Kis feher solyom

Tegnap eleg tetu napom volt; reggel egyszeruen nem lattam a konnyeimtol, ami marha dramaian hangzik, de tenyleg igy volt. Csak ultem a hulye pamlagon es bogtem, nem latvan semmi remenyt, nagyon gaz volt. Aztan nem tudom, mi tortent, felmentunk punnyadni az agyra, aludtunk volna, erre szol a telefonja Andrasnak, hogy a korhazbol mikor szandekszunk vegre elvinni a gyerek maradvanyait?? Mondja Andras, hogy alairtuk a papirokat, a temetkezesi vallalkozo viszi majd el. Na erre azokat is fel kellett hivni, igy derult ki, hogy elobb mindkettonnknek be kell menni hozzajuk, es alairni a hamvasztasi kerelmet. Nem, nem eleg csak az apa, anya is kell. Minek, nem ertem, de igy esett, hogy a delutant ismet Pumphrey and sons hazaban toltottuk, alairva en nem tudom, hany papirt es folyamodvanyt. Mindezt egy alig-gyermekert, egy kisfiuert, aki 16 hetet se ert meg a foldon.  Ugyanakkor ez segit is az embernek realizalni, hogy mindez valosag.
Ahh, igen; egy fontos reszlet. Molnar Akosnak neveztuk el, a mi kis feher solymunknak, aki olyan hamar elrepult tolunk.