.

Friday, September 2, 2011

Dokinal, es folyt. delelottrol

Tehat ott tartottunk, hogy delutanra megvolt a program ugye. Hat mondanom se kell, Mokus egyig nem volt hajlando alvasra gondolni se, igy a szokasos ket-harom ora helyett maradt neki talan 45 perce pihenni, aztan fel kellett koltsem; ebed is kutyafuttaban, fel szelet kenyer. Jol viselte, a doki bacsinal is elvoltunk, olvastunk Dr. Seusst a varoteremben, nem volt semmi problema. Aztan beneztunk az orosz boltba, ott kapott nyalokat. (Tapasztalt anyak ennel a pontnal bizonyara sejtik, mi lett a vege: faradt gyerek plusz cukorsokk = orulet, mint mostmar en is tudom).
A doki mint elore gondoltam, irt fel gyogyszert az egyre magasabb ehezesi cukorra, azt meg a Costcoban szoktam kivaltani (rohej, de annak ellenere hogy ott nem veszik figyelembe, van-e biztositasa az embernek, meg igy is feleannyi a legtobb gyogyszer; konkretan a mai Glyburide kokemeny 11 dollaromba fajt; biztositassal ez atlag 20).
Tehat adott ugye a faradt gyerek, tulporgetve nyalokas cukorral, plusz anyuka a costcoban. Egy ideig egesz jol mentek a dolgok, egesz addig konkretan, mig fel orat nem kellett varni a gyogyszerre. Es anyukat hova huzza a szive? a konyvekhez. Es mi van a konyvek mellet? Jatekok, ugye; plusz velem A Gyerek, Akinek Felelmetes Memoriaja Van, igy persze arra is emlekezett, hogy legutobb a costcoban milyen uberkiralysag kocsit sikerult loni (sarga Lamborghini Special Edition, konkretan). Ugyhogy mire feleszmeltem, ott volt a kezeben most epp egy szurke Audi, de ugy voltam vele, usse ko, milyen jo volt egesz nap, megerdemli. Igen am, de addigra kezdett merulni a laposelem, ugyhogy egy ido utan az Audit a kocsiba rakatta es az Elektromos Cicaval akart jatszani (ami a telefonomra letoltott ismetelos jatek). Hanem miutan tobbszor a foldon landolt a telefon, mondtam, hogy na most a cica elmegy aludni mert faradt. Ekkor kezdottek a bajok.
"Cicaaa!!! Cicat akarood!"  Mondom nem lehet, leesik, tonkremegy, minden; de hiaba, nem lehetett mar vele beszelni, csak rugdosott a kocsiban es ismetelgette hogy Cicaaaa. Mondom ha hisztizel, az Audit is itthagyjuk. Nem hagyta abba, es mivel a praclik epp a hasam magassagaban vannak, joparszor hason is talalt, amitol en se nyugodtam meg. Na, kesz, valahol meg kellett huzni a hatart, kozoltem hogy meg egy rugas es az auto ittmarad. Hat biza rugott. Na akkor ott kellett hagyjuk az autot... es itt kezdodott csak a haddelhadd. Olyan klasszikus, tankonyvbe illo hisztit levagott, amik miatt az ember mindig megsajnalja a szuloket a boltban. Az a rendes, igazi, epilepszias rohamhoz kozel allo, foldoon (itt kocsiban) fetrengos, torkaszakadtabol visitos orjonges, amitol a szulo ugye rogton leizzad es fut, ahogy a laba birja, ki a boltbol, remelve, hogy masok nem azt hiszik majd, hogy epp gyereket rabol (mert zsir ugy uvoltott a gyerek, mint akit kiteptek az anyja kezebol, es viszik valami idegenek). Autoooot! hangzott a parancs, de ekkor mar nem lehetett neki engedni, mert azt vegkepp nem szeretnem, ha eztan ehhez a viselkedeshez folyamodna, ha nagyon akar valamit. Mondtam, hogy ha megnyugszik es szepen keri, megkapja, de persze addigra mar o se volt maganal, csak uvolteni, rugni tudott, szoval kimenekultunk. Mar majdnem itthon voltunk, mire megnyugodott, es halkan kozolte, hogy "mostmar abbahagytad". Mondtam, hogy anya nagyon orul, de jobb lett volna ha hamarabb sikerul, akkor megkaphatta volna az autot is. "Autoo." - hangzott mostmar halk beletorodessel a hatsoulesrol.
A vicc az, hogy mire kiszalltunk, o el is felejtette az egeszet, es azonnal elkezdett itthon jatszani a tologatos teherautojaval, dumalt apaval, mintha mi se tortent volna. Csak en ulok meg mindig remego terdekkel, mert ilyet meg soha nem csinalt, es nagyon remelem, nem is fog tul sokszor.  Borzaszto volt, komolyan. Nem tudom, mit csinalok, ha a kovetkezo gyerkoc allandoan ezt jatsza netan. Ra kell ebrednem, nemcsak Bubu van elkenyeztetve, hanem en is ezzel az egyebkent tenyleg rendes gyerekkel.

Ja ami a szobajat illeti, valoban minimalista stilusban kenjuk; es igen, rendszeresen kimaszik az agyabol, sot sokszor a foldon is alszik, raadasul nem is takarozik be, hanem a kockas takarojat inkabb maga ala gyuri vagy parnanak hasznalja. Mivel vastag padloszonyege van, es a szobaja a legfelso emeleten, igy engem ez nagyon nem zavar, ha neki jo; a matraca is eleg kemeny mondjuk. Ha jon a tesoja, majd kap egy puhabbat, a kicsi meg majd megorokli az o spartai matracat. Ejjel tobbnyire egyebkent az agyaban van, de nappali szunyokalasra inkabb a foldet hasznalja.

Es Zsuzsi, en is igy vagyok, hogy mindig hezitalok igazan befektetni valami dekorba, mert ugyis elobb-utobb elkoltozunk... Az osszes falunk is feher meg mindig, egyszeruen nem birom ravenni magam hogy nekialljunk. Igy aztan...minden van ami kell, egyik butor sotet, a masik vilagos, fuggony sehol, tok gaz. Minden funkcionalis, es kesz. Fogalmam nincs, itthon erzem-e itt magam; igazsag szerint mindig epp ott van otthon, ahol vagyunk; ket nap mulva a szallodaban ha ott vagyunk. Utoljara szerintem Sulysapon ereztem otthon magam egy hazban, na az meg hany eve is volt? Meg masodikos egyetemista voltam, mikor elkoltozott Nyuszi. onnan, bar addigra kollegista voltam Szegeden. Mint varos, meg tan Szegedre mondanam hogy "otthon". De egyik lakas olyan mint a masik; csak egy hely ahol epp lakunk.

0 comments: