ujra elkezdodott a felev, majusig nem sokat fogok tudni asszem irni. Horror mennyi anyagot feladnak, komolyan. Oszinten fogalmam nincs, hogy fogom tudni megcsinalni, dehat na, megprobaljuk!
Kozben tegnap hazament Nyuszi, de kozben megerkezett Emil is, aki eloben sokkal jobb, mint gondoltam, ugyhogy minden rendben lesz, remeljuk. A gyerkocok jol vannak, ma vittek oket sielni is megint, aztan a heten lesz Valentin-nap az oviban, szoval lassan mennek a napok, valahogy eltelik ez az idoszak is. Remelem...
Egy nagy banatom volt ma, hogy megint nem jutottam el futni, es gozom nincs, hogy lesz idom erre a kovetkezo honapokban. De ez legyen a legnagyobb baj. Mondjuk annak se orulok, hogy marhara nem birom befejezni a farmakologia 120 oldalt, de mit csinaljunk. Meg mindig jobb, mint ha en lennek a fiok tuloldalan ott, ahova holnap megyek klinikai gyakorlatra (ideggyogyintezet). Drukkoljatok, hogy minden jol alakuljon: a bevezeto oran megmutattak, milyen manoverrel lehet kikerulni egy fojtogato beteg szoritasabol, meg hogy mit tegyunk, ha megragadjak a hajunkat, es hogy semmikepp se maradjunk egyedul veluk egy szobaban. Hipp-hipp-hurra.
0 comments:
Post a Comment