.

Monday, July 18, 2011

Bubber dolgok

Meselek mar par ujdonsagot.
Most az a legujabb, hogy szerepjatszik. Ilyeneket mond, hogy "Suni ehes", vagy "Szegeny Suni beverte a fejet", vagy barmi, ami igazabol vele tortent.
Vagy fogja a kis kek autojat, es ahogy tolja vegig az agyon, magyaraz: "Joe bacsi megy, megy; na most odaert a parkoloba" (betolja a paplan ala), "Kiszall, most elmegy a boltba".
Ha kerdem hogy mit vesz, meseli, hogy: "Ennivalot, dinnyet, zsemlet, mezet, helikoptert." (khm, anya lebukott, mert valoban, szinte mindig kap helikoptert, szornyu...)
Majd mondom Joe bacsinak, hogy jobb ha tud rola, hogy o minden nap helikoptert vesz a boltban.

Multkor mondom neki, na Bubuka, megyunk a jatszoterre az autoval. Aszongya: Nem! menjuk helikopterrel! Hehe...

Az is uj, hogy mostanaban mar lehet vele beszelni, sot, gyakran uzletet kell vele kotni. Tegnap pl. hajfestes kellos kozepen kitalalta a lelkem, hogy nem jo ha apa furdeti, anya kell, de MOST, azonnal, es ha nem, visitok. Nem akarhogy tud am hisztizni; a tegnap valami felelmetes volt. Namarmost mivel Erzsi addigra felig befestette a hajam, nemigen mertem felbehagyni, mert mi lesz ha az egyik fele vilagosabb mint a masik, mert felorat ott szarad rajta a cucc, mig ofelsege elenged? De hiaba, a decibel olyan magassagokat utott meg, hogy csak fel kellett menjek. Kicsit megnyugodott, mi folytattuk, de utana csak megont jott a hiszti, hogy anya, Aanya, ANYAAAA! (ki a fene gondolta, hogy ha tobbet leszunk egyutt, attol meg anyasabb lesz?)
Aztan ahogy vegre kesz lett a Nagy Mu, fejemen meg a muanyagzacsival be kellett menjek hozza, hogy Bubuka, ha jo lesze es nem dorombolsz, hanem szepen alszol, akkor holnap Anya megint elvisz a kisrepuloterre palacsintazni. Es nem megertette? Ahogy lementem, halljuk a monioron, hogy magyarazza maganak: "Kisrepuloter! Anya visz kisrepuloterre, lesz palacsinta, lesz piros dzsusz (ez neki a vorosafonya-le), neni hozza."
Ma el is vittem, es hihetetlen milyen szepen viselkedett. Vegulis ma nem neni, hanem bacsi volt, es francia bundaskenyeret ettunk (o egyedul bevagott egy bazinagy szeletet), de meg kellett zabalni, milyen ugyesen ult ott a szokasos szeken. Ki is lehetett volna ulni a teraszra, de neeem, neki minden mindig ugyanugy kell tortenjen, akkor jo. Ugyanaz a neni legyen, ugyanazon a szeken kell ulni, este ugyanazt a meset kell huszonotodszor olvasni. Meg szerencse hogy a mai napig emlekszem, hogy en is ilyen voltam, es mindig a Rozsakiralyfit kellett Nyuszi nekem is elolvassa, akkoris ha kivulrol tudtam, mert azt volt jo erzes hallgatni... neha eleg orjito, felnott fejjel a masik oldalrol. :-)

0 comments: