.

Tuesday, February 23, 2010

Masodik nap

Ma reggel Andras nem ment futni Cilivel (ejnye, apu!!), igy miutan megreggeliztem, Bubbert szegenyt hamar feloltoztettem (siraaaas), es elmentunk egy rovidet setalni kutyastul. A napkoziben szerintem nem viszik ki oket, hacsak nincs kifejezetten szep ido. Szoval valoszinu ez lesz a rutin: anya hamarabb felkel (eeeek), elviszi a bandat setalni/futni, utana Bubunak ad majd tizorait, Bubber utana megy pihizni, addig anya tudol. Aztan ha felkelt, pelenkacsere es indulas bolcsibe. Szerencsere belefer az idobe, mivel ritka, hogy nekem hamar be kene ernem.
Szoval, hol tartottam? Ismet kb 10 fele ertunk be a bolcsibe; az ut odafele nem volt olyan jo, mint tegnap; unta magat, mert katyuzas miatt lezartak par savot, es belekerultunk a dugoba (mondjuk itt mikor nincs dugo?). Szoval, Bea otletere tamaszkodva odakeszitettem egy csomo random targyat, es mikor hatul a hangero elerte a kritikus szintet, odadobtam valamelyiket. Igy vegulis egesz elviselheto volt.
Mikor odaertunk, epp szaraztesztaban furodtek a kolkok. :-)) Bubber boldogan tomte azt is befele, nekem meg tiszta nosztalgikus erzesem volt: nalunk altalanosban talalta ki az egyik gyerek, hogy nincs jobb, mint a szadban ragacsossa valo, de kozepen ropogos teszta; hetekig volt a zsebemben akkor belole.
Mivel mar par perc mulva vigan dumalt a gyerekeknek, es tologatta az egyik kocsit, gondoltuk hatha az egyik ovoneni is atvehetne. Ha!!! Ahogy azt anya elkepzelte. Bubber ugy visitott azonnal, mint a faba szorult fereg. Az ovoneni kerdezte (o a kedvencem nagyon edi, Erikanak hivjak), hogy nincs-e valami kedvenc targya? Mondom dehogynem, a takaroja, mindjart hozom. Lerohantam erte, de hiaba, Bubut nem erdekelte a takaro, csak anya. Na, mondom, jo lesz...
Szoval uldogeltunk ott meg egy ideig, mig Mumm megnyugodott, aztan gondoltuk, megprobaljuk most a 15 perces verziot. En elmenekultem a kocsimba. Mikor visszajottem, Bubb epp nem sirt, de ahogy meglatott, persze csak en voltam jo megint, hiaba tartotta olben Erika. Azt mondtak sirt vagy ot percig, aztan megnyugodott, mikor adtak neki enni (ha-ha, igazi Molnar!). Meg maradtam vele megint a gyerekek kozt mig a meseolvasas tartott, aztan hazahoztam. A hazauton egesz jo volt, ugy kifarasztotta a dolog, hogy vegig aludt.
Otthon aztan megebedeltunk (Ica mama fenseges rantott csirkecombot csinalt), aztan letettem meg alukalni.
Huhh. Holnap masfel ora a cel.

0 comments: