kinlodas

Ma van ugye az orientacio a fosulin, ahol elmondjak majd, mi mindent kell elintezni a julius 19-ig, hogy utana be lehessen iratkozni osszel a noverkepzore (mindenfele papirmunka, uzemorvosi, oltasok, palyaalkalmassagi, stb). Aztan ma delelott beszelek egy lehetseges bebiszitterrel is, es delelott hivnak egy cegtol amelyik nyarra keres magyar nyelvtanart (persze pont arra az idore mikor mi megyunk a tengerre). Na mit gondoltok, melyik ejszakat valasztotta egyetlen Bogyevics Bogyonk a cirkuszolasra? Hat ezt, termeszetesen. 11-kor megebredt, es ejjel egykor volt hajlando elaludni. Nem derult ki, mit akar, illetve persze de, tejet inna feszt, mi meg igy kozeledve a ket evhez szeretnenk befejezni az ejjeli tejivo szeanszokat, es par ejszakaja ebbe bele is nyugodott; kiveve most, valami oknal fogva, tan a vihart erezte, ki tudja, de nagyon visitott. Jo, neha egykor is el lehet aludni, elofordul. Es mikor kelt? ot utan termeszetesen. Aludtam negy orat, bar ebbol ejjel ketto fele kimaradt egy felora, mikor ugy dorgott es villamlott, hogy igy is felebredtem, Nem, a gyerekek erre bezzeg meg se nyikkantak. A rosseb erti ezt, komolyan.
Bubuka is a mult felev soran mikor tanulni jartam, nekiallt megint ejjel bepisilni, es mit tesz Isten, miota kitort a nyari szunet, abbahagyta. Kerdem is tole, hat mi tortent? erre o teljes nyugalommal kozolte, mint ami magatol ertetodik, hogy hat se Gabi, se ovi, azert.
Tegnap megprobaltam Bogyot is a nagymedenceben megfurdetni, de ugy csimpaszkodott belem, hogy uszos cucc nem is kellett ra, mert annyira szoritott; sot, ha akartam se tudtam volna elengedni. Mint egy koalamaci az anyukajaba, komolyan. Na ezt erzem most megint, hogy ezeknek valami hetedik erzeke van, hogy valami oknal fogva anyanak ma ez a nap fontos lenne, hogy elmenjen itthonrol, es ha sikerul neki, aztan majd sokszor elmegy, es nem engednek, erted, nem es nem. Tudjak, szerintem. Fogodzodnak, szoritanak, olelnek, minden verbalis es nem-verbalis eszkozzel egyertelmuen tudomasomra van mindig hozva, hogy nem lehet itt menni sehova. Ami tulkepp rendben is lenne. Igazuk van. Szuksegunk van meg egymasra nagyon.
Csak ne lenne olyan a helyzet, amilyen, hogy rengeteg ismeros keres allast, es nincs sehol semmi; es mi lesz velunk, ha Andras valamiert nem tud majd itt mindenkit eltartani, mert barmi tortenhet, maganceg, meg minden. Lehet, sot, valoszinu hogy tok folsolegesen aggodom. De az igazsag az, hogy nem tudom, jo dontes lenne-e mely levegot venni, es keresztul masirozni a gyerekek lelkivilagan, vagy az lenne rosszabb, ha nem teszem, aztan ha szukseg lenne ram, akkor ott fogok allni, hogy hoppa, kinek kell valaki, aki evek ota felmunkaidozik, vagy azt se. Persze, az teny, hogy meg sokaig nem lesz ram senkinek annyira szuksege, mint ezeknek a mutyuroknek. Hiaba, ez a kerdes nem lett semmivel se konnyebb az elmult negy evben.