.

Saturday, August 18, 2012

En elmentem a vasarba... Bubuval :)

Es igen jol ereztuk magunkat. Az elso feloraban meg Andras is ott volt es Bogyo is, de utobbi ugy leolvadt, hogy haza kellett vinni. A helikopterre meg egyutt ultek fel, mig en a kicsivel kinlodtam, de aztan latszott, hogy ennek fele se trefa, es Bogyot csakis visitva lehet itt tartani, az meg senkinek se jo.Tekintve, hogy Apjuk amugyis tomeg-fobias, igy rank maradt a java, es mi Bubuval aztan kielveztunk minden vasari mulatsagot kettesben. Eloszoris megneztuk az allatokat, mert ez eredetileg egy mezogazdasagi kiallitas es vasar lenne, sot, Bubber ponilovagolt is! De igen jol am, semmi felsz meg semmi, ugy ult azon a lovon hogy csak ugy zsibbadtam a buszkesegtol. Kapott kobboj kalapot is, ugye imazs meg minden.
Ime a Nap Kepe:


Lattunk kecsket, nyuszikat, baranyt, bikat, tehenet, tyukot, kakast, kiscsirkeket, kacsakat, libat, lovakat, meg szamarat es oszvert is!
(Nekem megint olyan erzesem volt, hogy ezeknek a teheneknek  kicsit tul emberi tekintete van, es asszem ha rajtam allna nem is vennenk ezek utan se marhahust; a csirke az egy dolog, meg a hal, de ezek a bocik...)
Ettunk vattacukrot is, aztan korbesetaltunk es felszalltunk minden hulye korhintara ami csak elerheto volt (nem sok ilyen volt mert Bubber ugyan felelmet nem ismerve ment volna mindenhova, de meg kicsike). Felszalltunk egy ilyen megtevesztoen rozsaszinke es punnyadtnak kinezo kis izere, gondoltam ebbol max unalom lehet egyeb nemsok, aztan ugy megforgattak minket minden iranyba, mint annak a rendje. Bubu vegig kacagott, olyan szivbol, hogy mintha a kristalytiszta boldogsag egy kis szikraja ult volna mellettem. Komolyan olyan jo mar csak ezert is Bubuval lenni, mert o aztan olyan boldog tud lenni, ugy orul mindennek, hogy keptelenseg neki ellenallni. Az ember el is felejti ha nincs vele, hogy ilyen is van, ez a szaz szazalekos orom, mindenfele visszatartas, meggondolas, arnyek nelkul. Csak a boldogsag.
Ilyet felnottkent nem tudom, ha erez meg valaha az ember.
Mondjuk mar reggel is jo napja volt, mert oszire kellett neki egy cipo, es makjara epp volt a boltban egy Pokemberes tepozaras cucc, ami nem eleg, hogy piros, de meg villog is, mikor ugral! Na gondolhatjatok.
Szoval visszaterve a vasarhoz, voltunk meg varazskastelyban is, ahol fel oraig ossze-vissza ugralt a gorbe tukrok elott, aztan halasztunk is es nyertunk egy kis halat, de sajnos azt elvesztettuk utana valahol. Oszinten en nem banom, mert igy is annyi jateka van, hogy borzaszto; csak azt remelem, hogy aki megtalalta, az orul majd neki. :)
Hat igy tortent ez ma, megint jo kis napunk volt.
Tobbi kep:

0 comments: