Kepek: itthon, kirandulaskor, es altalaban.

Elunk, virulunk, es mostmar van netunk is! trallala.
Bubu utan immar Bogyo is jar uszni, illetve mi beirattuk, o meg szabotal, de majdcsak megszokja. Elso oran foleg a medence szelen ult es kozolte hogy o most szegyenlos, es inkabb innen nezi. Persze mikor vizicsuszdazni kellett, akkor hirtelen elmult a nagy megilletodottseg. Hat nem erdekes?

Iskolaban legalabb osszeszedi magat, egyelore jobb jegyei vannak, mint Bubunak, aki (ironia csucsa) pont termeszettudomanyokbol all negyesre, de kapott mar ott harmast is. Igaz a tanarneni kicsit keverte a geneket a kromoszomakkal az egyik hazaadott dolgozatban, de amugy a tobbi pontlevonas jogos volt; Bubukam nem mindig figyel.
Andras hozza-viszi oket, jol elvan, hazat is lassan berendezzuk, sokszor lazulunk a kandallo elott este miutan a gyerekek lefekudtek. En dolgozom mostmar masodik hete, ugy igazan, tenyleg a szivkateterezo laborban; eddig jo, bar csak a heten ketten mentek el, remelem en sokaig birom meg. Sok az eset, porgos melo.
Mult hetvegen pakolason kivul mas nemigen volt, esett is, de ma vegre szep napos ido volt, hat elmentunk a Yellowstone-ba megint, ha mar "itt van". Megneztuk a gejzireket, bugyborgokat, szines hoforrasokat, aztan kirandultunk egyet egy uj vizeseshez. A hihehetlen suvito szelen kivul igazan tokeletes volt, sot igazabol igy is. Egy eszaki hegyoldalon havat is talaltunk. Mindenki jol kinyuvadt, vacsora utan hatalmas desszertet ettek a kolkok, most punnyadnak a teve elott; megy a Mr. Bean, nagyokat kacagnak rajta.