humm, humm

Szoval ma ugye Bubb a 3. napot elte tul a bolcsiben, egyhuzamban. Mikor elkezdtuk ezt, 3 hetet igertem raszanni erre a kiserletre, hogy ha addig megszokik ott valamennyire, akkor jo, ha nem, nem fogom eroltetni. Meg kell mondjam, en marha nehezen viselem a dolgot, hogy sirva hagyom ott mar harmadik napja. Kijovok, es en is sirok a kocsiban. Aztan a laborba menet es egesz nap ott is ezerszer azon agyalok, hogy szegeny-szegeny. Pedig tenyleg jofejek a tanitonenik, ma is tobb mint masfel orat voltam az egesz bandaval, tenyleg szeretik a gyerekeket, odafigyelnek, olelgetik akit kell, minden. De megis. Bubu engem akar, en meg ot, es tessek, csak hogy ezt leirom mar megint bogok, hat mi ertelme van ennek?! Vaaaaa.

Olyan de olyan edi volt ma a jatszoteren, elfigyelgette a tobbit, ki is nezett egy batyo-jeloltet, Kirky-t, aki mar tapasztalt veteran masfel eves, es egyedul jar, maszik fel a csuszdahoz, meg minden. Na ot mindig nezi, hogy az mit csinal, es akarja utanozni. Szoval biztos nem 100% rossz ez neki, mert ahogy hazajon, dumal, nevet es mutatja hogy nezd, anya, mit tudok mar! Teper ezerrel, sokkal lelkesebben, mint eddig. A legujabb mokank, hogy nemcsak kiboritunk dolgokat, hanem vissza is pakolunk cuccokat vodrokbe, dobozokba, egyenket. (Este a mosogato-tablettakat tettuk vissza a dobozukba, remekul ment, mig Bubunak eszebe nem jutott, hogy megkostolni megis jobb lenne, mint elpakolni).
Ma Szent Patrik, azaz a nemhivatalos iszakossagi vilagnap van, ezert Erzsi itt alszik nalunk; igy hazafele jovet legalabb volt, aki szorakoztassa Obubusagat. Azzal jatszottak, hogy Erzsi nagy latvanyos erolkodessel tepett darabokra egy torlokendot, Bubb meg vegigvihogta ezen az utat.
Szoval, summa summarum, hihetetlen edes ez a gyerek, es gyakran nem ertem, hogy lehetek ilyen fafeju, hogy az egadta vilagon barmiert masnak hagyom az oromet, hogy egesz nap foglalkozzon vele. Hat Nooormaaalis, Maaargit?