. Tanakodtunk, hogy hazavigyem-e magammal holnap, de mi lesz ha tenyleg beteg lesz, es az sincs, akire ott bizzam? Vagy mi lesz ha mindketten lebetegszunk es nezzuk majd egymast. Vaaa.
Szoval varom is a holnapi hazautat, hogy vegre legalabb nincs minden nap ez az orosz rulett, hogy epp trallala van, vagy fejjel falnak menes, ugyanakkor hullabb vagyok, mint mielott idejottunk, es var otthon egy ujabb szerda, egy ujabb katasztrofalis labor gyakszival. Errol meg nem irtam egyebkent, mert meg nem sikerult a dolgokat sehogyse a humoros oldalukrol neznem, de a lenyeg az, hogy egyre inkabb kiderult szamomra az elmult hetekben, hogy micsoda tokeletes kaosz van a laborokon (is). Senki se tudja, mit is kene pontosan csinalni, plane hogy a cuccok a kiserletekhez hol vannak, vagy egyaltalan vannak-e. Eddig ugy-ahogy sikerult improvizalni a huzosabb reszeknel, de mar elore gyomorgorcsom van minden szerda elott. Mult szerda volt az elso nap, hogy komolyan felmerult bennem, hogy talan nem kene ezt nekem eroltetni, es ha netan kovetkezo szemesztertol tenyleg nem lesz itt allasom, hat annal jobb, legalabb megszabadulok.