az erorol

szoval errol beszelgettunk valamelyik nap az egyik legjobb baratnommel, akinek szinten gyakran mondogatjak, hogy milyen eros. Neki a betegsege kapcsan, nekunk meg a halott gyerekeink miatt, illetve mindkettonkek, hogy legalabbis messzirol tokeletesen funkcionalisnak nezunk ki, mindegy, mi tortenik. Szoval o is arra a kovetkeztetesre jutott, amire en, hogy na nem, mintha lenne valasztasunk. Persze, elvileg benne van a pakliban, hogy az ember bedobja (mit dobja, bevagja) a torolkozot, vagy nem tudom. De komolyan, ez valojaban nem lehetseges. Amig parja, szuloje, testvere es foleg gyereke van az embernek, addig nemigen vag se be, se oda semmit, mert nem teheti meg.
Amit viszont megtehet, hogy rohog az egeszen, sirva ugyan, de rohog.
Es ettol masoknak ugy tunik, mintha erosek lennenk. Mi igazan nem erezzuk ugy; sot, mondhatnam, ellenkezoleg.
Ma peldaul rettentoen tutymadt allapotba kerultem, konkretan bogtem a szep barna borpamlagon, meg jo hogy letorolheto. De ugy istenigazabol ki vagyok magamra akadva, mert en, az EROS, ugye, arra se vagyok kepes, hogy kitalaljam, mi a fittyfenet kezdjek az eletemmel? Marha nagy kinszenvedes, ide-oda hezitalas utan jutottam par honapja arra a kovetkeztetesre, hogy Zsebibaba szuletese utan itthon maradok legalabb par evet gyereket nevelni (dacara kb Minden Egyes Ismerosunknek, de komolyan). Ettol fuggetlenul eros volt bennem az elhatarozas, es ugye mi, erosek (haha) keresztul is visszuk az ilyet, tuzon-vizen-tiltatkozason at.
Ja.
Ember tervez, teso pedig nem maradt nekunk. Ugy ereztem, nemcsak fizikailag szakadt ki belolem valami/valaki, de fenekestul felfordult minden tervem a jovorol.
Maradt helyette egy hatalmas ur, egy-ket halovany elkepzeles, hogy talan tanitani kene vegre komolyan, vagy talan kriminologiai laborban dolgozni, hasznossa teve a tobbevi gyakorlatot...Vagy ha minden osszejon, es valami csoda folytan talalnek egy ilyen helyet, ahol valoban KUTATAS folyik, hat is is remek lenne.Sajnos ilyen helyet ugy tunik, nem konnyu lokalizani, aztan plane nem tudom, hogy gyoznem meg oket, hogy en kellek nekik.
Szoval van egy csomo ilyen feligsult elkepzeles-morzsam, egyikert se vagyok olyan nagyon oda viszont. Igy aztan a CV meg resume updateles, amivel ma toltottem a napot, az is csak ilyen felszivvel megy, aminek egesz pontosan zero ertelme van tapasztalatom szerint. Valami csak akkor szokott sikerulni, ha az ember minden egyes idegszalaval, zsigerbol akarja 1000%-ban. Na, akkor mennek a dolgok, arra az univerzum is megfordul, ha kell. De erre a vizes-zokni putymogesre, erre meg egy kobor kiseger se fogja a bajuszat arrebb mozditani.
Es ezt tudom. Es ez frusztral, hogy ilyen gyenge szar vagyok, hogy valami nem sikerul, es nemhogy B terv nincs, de semmi egyeb se, csak firkalmanyok egy rajzlapon, egy kilottyintett kave mellett, ide-oda rebbeno kezzel. Hat ez, loszar. Es ennyire futja.

A jo hir az Andras, aki nemcsak nem erti, hogy megis mi a fittyfenet varok magamtol egy hettel a mutet utan., es probalja megmagyarazni, hogy ez a fajta allapot ilyenkor nromalis, es foleg atmeneti. Na ezt, hogy atmeneti, ezt legszivesebben villodzo sparkly betukkel irnam, mert ebben van egyetlen remenyem. Szanalmas, de ez van! Ha ilyen semmire se jo puding maradok meg sokaig, hat annak semmi jo vege nem lehet.

De nemcsak hogy megvigaztal ez az ember, de tenyleg valahogy erot tud belem onteni, csak azzal is hogy hulyesegekkel  traktal filmnezes kozben, en meg vinnyogva nevetek, mar nem is tudom min, pedig nincs ket oraja a pamlagos stunt-nak. Szoval szerencsem van, na. Ritka hogy az ember ilyen tarssal elhesse le az eletet, aki ilyenkor meg szorosabban fog magahoz, mikor mas ellokne. (na tessk, most megint bogok, de o mar alszik, szoval kenytelen leszek itt magamban, a'la Munchausen baro kihuzni magam a slamasztikabol. Legalabbis reggelig, mert akkor mar ott lesznek a fiuk teljes foldi letszamban, Bubu es apja, akikert erdemes ugy tenni, mintha vegtelen erotartalekaim lennenek. Remelem, mire kiderulhetne a turpissag, visszater a szokasos eros en, vagy felulrol segitenek, es megyunk tovabb...