Annapolis es fank sutes

Reggel ugy volt, hogy megyunk Annapolisba, mert Ciliek is mennek, gondoltuk, akkor mi is. Kicsit elhuzodott az indulas, de aztan nagyon jo volt. Setalgattunk, gyerkocok jatszotereztek, volt fagyi, mi kell meg. Bubu es Abi nagymama saljat lobogtatva kergetoztek egy fel oran at a kikotoben, nagyon edik voltak; Samu meg mar jarni akar, a kis prunty! Bogyo hazafele alig akart kidolni a kocsiban, pedig delutan 2 elmult, mire beultunk. No ez a gyerek, mint a gomba.

Itthon aztan szedelegtunk a faradsagtol, marmint mi, felnottek. Mert a gyerkocoket le se lehetett loni persze. En nem tudom, honnan van ennyi energiajuk, de adhatnanak belole. Aztan ramjott, hogy de ennek fankot, es nekialltam sutni. Na ez onmagaban nem nagy szam, mar probalkoztam vele, de sose lett meg olyan igazi vilagosbarna, szalagos, habkonnyu, mint amilyet mindenki szeretne. De most az egyszer sikerult! Ez most tenyleg olyan lett, hogy ennel jobb nem kell. Az egesz banda ugy tomte hogy meg; Bubu szazszor elmondta, hogy o ilyen finomat az eleteben nem evett! Hat kell ennel jobb dicseret?
Rajottem, hogy a tesztaba semmikepp nem szabad tobb lisztet tenni, akkor se ha eleinte ugy nez ki, hogy kene, es nagyon jol simara ki kell dagasztani (ez benne a jo, mert legalabb ez eleget egy kis energiat, amit aztan eveskor boven bepotolunk). Es az olaj is szinte tul langyosnak kell tunjon. A vizcsepp alig mozdult benne mikor beletettem az elso adag fankot, lemertem, 300F volt, de a lenyeg hogy nem tunik eleg melegnek, de akkor a jo.
Nem szivja meg magat az olajjal, mert van benne rum (vagy palinka, mindegy).

Szoval ez volt ma; most moccanni alig birok, de hatha egy ora mulva el tudok majd menni egyet kocogni; bar irdatlan nagy para van kinn, facsarni lehet a vizet a levegobol. Lehet elhalasztom holnapra; a heten eleg jo voltam, kedden lenyomtam 14km-t 1 ora 45 perc alatt.