Megint sizunk

De most aztan vagy huszan! Olyan gyonyoru nap volt, hogy kivanni se lehet szebbet. Husz fok, tiszta nyar, napsutes, szuper ido, szuper tarsasag. Igaz tanulni, azt nem nagyon tudtam, dehat mindent nem lehet, na.

Hoszunet

Tegnap ejjel elkezdett hullani a ho es ma is csak kis szuntetet tartott, aztan hullott tovabb. No de annal jobb, ma zarva volt az iskola, ugyhogy elveztuk a telet. Nem gyenge 50 centis ho! Epitettunk hoembert, szankoztunk, jo kis nap.

...es amugy

ujra elkezdodott a felev, majusig nem sokat fogok tudni asszem irni. Horror mennyi anyagot feladnak, komolyan. Oszinten fogalmam nincs, hogy fogom tudni megcsinalni, dehat na, megprobaljuk!
Kozben tegnap hazament Nyuszi, de kozben megerkezett Emil is, aki eloben sokkal jobb, mint gondoltam, ugyhogy minden rendben lesz, remeljuk. A gyerkocok jol vannak, ma vittek oket sielni is megint, aztan a heten lesz Valentin-nap az oviban, szoval lassan mennek a napok, valahogy eltelik ez az idoszak is. Remelem...

Egy nagy banatom volt ma, hogy megint nem jutottam el futni, es gozom nincs, hogy lesz idom erre a kovetkezo honapokban. De ez legyen a legnagyobb baj. Mondjuk annak se orulok, hogy marhara nem birom befejezni a farmakologia 120 oldalt, de mit csinaljunk. Meg mindig jobb, mint ha en lennek a fiok tuloldalan ott, ahova holnap megyek klinikai gyakorlatra (ideggyogyintezet). Drukkoljatok, hogy minden jol alakuljon: a bevezeto oran megmutattak, milyen manoverrel lehet kikerulni egy fojtogato beteg szoritasabol, meg hogy mit tegyunk, ha megragadjak a hajunkat, es hogy semmikepp se maradjunk egyedul veluk egy szobaban. Hipp-hipp-hurra.

egy szep vers

Ma hazament Nyuszi, es szuksegem van valami kicsi jora itt nagyon. Ezt talaltam tiszta veletlenul.

Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon

És tűz nyelje el Sodomát.

A mindennap kicsiny csodái

Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre

Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,

Ez a finom kis kalapálás

Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,

Nézd a kis ezüstpontokat:

Nem csoda-e, hogy árva lelked

Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,

Hogy nő, hogy törpül el veled.

Nem csoda ez? - s hogy tükröződni

Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,

Kis hópelyhek az örömök,

Szitáló, halk szirom-csodák.

Rajtuk át Isten szól: jövök.