Most lesz az 1812-es haboru ketszazadik evforduloja, igy aztan elmentunk megnezni a csata szinhelyet ami megvedte Baltimore-t a gonosz angoloktol. :-))
Nem volt egyszeru a kirandulas, mert hol Bogyo, hol Bubu epult le, de foleg az elobbi. Mutathattunk mi neki ketszaz eves agyugolyot (Bubu meg is tapogatta), vagy mozifilmet az amerikai himnusz torteneterol, johettek az obolben vitorlasok es hadihajok, ot semmi se nyugozte le, sot nem is szorakoztatta. Maszni akar, MINDIG, de ha engedjuk, ket masodperc alatt eletveszelybe sodorja magat, minket meg az idegroham kerulget. Ha ellenben nem engedjuk, ki van akadva. Ha ehes, akkoris, ha melege van, akkoris, es egyaltalan, akkoris! Na!!! Mert Bogyo vagyok, es kesz, punktum.
Szoval ugy masfel oras zotykolodes utan feladtuk, bepakoltuk a bandat es joooo hosszu autopalyazassal (=hatha elalszanak) elnyomultunk Frederickbe. Ez egy nagyon edi varos, sok kedves parkkal, ott aztan ki is ultunk egyet ebedelni. Addigra ugy kivoltam, hogy nem vittem mar a fenykepezogepet, pedig szep volt az is nagyon. Na ott aztan kihasznaltam, hogy Andras vezet, es fajdalomcsillapitas gyanant benyomtam ket sort. Utana sokal jobb lett, mar azon is jokat vihogtam, ahogy Bogyot Bubu a hozentroglijanal fogva huzta vissza a veszelyes fatonktol (egyebkent jo, hogy visszahuzta, mert Bogyo a belvaros kozepen egy kiulos etterem teraszan is kepes volt megtalalni az egyetlen rozsdas szoget a fa mellett), de mint mondtam en ekkor mar a faradtsag es a sor kombinaciojatol ezen csak rohogni tudtam. Na nemsokaig lehet am kisgyerekes anyakent ilyesmiken vidulni, mert rogton jott egy sulyosan lenezo pillantas rosszallo fejcsovalas kisereteben a szomszed asztaltol (otvenes maca neonrozsaszin kormokkel, ide a rozsdas bokot, hogy nincs gyereke).
Hat ilyenek ezek a gyerekes "szabadnapok".
De most mindketto kidolt, es asszem csovalhatja ki, amije van, en elohuzok most valami Bambit a hutobol. Egeszsegedre!
0 comments:
Post a Comment