.

Saturday, October 30, 2010

Szuper konyv

Mikor a kocsim rendetlenkedett vmelyik nap, es a konyvtarban vartam, mig kiderul, mibaja, ezt a konyvet talaltam:

Szenzacios egy kis cucc, pedig nem valami szuper csicsas kiadas, meg egy franya szines kep sincs benne, se fotok, semmi, csak egyszeru rajzok es fenomenalis otletek. Nemcsak konkret jatekok, amiket lehet jatszani, bar nekem ezek a legfontosabbak, hanem par oldal arrol is, mit miert csinalnak a gyerkocok ebben a korban. Na de az igazi kincs bene az, hogy ad egymillio otthon, szinte a semmibol megvalosithato otletet. Mindenfelet, amire biztos igazi osanya-tipusok maguktol is gondolnak (hogy pl. kint az udvaron is lehet vizfestekezni, es akkor kit erdekel, ha lecsopog?), de en olyan vagyok, akinek ez pl. eszebe se jutna. Masik kedvencem, amit meg fogok probalni, a ziplock bag konyv, de addig meg nem jutottam el, kartonpapir hijan. Vagy hogy ures dobozokbol hogy lehet szigeteloszalaggal dobot csinalni, meg hogy a gyerekek sokkal szivesebben figyelnek egy jatekallat szavara, mint az anyaera (pl. "itt az ideje bejonni", ha en mondom, hisztit valt ki, ha a plussmedve, akkor OK). Meg ilyenek. Vagy hogy a kolkok hogy imadnak dolgokat dobalni, es hogy ezt hogy lehet varialni (kidobjuk, vagy valamibe bele, valamire fel, valamirol le). Eddig amiket megcsinaltam belole, mind nagy sikert aratott Bubunal, szoval mar reg megerte megvenni, pedig ezalatt a par het alatt biztos nem jutottam a tizedeig se. Egy dolog nem jott be, a vecepapir-gurigabol gyartott zizego, mert mint rajottem, a mai gurigak olyan gyenge anyagbol vannak, hogy ha korefog az ember egy befottesgumit, osszecsuklik. Na de sebaj. A konzervek meg a regiek, mint a mai "ussuk-hogy-milyen-hangot-ad" projektbol kiderult.

Tokolunk

Most igazi oszi napot tartottunk, elmentunk a Butlers Orchardba sutotokot szerezni, aztan kifaragtunk kettot, majd levelgyujtes utan karamellat is csinaltunk. Utobbi mondjuk kiralyi tobbes, mert azt egyedul jobb csinalni, tekintve hogy forro cukor es gyerek (vagy ferj) nem jo kombinacio.
Szoval a fo attrakcio azok a tokok voltak, van vagy huszfele biztos, ha nem tobb. En se tudtam veluk betelni, de a fiuk se. Bubu szabalyos transzba esett, halalkomoly fejjel rohangalt fel-ala, a nagyobbakra ra akart ulni, a kozepeseket felemelni, a legkisebbet meg dobalta. Szoval sokoldalu allat ez a tok. Volt elvileg oszi fesztival is, csuszdakkal meg arcfestessel meg mifenevel, de addig el se jutottunk, rogton a tokoknel elakadtunk. Aztan vettunk meg egy csomo oszirozsat is, szoval keszulunk a holnapi trick or treat-re. Mar csak egy zsak edesseget kell beszerezni, arra az esetre, ha a hazi karamella nem lenne eleg. Na meg ha eleg jo lesz, bevallom inkabb mi esszuk meg. :-)) Nem volt olyan nagy ordongosseg eddig megcsinalni (felvagni meg nem probaltam), de teny, hogy veszelyes dolog, nem vagtam volna bele, ha nincs aki Bubut lekosse. A vege fele meg spriccel is a rohadt forro cukros lotty, szoval nem jatek.
Jut eszembe, tudja valaki, lehet-e itt celofant kapni, es ha igen, milyen neven? Itt ugy lattam, papirba csomagoljak a karamellat, de szerintem a celofan vagy vmi hasonlo jobb lenne.

Annyi hir van meg, hogy penteken voltam Chrisnel rendelesen, es hivatalosan gyogyultnak vagyok nyilvanitva. Szoval hetfotol vissza a sobanyaba. Nem mondhatom, hogy varom, bar a kollegakkal jo lesz talalkozni.

Thursday, October 28, 2010

Itthon

vagyunk Bubuval harom napja, mert mindig ugy indul, hogy majd felnapra elviszem legalabb Gabihoz, de aztan nem sikerul, tul edi. :-) Ez most olyan igazi mezes-csopogos iras lenne, amitol mindenki ruhelli a gyerek-blogokat, szoval megkimellek titeket tole, helyette csak berakok otmillio kepet a mai napunkrol. Reggel a jatszoterre mentunk ide a helyi iskolahoz, aztan delutan is ugy sutott a keso oszi nap, hogy nem lehetett bent maradni, igy elmentunk a Lake Needwood-hoz.

Mint kiderult, az a jatszoter nemigazan masfelevesekre van meretezve, de azert csuszda es hinta volt, szoval jol ereztuk magunkat. Aztan Bubu szokasahoz hiven kitalalta, mi is erdekli ot igazan: egy falepcson meggyult tobbevnyi lehullott fenyotu, es azokat dobalta le fel oran keresztul. Meg betemettuk az uj bakancsat veluk, meg ilyenek. Na es a botozas, kerem, az orok slager. Lattunk egy helikoptert is (azt nezi elmerulten az egyik kepen), aztan mikor kinyult, beraktam a babakocsiba es korbementunk a to korul. Ez neki pihenes volt, en viszont jol kiizzadtam magam, mert a nagykereku kocsit utalja, ezt a kis feketet meg a koves-sziklas sovenyen tolni nem volt gyenge. Nem tudom, miert szeret ebben jobban utazni, mikor ez raz mint a fene, de ebben szava sincs, a masikban meg egyfolytaban vinnyog. Hat o tudja, ram vegulis ramfer az edzes.

Tuesday, October 26, 2010

bajuszos

Ilyen feje lett, miutan Gabiek cappuccino-szeletet megkostolta. :-)) Merthogy vasarnap nalunk jart Gabi es csaladja, de mivel en voltam a haziasszony, nem ertem ra kepeket csinalni (ezt kiveve). MOndanom se kell egyebkent, hogy delutan haromra jottek, es egesz nap semmi nem volt eleg jo okegyelmenek, amit foztem, de Gabi sutijere ugy lecsapott, mintha allo nap erre vart volna. A kis gazember.

Ma nem vittem bandazni, ugy kiszaladtunk az idobol. Elmentunk zoknit venni, miutan Bubbervirag egy nap harmat koszolt ossze, es kifogytunk, aztan hazafele beugrottunk a ajtszoterre, de addigra negy ora lett, akkor meg mar hova vigyem. Szoval itt hintazik:

Akos bucsuja

Szoval szombaton kivittuk kicsi hamvait a Black Hill tavahoz, es szelnek eresztettuk; illetve viznek, mert epp semmi szel nem volt, es melegen sutott az oszi nap. Kiskutyat is elvittuk, gondoltuk, Bubuval ugysem fogunk eroltetett menetben menni, es igazunk is lett, Tutya remekul birta a tempot es elvezte a napsutest.
Mint latszik, szegeny kicsi Akos egy nagyon egyszeru kartondobozban vegezte, hihetetlen igy utolag, hogy ezert 89 dollart kertek. De mindegy, nyilvan nem ez az ember legnagyobb baja, csak azert szomoru meg ez is. Az viszont nagyon jol alakult, hogy ilyen csodaszep napunk volt erre, es senki se volt ott, csak mi.

Azota annyi ujsag van, hogy ma megjottek a boncolasi eredmenyek, amik (szinte mondhatnam, szokas szerint) inkonkluzivak. Annyit talaltak, hogy a koldokzsinor tobb helyen is el volt vekonyodva, de nem tudni, hogy emiatt halt-e meg, vagy se. Azt mondja Chris, o latott mar eleg vekonyka zsinorokkal szuletni tok normalis csecsemoket, szoval ki tudja; a vererek is normalisnak tuntek, elzarodasnak vagy verrognek sehol sem volt nyoma. Fejlodesi rendellenessegnek vagy fertozesnek ugyszinten. Tehat, ismet ott vagyunk ahol a part szakad. Marad a remeny, hogy hatha legkozelebb maskepp lesz. Ha Bubura nezek, latom, hogy mindent meger az esely, hogy meg egy ilyen gyerekunk lehessen egyszer. Azert tenyleg jo volna tudni, hogy megegyszer nem kell ezen keresztulmenni.

Friday, October 22, 2010

erdo

Ma delutan miutan Bubut elvittem Gabihoz, en osszeszedtem a kutyakat es elmentunk egyet az erdobe. Csak a ket szoros, meg en. Csudajo volt, el se tudom mondani, mennyire. Masokkal is jo turazni, de egyedul szeretek a legjobban, mert akkor semmi masra se figyelek, csak a szinesedo fakra, friss levegore, az avarra a talpam alatt. Szinte magikus hatasa van. Mindig sajnalom, mikor visszaerek. Erdekes egyebkent, mert a kutyakat szeretem, ha ott vannak, valahogy jo oket elnezni ahogy rohangalnak esz nelkul, boldogan. Csak a gyerekek es kutyak tudnak ilyen felszabadult, tokeletes boldogsagot sugarozni. (Szerintem a macskak mindig enyhen elegedetlenek, vagy sertodottek, vagy a vilag elfoglalasan gondolkodnak). Szoval ahogy figyeltem ezt a ket fulest (az egyiknek hegyesedik, a masiknak minden lepesre lifeg), hat hirtelen olyan boldog lettem, hogy elkezdtem bogni ott az erdo kozepen. Aztan mentem tovabb es tovabb es lassan-lassan abbahagytam a gondolkodast, mindenen, es vegre csend lett az agyamban is. Hat, ha valahogy azt az erzest el lehetne tenni uvegbe, nehez napokra. Teljesen kisimultak az osszes idegszalaim, kifesulte oket a szel, a levelek, a rohangalo kutyak, a csend ami megse csend sosem. A nyugalom, amiben mindig mozdul valami. Ahol az egyetlen allando dolog a valtozas, de valahogy az is csendben, lassan tortenik, hogy mindig minden kepe az erdonek ugy tunik, mintha orokke tartana, aztan a kovetkezo pillanatban mar nem is ugyanaz.
Felfoghatatlan, hogy millio level van benne, es nincs ket egyforma. Micsoda pazarlasa a csodaknak. Hany es hany level megszuletik a fan, el tavasztol oszig, es soha senki esetleg ra se pillant. Lehet, hogy o volt pedig az erdo legszebb levele.
Azon is gondolkodtam ma, hogy milyen szep az egesz egyutt, igy ahogy van, pedig sar is van benne, es bar minden egyes level es fuszal csudaszep, nincs koztuk egyetlen tokeletes se. Es igy jo. Igy egyutt, ez a sok hibas, felig rozsdas, pettyes es megragott, ilyen-olyan noveny megis osszeall valami egeszen hihetetlen egessze.
Ha lehetne, minden nap kimennek egy orat oda, mert ugy erzem, minden elmulasztott nap egyszeri volt, holnap mar mast latok majd...

Bubuval ugyanez az erzesem van, de vele azert nem ilyen passziv a dolog, hogy en csak ulok es csodalom, vele csinalni kell valamit, o ember, tars, jon, megy, velemenye es kerdesei vannak, de obenne is megvan ez a csoda, hogy csak ugy VAN, es ettol jobb lesz korulotte minden.

(Teljesen ide nem tartozo kerdes, de olvasta valaki a Fall of giants-t Ken Follettol? tetszett? kivalo ertekeleseket olvastam rola, es eddig csak azert olvasom tovabb, mert hatha jobb lesz, de rettentoen idegesit. Mondja mar valaki, hogy erdemes-e vagy hagyjam). Errol van szo:
http://www.amazon.com/Fall-Giants-Century-Trilogy-Follett/dp/0525951652

Thursday, October 21, 2010

semmi kulonos

csak gondoltam, irok mar par sort.
Ma ilyen egetvero feladataim voltak, mint penzt felvenni, Andras ingjeit leadni, es Bubut elvinni Gabihoz bandazni. No de az utobbi igazan nem volt surgos, ugyhogy elmnyomultunk a jatszoterre.

Itt vezeti lazan, felkezzel az autot:

Itt egy masik kormanykereknel mosolyog, Andras szerint pont, mint egy tevebemondo. :-))
(nincs am ilyen nagy feje, csak a telefonom ilyen bizarr optikaval rendelkezik).


Ezeket egy level korbesatirozasaval csinaltam, nekem tetszett, Bubut nem nyugozte le, de gondoltam azert beteszem.


 Ez meg Nyuszi kedvenc faja, a jatszoter utcajaban, most pirosodnak a levelei.



Tuesday, October 19, 2010

Gabieknal a dekoracio

Monday, October 18, 2010

Trivializalas

Ez egy eleg keseru hozzaszolas lesz, keretik nem szemelyes sertesnek venni, tajekoztatolag irom. Valamint terapias celbol, mert valakinek el kell mondjam.
Ma nem volt tul jo napom. Pedig jol kezdodott, meglatogattuk Bubuval Chriseket, az nagyon jol sikerult. Sutott zabpelyhes csokis sutit, amibol Bubu is es en is jol bezabaltunk, ittunk friss tejet a farmrol, szedtunk malnat a kertbol...
De aztan sajnos mikor Nyuszival beszeltunk, egyikunknek se volt tul jo kedve, es egymast se nagyon viditottuk fel, bar a vegen azert jobb lett.
Minden esetre megosztom a dolgot, kozerdekuleg. Ugyanis tisztara artatlanul hangzik am, es gondoltam hatha van meg odakinn a nagyvilagban valaki, akit nem vagnak szajon ezzel, mert a potencialis elkoveto olvassa ezt. Illetve ezeket, mert tobb, egyebkent igen joindulatu megjegyzesrol van szo. Joszandekbol elkovetve.
Kezdem a nyilvanvalobbal, es egyben gyakoribbal. Igy hangzik, hogy "Ezuttal Biztos Minden Rendben Lesz!"
Nagyon jo lenne, ha az illeto, aki errol biztositja a magamfajta szerencsetlent, egyben birna a mindenhatosag es jovobelatas kepessegeivel is, mert egyebkent eleg meresz ilyet allitani. Magyaran, ha atlag-halando vagy, probald kerulni ezt. Ugyse hiszi el senki, te se. Remelni lehet, de ez az allitas nem remenyt tukroz a hozzam hasonloknak, csak feleleveniti, hanyszor is hallottuk ezt; gyakran kozvetlenul azelott, hogy rankborult a haromajtos szekreny, vagy a vilagnak egy hasonloan mely nyomot hagyo darabja. Szoval mig ez a beszelo szajabol ugy indul(na), hogy "barcsak megigerhetnem, hogy ezuttal minden rendben lesz", de mire ideer, az elso resze lemarad, ettol aztan vagy hazugga, vagy hihetetlenul meressze valik, kimeneteltol fuggoen. Olyan erzes, mintha az eletem lenne a tet a rulett-asztalnal, es valaki biztatoan paskolgatna, hogy ne izguljak, miert ne jonne be az en szinem. Nekem az ilyen ugy jon le, mint egy vallon veregetes. Mintegy: Ugyan-ugyan kislanyom, hat miert nem hiszed el mar, hogy most bejon az atlag, a nagy szamok torvenye, satobbi, es meguszod?
Vajon miert nem hiszem el? tenyleg. Vajon.
Hat ugye egyreszt a tapasztalat, masreszt tul nagy a tet, hogy lazan vegyem, na.

Bevallom a masik nem igazan megjegyzes, mint inkabb egy hozzaallas. Az a lenyege, mint az elozonek, hogy az illeto vigasztalasi vagy biztatasi celbol mond valamit, ami nem biztos, hogy ugy van, de miert ne, jobban hangzik mint a valosag.
Egesz pontosan most az tortent (de van erre millio mas pelda, csak ez most friss), hogy anyosomek elmondtak az esetunket egy hires-neves orvos-doktornak Magyarorszagon, aki anelkul, hogy barmi tesztet, diagnozist, eredmenyt valaha latott volna Aronkarol vagy Akosrol, pusztan masodkezbol hallva, hogy mi tortent, azonnal ramondta, hogy Biztosan fuggetlen a ket eset egymastol, es emiatt igazan ne izgassuk magunkat. Namarmost, tudom en, hogy elsosorban vigaszt akart nyujtani. De. Szamomra egy ilyen allitas a semmire alapozva annyira elhitelteleniti az ilyen szemelyt, hogy hanyni tudnek. Honnan tudja, konyorgom? Mikor senki se tudja. Akos eredmenyei meg sem erkeztek. Aronei igen, a nagy semmivel, mint valasz. Namost, ketszer nulla az miota valami? Raadasul bejott neki amit mondott, anyosom is, anyam is remekul megnyugodtak, es mar hallom is a kovetkezo terhessegem alatt a vallonveregeto "Nemleszsemmibaj"-t. Merthogy XY Dr megmondta. Meg egyebkentis, miert lenne baj? Ugyanmar, Andikam, ne stresszelj, nem tesz jot a babanak.

Na ez a harmadik, amitol falnak megyek. Ne stresszeljek. Jo vicc. Te meg ne szuszogj, legyszives, no a szendioxid-kibocsatasod. Raadasul ezzel, hogy Nem Tesz Jot a Babanak, beleszovodik az is, hogy ha baj lesz, lehet en tehetek errol is, mert minek stresszelek annyit. Tudom, tudom, nem igy ertik, joszandekbol van.

Levego kifuj.

Sunday, October 17, 2010

Marmegint Blackhill

Ezuttal Erzsivel es Elhammel, aki Svedorszagbol jott latogatoba.

Friday, October 15, 2010

bejelentkezes, valamint az Atlag-nyuzuge Allast Keres

hogy meg elek. :-) Mi tobb, nemcsak hogy elek, szuszogok, stb, hanem meg viszonylag produktiv is voltam ma! Komolyan, le vagyok nyugozve magamtol, hehe. Kulonosen annak kontextusaban, hogy tegnap szo szerint orultem, hogy lyuk van a hatsomon, es a majdnem-baleset tulelese utan ijedt feloleny modjara pislogtam az agyamon egesz fennmarado delutan.
Naszoval, ezzel szemben ma azzal kezdtem, hogy levizsgaztattam az autot, ami csodak csodajara atrepult a vizsgan, dacara a repedt kipufogonak. Hurra!
Ezek utan jott egy kisebb visszaeses, ugyanis a CVS-ben megvettem mindent, ami elem kerult, es Bubunak kicsit is szorakoztatonak minosult. Ugymint: ujabb tizenket "kulonosen elenk szinu" kreta (ugye nincs meg neki otven, igaz, kisse valoban fako mind), egy szinezo (tengeri allatokkal, ujabban a capak es meduzak mennek), egy "activity box" aminek aztan a felet ki kellett szelektaljam, mert tul apro darabokkal volt tele, de igy is maradt ott egy zsak pompom, ragaszto, szines farudacskak, miegymas. Hmm mi volt meg... Ja igen egy csomag szines papir; tervezem, hogy kivagdosunk majd mindenfele formakat, es ragasztgatunk (remelem inkabb a lapra, es kevesbe a falra meg az ulogarniturara, de legyunk realistak).
Na ezek utan, hogy felvasaroltam a boltot, hazajottem, es hirtelen felindulasbol elkuldtem az oneletrajzomat ket helyre is! Mar csak 895millio helyre kell jelentkezzek, es maris lesz eselyem egy interjura! Juhhe! Fo a lehengerlo optimizmus.
Marhara nem konnyu am ez az allaskereses, foleg igy, hogy halvanylila gozom sincs, mit is akarok csinalni. Igy aztan kell egybol harom alaptipusu oneletrajz, egy a gyogyszergyaraknak, egy a kriminalisztikai laboroknak, egy tanitashoz. Es akkor Andras otletet, a konzultansi allast meg nem is vettem, szoval negy. Ebbol nagyjabol az elso harom mar megvan, de ahanyszor atnezem, mindig talalok benne valamit ami idegesit, es meg mindig nem vagyok egyikkel se megelegedve. Na de el kell kezdeni valahol. Az utolso tipust Andrasra fogom bizni, arrol aztan vegkep fogalmam sincs, hogy oda minek kellenek, bar engem vonz a zsak penz amit allitolag ezzel lehet keresni.
Hu remelem egyik jovendo munkaltatom se olvassa a blogot. Most tok lebuktam, hogy valojaban minden Letter of Intent, meg Cover letter, meg Research Interest, Personal Statement meg fittyfene ellenere abszolut nem tudom, mit akarok, azt meg plane hogy miert.
Kar, hogy ezt nem lehet leirni:
"Kedves Jovendo Munkaltato,
azert szeretnek egy masik allast, mert a valtozatossag kedveert valami ertelmeset szeretnek kezdeni magammal; tekintve, hogy a foallasu anyasag szamomra, mint olyan, minden erofeszitesem ellenere kudarcra van itelve, maradt a kulonben nem tul kulonleges eszemre valo tamaszkodas. Ertek egy csomo mindenhez, megbizhatoan aprolekos es kreativ munkara vagyok kepes, es masok erdeklodeset is fel tudom kelteni a legbizarrabb, sot, egyenesen dogunalmas temak utan is. Ha valami tenyleg erdekel, egyenesen szenzacios munkaero vagyok. De valljuk be, megvannak a gyengeim is, ugymint tokkelutott fonokok nyilt utalata, gyakran az utolso pillanatra valo halogatasa barminek, ja es en se lelkesedem a szombat ejjel kettokor leadando uber-surgos munkak irant.
Valamint...szeretnek megelni a fizetesembol, tisztelt Munkaado, ezert ertekelnem, ha adnanak legalabb feleannyit, mintha allampolgar lennek, es tobb valasztasom lenne. Mondjuk mint a kormanyzati szerzodesen levo csatornatisztitoknak, ami utolso informacioim szerint evi 90ezer penz. Na, ha ezt megadjak, nem banom, meg pentek este nyolckor is egesz lelkesen veszem majd fel a telefont.
Munkak, aminek tobb ertelme van, mint kiskanallal tengerbe vizet hordani, kulonos elonyt elveznek.
Csok,
A Jelolt"

Thursday, October 14, 2010

akkor folytatom

ezt a "szegeny Andrea, hogyan is erez valojaban" sorozatot (most kepzeljetek ide egy ironikus arckifejezest). Ugye az erdeklodesre valo tekintettel, ahogy mondani szoktak, de igazabol ha oszinte vagyok, magamnak irom foleg.
Szoval ma nagy kalandban volt ismet reszem, ugy latszik, ujabban halalkozeli elmenyek jonnek egyik a masik utan, mintha felulrol allandoan raznanak, hogy te hulye, vedd mar eszre hogy orulnod kene hogy elsz. A vicc az hogy jelenleg nem kifejezetten orulok, nem mondom hogy banom, vagy ilyesmi, de az orom se jon igy magatol, mint normalisan. Szoval, na, nyogjem mar ki, hogy mi tortent. Tehat vittem ma Bubut Gabihoz, omlik az eso, es olyan dugo van az uton, hogy ihaj, lepesben se araszolunk vagy fel oraig, Bubu mar turelmetlen, aztan velem egyutt o is feladja, es zombulunk ki az ablakon nezve az esot, tokeletes beletorodessel. Marha nehezen vegul odaertunk, de kozben elhataroztam, hogy ugyanezt vissza nem jatszom el, inkabb elgurulok az autoszerelohoz (kozben remekul kibogom magam, sehol nem lehet olyan oszinten jot bogni, mint a kocsiban), szoval harom legy egycsapasra. El is mentem, beszeltem vele lyukas kipufogo es repedt szelvedo ugyben, majd szepen elindultam haza. Aztan egy bazinagy, negysavos keresztezodesben az autom szepen akkorat csuszott, hogy meg miota vezetem, ilyet nem lattam. Raadasul egy nagy negykerek-meghajtasu terepjaro, es emlekeim szerint rajta is volt a negykerek, megis ahogy elindultam a zoldon balra, azt erzem hogy total semmi kontrollom felette egy csuszunk hol jobbra hol balra, ketszer atszelve teljes szelessegeben az utat, mindenki dudal, en meg nezek, hogy mi a rosseb tortenik?? Aztan sikerult lefekezni az ut jobb szelen, anelkul, hogy barkivel utkoztem volna, ami egyenesen csodaval hataros, tenyleg, es kiszuszogtam magam, majd behuzott fullel-farokkal hazavezettem. Es bogtem persze, ezen is, mint mindenen ujabban, hogy MIERT, bakker, nincs eleg bajom, minek meg ez is? Ket dolgot nem ertek (na jo, tobb is van, de most maradunk ennel a kettonel). Az egyik, hogy miert nem volt rajta megse a negykerek, mert mikor megalltunk, lattam hogy ki van kapcsolva? Eskudni mernek, hogy mikor elindultam a szerelotol, rajta volt. Vagy kozben kikapcsolt? ilyen van? Eddig sose csinalt ilyet, szoval biztos en kapcsolhattam le, ebben az esetben viszont on- es kozveszelyes idiota vagyok. Nem lep meg, de felelmetes. A masik kerdest meg rogton az elejen irtam mar, hogy vajon a Joisten vigyaz ram allandoan, vagy ez is pusztan a random univerzum megnyilvanulasa volt. Most igy utolag leirva az elso tunik valoszinubbnek, de akkor es ott teljesen az volt az erzesem, hogy megint sodrodom az esemenyekkel, minden szar csak tortenik velem, en meg nezem, majdnem kivulrol, es utalom, hogy miert kell ujabb es ujabb ilyen genny dolgokon atmenni, megis vajon mire megy ki ez a jatszma, mit var vajon a Fojatekos? Van ilyen egyaltalan? Vagy van, de passzivan nez? Vagy van es vigyaz ram es celja volna velem megis? Marhara, elmondhatatlanul jobb erzes mikor az utobbiban tudok hinni. De momentan csak nezek ki a fejembol, figyelem kinn a zuhogo esot es orulok, vegulis, hogy elek. Mekkora blamazs lenne mar ilyen hulyen kimulni a vilagbol, egy elfelejtett terepvalto miatt. Raadasul amekkora boszme nagy auto ez, mast is magammal huzhattam volna, es ez igazan szar lenne, mert az egy dolog, hogy nekem nincs ki a negy kerekem (szo szerint), de ezt igazan nem mas kene megszivja. Szoval nem tudom, ram vigyazott-e csak  Joisten, vagy masokra is, de ugy tunik megusztuk mindannyian ma reggel tizenegykor az Old Georgetown Roadon.

Kozben teljesen random informaciokent elmondom, hogy Andras itthonrol dolgozik, gepel es szamol ezerrel a kis excel tablazatain, en meg tejesen le vagyok dobbenve, hogy tudja csinalni, mert en nagyon messze allok ettol jelenleg. Szomoru mod nem is csak az a baj, hogy ne tudnek koncentralni, vagy ilyesmi, hanem egyszeruen Nem. Erdekel. Egy. Kicsit. Se. ...es ez nagyobb baj, ha engem kerdezel, az ember elobb-utobb visszanyeri az eszet (ha van), de ha nem akar vele kezdeni semmit, akkor marad a puding-let.

Puding kikapcs.

Wednesday, October 13, 2010

a hitrol

(gyorsan hozzateszem, hogy bevettem mar az altatomat, ami nelkul nem merek aludni, szoval ha semmi osszefugges nincs a sorok kozt, ez nem a veletlen muve.)
Tehat a hitemrol lesz most szo, ami nagy szo, mert ritkan beszelek rola, fokepp, mert hol ilyen, hol olyan, mint Pom-Pom. Meg annal is olyanabb; negyed mustarmagtol egigero tolgyfaig valtozik, pillanatrol pillanatra. De volt mar olyan is, hogy azt hittem, elvesztettem azt a toredek mustarmagot is, es elontott annak totalis bizonyossaga, hogy az eletben minden random: jo is, rossz is, ami szinten remek es logikus magyarazat arra az evezredes megfigyelesre, hogy az elet nem fair.
Ilyenkor rajovok, hogy szinte minden foldi szenvedes oka a szeretet, es megprobalok nem kotodni igy emberekhez, de sajnos ez is totalis kudarca van itelve, mert meg egy nyomorult piritost se jo egyedul megenni, de bezzeg ha a paroddal oszthatod meg, mindjart mas... Szoval ugy erzem, kotodeseinktol nem jo megszabadulni, sot, lehetetlen, meg ha szenvedeseink 99%-tol megszabadulhatnank is veluk. Mert ez a gyereket a furdovizzel effektus: oromeink es szenvedesunk szetvalaszthahatan elegyet alkotnak, amit mi eletnek nevezunk.
Azt ellenben nem tudom, minek neveznem, ha sikerulne senkitol es semmitol nem fuggni, sehova se tartozni, semmit se birtokolni, senkit es semmit se szeretni tehat. Eletnek biztos nem, ez lehet akor a halal? Erre minden esetre nem vagyom.
Sot, tokeletes boldogsagra se, tekintve, hogy eddigi tapasztalataim szerint valahol magaban rejtene a tokeletes boldogtalansagot.
Na de akkor miert akarok olyan megveszekedetten egy ujabb gyereket? Miert, valoban? Es -bevallom- a vizsgalati anyagok eredmenyetol fuggetlenul? Vajon ez hit, vagy csak makacssag? Vagy egyszeruen nem hiszem el, hogy egy halott, egy elo es egy halott sorbol most nem az elo jon.  Szerintem, az jon. Mondhatnam, hogy marhara remelem, de azt is, hogy hiszem. Azzal az elegge limitalt meretu mustarmag-hitemmel, nagyon-nagyon kapaszkodom bele. Es hogy akkor vegre boldogok lehetnenk - egy ujabb tokeletes boldogtalansagi kockazatot vallalva. Sot van egy olyan erzesem, a tet ennel is nagyobb, de hiaba, nem is provokalom azzal, hogy ragondoljak, hanem kizarolag a boldogsarga koncentralok, ami johetne. Tudva tudva, hogy aztan az jon, ami jon, vagy amit kuldenek, es nekunk igyis-ugyis at kell venni az egesz csomagot, ha elni akarunk.
(OK, asszem tobbet bedrogozva nem fogok blogolni, mar egesz szorakoztato volt percekig keresni nemelyik betut -neha hiaba)

az erorol

szoval errol beszelgettunk valamelyik nap az egyik legjobb baratnommel, akinek szinten gyakran mondogatjak, hogy milyen eros. Neki a betegsege kapcsan, nekunk meg a halott gyerekeink miatt, illetve mindkettonkek, hogy legalabbis messzirol tokeletesen funkcionalisnak nezunk ki, mindegy, mi tortenik. Szoval o is arra a kovetkeztetesre jutott, amire en, hogy na nem, mintha lenne valasztasunk. Persze, elvileg benne van a pakliban, hogy az ember bedobja (mit dobja, bevagja) a torolkozot, vagy nem tudom. De komolyan, ez valojaban nem lehetseges. Amig parja, szuloje, testvere es foleg gyereke van az embernek, addig nemigen vag se be, se oda semmit, mert nem teheti meg.
Amit viszont megtehet, hogy rohog az egeszen, sirva ugyan, de rohog.
Es ettol masoknak ugy tunik, mintha erosek lennenk. Mi igazan nem erezzuk ugy; sot, mondhatnam, ellenkezoleg.
Ma peldaul rettentoen tutymadt allapotba kerultem, konkretan bogtem a szep barna borpamlagon, meg jo hogy letorolheto. De ugy istenigazabol ki vagyok magamra akadva, mert en, az EROS, ugye, arra se vagyok kepes, hogy kitalaljam, mi a fittyfenet kezdjek az eletemmel? Marha nagy kinszenvedes, ide-oda hezitalas utan jutottam par honapja arra a kovetkeztetesre, hogy Zsebibaba szuletese utan itthon maradok legalabb par evet gyereket nevelni (dacara kb Minden Egyes Ismerosunknek, de komolyan). Ettol fuggetlenul eros volt bennem az elhatarozas, es ugye mi, erosek (haha) keresztul is visszuk az ilyet, tuzon-vizen-tiltatkozason at.
Ja.
Ember tervez, teso pedig nem maradt nekunk. Ugy ereztem, nemcsak fizikailag szakadt ki belolem valami/valaki, de fenekestul felfordult minden tervem a jovorol.
Maradt helyette egy hatalmas ur, egy-ket halovany elkepzeles, hogy talan tanitani kene vegre komolyan, vagy talan kriminologiai laborban dolgozni, hasznossa teve a tobbevi gyakorlatot...Vagy ha minden osszejon, es valami csoda folytan talalnek egy ilyen helyet, ahol valoban KUTATAS folyik, hat is is remek lenne.Sajnos ilyen helyet ugy tunik, nem konnyu lokalizani, aztan plane nem tudom, hogy gyoznem meg oket, hogy en kellek nekik.
Szoval van egy csomo ilyen feligsult elkepzeles-morzsam, egyikert se vagyok olyan nagyon oda viszont. Igy aztan a CV meg resume updateles, amivel ma toltottem a napot, az is csak ilyen felszivvel megy, aminek egesz pontosan zero ertelme van tapasztalatom szerint. Valami csak akkor szokott sikerulni, ha az ember minden egyes idegszalaval, zsigerbol akarja 1000%-ban. Na, akkor mennek a dolgok, arra az univerzum is megfordul, ha kell. De erre a vizes-zokni putymogesre, erre meg egy kobor kiseger se fogja a bajuszat arrebb mozditani.
Es ezt tudom. Es ez frusztral, hogy ilyen gyenge szar vagyok, hogy valami nem sikerul, es nemhogy B terv nincs, de semmi egyeb se, csak firkalmanyok egy rajzlapon, egy kilottyintett kave mellett, ide-oda rebbeno kezzel. Hat ez, loszar. Es ennyire futja.

A jo hir az Andras, aki nemcsak nem erti, hogy megis mi a fittyfenet varok magamtol egy hettel a mutet utan., es probalja megmagyarazni, hogy ez a fajta allapot ilyenkor nromalis, es foleg atmeneti. Na ezt, hogy atmeneti, ezt legszivesebben villodzo sparkly betukkel irnam, mert ebben van egyetlen remenyem. Szanalmas, de ez van! Ha ilyen semmire se jo puding maradok meg sokaig, hat annak semmi jo vege nem lehet.

De nemcsak hogy megvigaztal ez az ember, de tenyleg valahogy erot tud belem onteni, csak azzal is hogy hulyesegekkel  traktal filmnezes kozben, en meg vinnyogva nevetek, mar nem is tudom min, pedig nincs ket oraja a pamlagos stunt-nak. Szoval szerencsem van, na. Ritka hogy az ember ilyen tarssal elhesse le az eletet, aki ilyenkor meg szorosabban fog magahoz, mikor mas ellokne. (na tessk, most megint bogok, de o mar alszik, szoval kenytelen leszek itt magamban, a'la Munchausen baro kihuzni magam a slamasztikabol. Legalabbis reggelig, mert akkor mar ott lesznek a fiuk teljes foldi letszamban, Bubu es apja, akikert erdemes ugy tenni, mintha vegtelen erotartalekaim lennenek. Remelem, mire kiderulhetne a turpissag, visszater a szokasos eros en, vagy felulrol segitenek, es megyunk tovabb...

Monday, October 11, 2010

Mindenkinek...

koszonjuk a kerdeseket, aggodast, es egyutterzest, sokat jelent erezni, hogy gondoltok rank.

Sunday, October 10, 2010

Furdes, kirandulas, aztan rajzolunk

Tegnap vegre bevittem a fenykepezogepet a furdobe mikor Bubber pancsolt, es micsoda mazli, hogy igy tettem, nezzetek:


Hat ezert a mosolyert erdemes, mindent. Meg az is lehet, hogy ujra nekivagunk egyszer, mert hatha van valahol nekunk meg egy Bubutesonk, akivel ez a buttymurutty jatszhatna.

Mivel Andras fonokenek jovoltabol minden nap erkezik egy csomo inyenc finom kaja, igy fozni nem kell, tehat ha megununk itthon ulni, kirandulunk, mas dolgunk a tulelesen kivul nem leven.
Mivel Tobias, az ebugatta multkor olyan ugyesen visszajott, kierdemelte az ismetelt szabadon eresztest, es ki is elvezte.

Bubu is megnezte ismet az osszes levelet, de most kulonosen egy gorbe faag kototte le a figyelmet, azt hurcolta magaval vegig es utotte-vagta az avart maga korul, mint egy igazi ferfi, hehe. Jo, ez nem igazsag igy ebben a formaban, mert en is szerettem annak idejen a keriteseken vegighuzni bottal, hogy halljam a kopogast.
Miutan visszajottunk, rajzoltunk egy csomot az udvaron, most vegre apa is beszallt. Rajzolt Bububak repulot, traktort, autot, sot aztan lett emlekezetbol egy Hawaii- es egy Magyarorszag terkep is, csak igy emlekezetbol. Mindig ledobbenek egyebkent, milyen fenykep-memoriaja van az Embornek.

Bubber viszont ugy kidolt utana, hogy azota is alszik, most tanakodunk, hogy ebresszuk-e fel. HIaba, a szabad levego megteszi a hatasat.

Kulonben ma kicsit jobban voltunk, eddig legalabbis nuku sirogorcs, szoval csak van feny az alagut vegen.

Saturday, October 9, 2010

Kenyer

Gondoltam megmutatom mar, milyen is volt az elso sutes eredmnenye.


Aztan a kovetkezo mar ilyen lett.


Bubu leveleket tanulmanyoz

... es le is probalja oket rajzolni a noteszaba. Komolyan, nezzetek meg.

Sajnos belteri kepek, villanyfenynel, de meg kell zabalni, amilyen alaposan megfigyeli oket, nem?

Denesnel

Ma delutan Deneseknel volt osszejovetel, es bar nem konnyu most tarsasagba menni, elmentunk, es nem bantuk meg. A kaja is nagyon jo volt, es Bubberrol is lett egy csomo edi kep.

Kis feher solyom

Tegnap eleg tetu napom volt; reggel egyszeruen nem lattam a konnyeimtol, ami marha dramaian hangzik, de tenyleg igy volt. Csak ultem a hulye pamlagon es bogtem, nem latvan semmi remenyt, nagyon gaz volt. Aztan nem tudom, mi tortent, felmentunk punnyadni az agyra, aludtunk volna, erre szol a telefonja Andrasnak, hogy a korhazbol mikor szandekszunk vegre elvinni a gyerek maradvanyait?? Mondja Andras, hogy alairtuk a papirokat, a temetkezesi vallalkozo viszi majd el. Na erre azokat is fel kellett hivni, igy derult ki, hogy elobb mindkettonnknek be kell menni hozzajuk, es alairni a hamvasztasi kerelmet. Nem, nem eleg csak az apa, anya is kell. Minek, nem ertem, de igy esett, hogy a delutant ismet Pumphrey and sons hazaban toltottuk, alairva en nem tudom, hany papirt es folyamodvanyt. Mindezt egy alig-gyermekert, egy kisfiuert, aki 16 hetet se ert meg a foldon.  Ugyanakkor ez segit is az embernek realizalni, hogy mindez valosag.
Ahh, igen; egy fontos reszlet. Molnar Akosnak neveztuk el, a mi kis feher solymunknak, aki olyan hamar elrepult tolunk.

Friday, October 8, 2010

a hogyanrol

Kedden elmentem reggel a szokasos 16. hetes rutin vizsgalatra, ami minden tekintetben unalmasnak igerkezett. Semmi kulonos tunet, jol ereztem magam, nem hiztam, nem fogytam, szedtem a hulye vitamint, vernyomas, pisi rendben, minden. Elviccelodtunk a noverekkel, aztan a szulesznovel (nem Chris, o mar nemigen praktizal), majd jott a "keressuk meg a szivhangot" resz.
Kereste. Sokaig. Sehol semmi. Oraknak tunt, mondom csinaljunk inkabb egy gyors ultrahangot. Jo. Nem lattuk a szivverest, de olyan regi a gep, szemcses a kep, nem voltam benne biztos. Nosza hivjuk at a doktornot. Ekkor mar eleg vilagos volt a helyzet; Aronkaval is igy ment, halalt csak orvos tud (mer?) diagnosztizalni. Nem hittem el. De jott egy doki, nagyon rendes volt, a szulesznovel egyutt szanakoztak, sot athurcoltak egy jobb gephez is, hatha azon majd csodat latunk. Csoda az sehol, ellenben nema csond.
Mondom, akkor ilyenkor mi van? Kaparas? nem, 14. het utan meg kell szulni. Mondom viccelnek? Nem. Es mikor akarom, kerdezik. Mondom, minel hamarabb. Jo, majd hivnak, mondjak, es kerdezik, biztos haza tudok-e vezetni. Igen, biztos.
Haza is mentem, hivtam Andrast, o is hazajott, egyutt bogtunk a kanapen. Aztan fogtuk a kutyakat es elmentunk egyet setalni az oszi erdobe. Mi es a halott gyerekunk.
Vegul felvettuk Bubut Gabitol, aztan el kellett rendezni azt is, mi legyen vele reggel, mert nekunk be kellett menni a korhazba reggel hetre. Vegul Erzsi atjott. Mi hajnalban bementunk, es rogton vartunk egy jo orat a szuleszeten, egy csomo terhes novel es gyerekekkel teli varoban, mielott szolitottak. Elotte persze kitoltettek az emberrel egy valag papirt, amin fel kellett tuntetni, hogy igen, ez a harmadik terhesseg, az elso 38 hetig tartott es egy halott Aronkaval vegzodott, a masodik egy csoda, a harmadik meg most fejezodott be igy a 17. heten, mondhatni, a szokasos modon. Ekkor esett le, hogy tobb gyerekunk halott, mint ahany el.
Minden hihetetlen ismerosnek tunt. Ugyanolyan szoba. Ugyanolyan szomoru szemu, egyutterzo noverkek. Jott Chris is, mert aznap tudott vigyazni a fejre a babajukra. Megint bogtunk egy sort, mondta, hogy o meg ilyet az eletben nem latott, hogy ez valakivel ketszer megtortenjen.
No akkor miutan ujabb egy oras adminisztracio, IV bekotes, vervetel az ujabb 345632. teszthez, stb. minden megvolt, jott egy ultrahangos no, megerositeni, hogy valoban nem el a gyerek (mielott ugye abortalunk egy esetleges elo magzatot). Ekkor megallt a falon az ora. Komolyan, Chris is latta, tenyleg fizikailag megallt, es csak azutan indult ujra, hogy megmondtak, tenyleg nincs szivhang. Mondhatnam, hogy remenykedtem, de nem nagyon. Mintha hirtelen ugyanabban a remalomban ebredtem volna fel, mint 2008-ban, egyszeruen tudtam, hogy nincs menekves.
Szoval ujabb vervetel, mert nem talaltak a 2008-as eredmenyek egy reszet, aztan  vegre felraktak a szules-megindito tablettakat delelott tizkor. Kettore mar ereztem is az eredmenyt, kezdett gorcsolni minden, amit jo jelnek vettunk, hatha meg aznap hazamehetnek, gondoltuk (haha).
Negy korul kertem fajdalomcsillapitot, aminek volt is hatasa, szinte elaludtam; meg kell mondjam, eddig se voltam ellene a drogoknak, de eztan meginkabb fogom ertekelni, amire kepesek. Ezek olyan orai az ember eletenek, amit egyszeruen nem akar atelni. Nem tudom, miket adtak, de legalabb reszben mintha ott se lettem volna, bar hallottam mindent, de mintha valami fuggonyon keresztul. Lattam hogy Andras nagyon kinlodik 5 ora fele, menjen-e Bubuert, vagy maradjon velem, mert jon a neheze, meg kell szulni ezt a szerencsetlen gyereket. Mondtam neki hogy menjen csak, eleg ha egyikunk vegigeli ezt, neki legalabb van valasztasa. Szerencsere el is ment, egy egy csomo verrog utan valoban megszuletett a baba. Nem akartam latni. Az ultrahang szerint ket hete nem elt. Eleg volt a remalmokbol, egyszeruen nem birtam tobb fajdalmat meg magamra huzni. A gyerek igyse, ugyse el, ha latom, ha nem. Chris egyetertett.
Ekkor vette eszre, hogy a koldokzsinor egy reszen nagyon elvekonyodik, rendellenesen, tehat van ra esely, hogy ez volt az oka a baba halalanak. Meg kell mondjam, ettol nagyon megkonnyebbultem; attol rettegtem vegig, hogy ez is egy olyan miszterium lesz, mint Aron esete, hogy millio vizsgalat utan a nagy semmivel jovunk el, hogy ki tudja.
Minden esetre tovabb vartunk a mehlepeny feltunesere, de az sehogy se akart jonni. Verrogok azok jottek, meg friss ver is, az en vernyomasom meg csak hullott a semmibe orakon at, hiaba az infuzio, de lepeny, az sehol. Este kilenc fele Chrisnek haza kellett mennie, jott Karen. O egyebkent se a kedvenc szulesznom, nem tudom megmondani, miert, de kisse tavolsagtarto teremtes, bar nagyon rendes o is. Elmeselte, hogy a lanyanak husz hetesen volt egy hasonlo veszitese, de ot vegul kikapartak altatas nelkul, es igen szornyu volt, ezert is halogatjak a sebeszeti megoldast, hatha jonne az a placenta magatol. Ujabb tablettak, ujabb gorcsok, megtobb ver, mehlepeny sehol. Jon az orvos is ejfel korul, jo durvan megvizsgal az elefant ujjaival, megallapitja, hogy tele a mehem is verrogokkel (milyen ironia, gyerek helyett alvadt ver), de egyetert, varjunk, marcsak azert is, mert hat oraval azelott ettem egy fel soskekszet, es ugyse merne altatni. Remek.
Varunk. Elmulik ejfel.
Andras aggodik a vernyomasomon. Ujabb drogokat kapok. Felig alszom. Erzem hogy csorog a verem. Allandoan merik a vernyomasom, ami egyre alacsonyabb. Ujabb agynemu-csere. Mar merik oket, hogy lassak, mennyi vert vesztek. Kettokor az orvos is egyetert, ezt a mutoben fogjuk befejezni.
Jon az anesztes orvos, hogy akkor gerincbe fogom kapni. Mondom, csak nem attol tartanak, hogy a majd' nyolc oraval ezelott megevett fel soskekszet fogom felkohogni a vekonybelembol? De igen.
Ekkor rajottem, hogy nemcsak a nyomorult hulla gyerek szuleteset nem uszom meg altatasban, de a hulye mehlepenyt is ugy kaparjak majd ki belolem, hogy magamnal leszek. Na ezen kiborultam eleg rendesen.
De mindegy, nincs kegyelem, jottek a mutosok, tolnak ki a folyosora, mint a filmekben, latom magam folott a neoncsoveket rohanni, majd betolnak a mutobe, ahol meg sokkal vilagosabb van, es jeg hideg. Mint kesobb kiderul, ez a normalis, hiszen az orvosok be vannak oltozve, es kulonben meleguk lenne. A paciensen egy szal, hatul tok nyitott haloing van es egy lepedo. Igaz, normalisan az illeto alszik, nem ugy mint en, aki full hiszerikus zokogasban ulok az agy szelen. Ekkor intezte hozzam valamelyik hazizseni az evszazad kerdeset, hogy "are you allright?" Na ezen majdnem elrohogotem magam kinomban, es maradek eszemmel azt valaszoltam, hogy No, actually, I am not.
Dehat mindegy, mentek a dolgok mint a vagohidon, hott mindegy, hogy a csirke mit akar, jon a kes. Jott is az injekcio, majd a nagyterpesz, huzakodas, kaparaszas, en majd odafagytam az agyhoz, konkretan reszkettem, vacogtam, rangtak a kezeim, full drama, de mindegy, ezt is vegigcsinaltuk.
Egyszer kozlik, hogy kesz, vege, mehetek. Kitolnak egy masik szobaba, ahol ket fekete noverke es Andras ul, mindnek az arcan valami hihetetlen szanalom, betakargatnak forro lepedovel, ez nagyon jol esik.
Ujabb adag altato, es mint egy eltaposott macska az utszelen, ugy fekudtem vegig az ejszakat. Andras utolag mondta, hogy komolyan aggodott ertem. Reggel o elment aztan ismet Bubut intezni, es mire visszajott, en mar letusoltam, es egesz ugy ereztem, megiscsak megmaradok. Bejott Cathy is, aki ugyancsak ott volt Aronkanal is, vele mindig jo talalkozni. Arad belole valami teljesen hetkoznapi nyugalom,.humorerzek es ero, ugyhogy meg azt is jol elrohogtuk, hogy hat igen, ilyenkor jon ra az ember, miert is lett volna jo a borotvalt punci: alvadtver eltavolitasilag. (Most mutass nekem meg egy not, aki ezen rohogni tud).
Hozott aztan reggelit, es mire azt is megettem, teljesen erore kaptam, Ha nem latom a drogoktol es infuziotol feldagadt arcomat, azt hittem volna, szinte minden rendben. Szinte. Haha.
No jott Andras is, o is nagyon megkonnyebbult, hogy mar jovok-megyek, eszem, dumalok, es hulye viccekkel traktalom a noverkeket, mert ugy altalaban ilyen vagyok, nem az a szurkes zold utszeli kamion-preselt virag, mint par oraja.
Del korul haza is jottunk, aludtunk meg egyet. Delutan jott Erzsi es Elham.
Meg az ugyancsak ilyenkor szokasos viragcsokrok, reszvet-nyilvanito lapok es kaja-hegyek, pont, mint 2008-ban, kisertetiesen. De legalabb egyvalami mas, Bubu itt van.

Kozben ma reggel megneztem, mi ez az elvekonyodott koldozsinor szindroma, mi okozza es mennyire gyakori, de persze olyan ritka, hogy egyes eseteket kozolnek le kulon. Allitolag 1:1200 vagy 1:15000 az eselye az embernek egy ilyenre. Mar kiveve, ha az az ember en vagyok. Lehet lottoznunk kene. Allitolag olyan is van, hogy a magzatburokrol valnak le szalagok, amik kore tekeredhetnek a gyerek kulonbozo vegtagjainak, vagy akar a koldokzsinornak is, es a magzat halalat vagy vegtagjainak in utero amputaciojat okozhatjak. Diagnozis szinte lehetetlen szuletes elott, az ultrahang nem tudja kimutatni; oka ismertetlen, haljamosito tenyezo az amniocentezis (nekem ezzel a gyerekkel nem volt), es egyeb olyan faktorok, amelyek egyike se vonatkozik ram. Marmint a lenyegen kivul, hogy megtortenik. Allitolag olyan is van, hogy maga a zsinor egy helyen gyengebb, es hajlamos megtekeredni. Vagy tul hosszu, vagy a gyerek fogja es megtekeri (ilyen kep is van a kezikonyvekben, lehet latni az ultrahang kepen ahogy fogja a kolok a zsinort). Hogy megis en igy kivulrol mi a fenet tudok ez ellen tenni, nem tudom.
A diagnozisra, illetve boncolasi erdmenyekre minden esetre egy honapig varni kell. Addigis esszuk magunkat, es csovalhatjuk a fejunket, mert mindez meg mindig csak a kerdes egyik felere ad valaszt, a hogyanra.

A miertet talan sose tudjuk meg.

Wednesday, October 6, 2010

Nincs tobbe Zsebibabank

- József Attila -

REMÉNYTELENÜL

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyûlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.