Egyreszt azert, mert tuleltuk hogy Bogyo Ourasaga ma epp nem a legjobb kedveben volt delelott, masreszt mert aztan ma minden volt, de tenyleg.
Delelott meg lightosan csak itthon punnyadtunk, rendezgettem a tegnap a hasznalt boltban vett gyerekruhakat, meg ilyenek. Bogyo sehogy se akart tobb, mint fel orat egyhuzamban aludni, ezzel pedig nem bir ebren lenni csak egy orat, de azt is nyugosen, szoval kinlodtunk. Ugye en probaltam a reggeli energiarobbanast csititani Bubunal, aki ahogy megreggelizett, rogton rohangalna meg visitozna, de ugye ha Bogyo vegre elalszik, akkor ez nem tul elonyos, stb.
Na tizre feladtam a kompromisszum-jatszmat, es felpakoltam a nyugos Bogyot es a tetlensegtol feszult Bubut, hogy akkor legalabb vasaroljunk mar be. Ez meg is tortent, bar Bogyo ariaja kozepette nehez volt a bevasarlolistara koncentralni, plane emlekezetbol, mert otthonhagytam. Bubu egesz jol viselkedett, es egy joghurtos falatka elleneben legalabb o nem nyaggatott vegig.
Miutan hazaertunk, Bubu kidolt, de Bogyo ugyan nem, dehogyis! O ahogy a pelenkajat kicsereltuk, ugy magahoz tert hogy csuda.
Sebaj, sebaj, gondoltam, annal jobb, majd ha Bubu oviban lesz, akkor alszik. Hat aludt is, kokemeny fel orat. Aztan nyuglodtunk. Mire csak elaludt, nekem kellett felkeltenem husz perc mulva, mert menni kellett Bubuert az oviba.
Onnan egyenesen a teknosokhoz mentunk, az erdei iskolahoz, de Bogyo olyan veszettul nyirjedt, hogy inkabb elgurultunk egyet a Bobbal a kornyezo osvenyeken. Gondoltam majd megkeruljuk csak az epuletet vagy valami, de olyan siman siklott at a sziklas keskeny kis osvenyen, hogy verszemet kaptam (es Bogyo is ugy meglepodott, hogy ITT babakocsival megyunk, hogy egy nyikk se jott ki a torkan). De csak akkor volt csend, ha mentunk, igy aztan felturtem a ruham ujjat es adj neki, elmentunk kirandulni. Jo nagy park kozepen van az erdei haz, eltologattam oket egy jo oran at. Ugyhogy futas nem volt, de az edzes nem maradt ki hegyen le, hegyen fel kanyarogtunk, egesz le a nagy toig. Bubu hol kiszallt, hol benne ult, es nem gyozott csodalkozni (velem egyutt), hogy ez milyen helyeken elmegy. A kepeken igazabol nem is latszik, milyen durva helyeken attoltam, nyilvan mert olyankor azert kellett mindket kezem (es a rendes gep se volt nalam).
Mikor visszaertunk, bementunk megnezni a halacskakat meg a teknosoket, es Bubu legnagyobb meglepetesere a terrariumok gazdaja kihozta a kukoricakigyot megmutatni. Volt ott egy masik anyuka hasonlo koru fiaival, hat mindket nagyfiu tljes extazisba esve nezte az Igazi Kigyot ahogy a srac ujjain tekergett. Elmondta nekunk, hogy ezek a kigyok eleg gyakoriak errefele, es nincs meregfoguk, ami onnan is latszik hogy keek pupillajuk van. Allitolag a mergeskigyoknak Eszak-Amerikaban mind hasitott pupillajuk van, mint a macskaknak. De a csucs az volt, hogy meg is lehetett simogatni a vegen a joszagot, en is kiprobaltam, nagyon sima, meleg bore van. Bubu tobbszor is sorba allt. :-))
No mondanom se kell, mire hazajottunk, mindket gyerkoc ki volt nyuvadva; mindkettot le is tettem alukalni, es negyed nyolckor teljes csend es nyugalom volt a hazban. Ahhhhh, az ilyen pillanatok!
