.

Monday, February 28, 2011

Kettesben, fenn es lenn

Delutan miutan ugy tunt, Bubuka jol van, elindultunk Andrassal, hogy egy kis idot csak mi legyunk, na meg mosogep hijan, es kifogyva a tiszta ruhakbol, ehhez meg kellett talalni a mosodat. Azzal kezdtuk, hogy elvezettunk a "Skyline drive"ra, ami a sziget kozepen levo hegy tetejen megy vegig; gyonyoru kilatas volt mindket iranyba, de megallni csak egy helyen lehetett, ott csinaltunk is egy-ket kepet. Aztan lecsorogtunk megint Charlotte Amalie-ba, beszerzendo par szuvenirt az otthoniaknak, meg magunknak egy-ket utcakepet; vegul sms-t kaptunk Nyultol, hogy ujabb pelenka-szallitmany kell, tehat a boltot se lehetett kihagyni. Mire Red Hook-ba, a kozeli kis turista-kozpontba ertunk, ahol a mosoda is van, en elegge elkezdtem kinyuvadni. Szerencsere meglett a mosoda, meg sikerult keszpenzt is felvenni, aztan amig vartuk a mosast, beultunk az egyik kocsmaba. Na ott talalkoztunk a sziget, es tan az allamok legtaplobb pincernojevel; komolyan, meg a szocilizmus fenykoraban se emlekszem ilyen kiszolgalasra. Odabattyog, mondja hogy 'mgen? Mondom, forro tea van? Hat ugy nezett ram, mint akinek hirtelen meg egy feje nott. NINCS! mondja. Akkor barmi ami nem hideg? Nincs?! Mondom, jo akkor jeges teat hozzon. Enyhe fintorral felirta. Gondolom remenykedett, hogy akkor Andras majd felont legalabb a garatra, de mikor o is kolat kert, hat olyan arccal tavozott, mint akivel most kozoltek, hogy eztan elete hatralevo reszeben bekakat kell elve boncolnia.
Na mindegy, vegulis a kaja es a vizezett kola jobb volt mint semmi, es a kilatas egyenesen az obolre nyilt, vitorlasokkal, palmafakkal, szoval nem volt full gaz, de kozel.



Ahogy kesz lett a ruha, mentunk is mert kezdett tenyleg fajni a torkom, es lattuk, hogy van egy gyogyszertar is a parkoloban. Tiszta mak, epp utanunk zartak be, de meg tudtunk venni nekem fajdalomcsillapitot, meg Bubukanak is ujabb adag ibuprofent. Mint kiderult, nagy gebasz lett volna, ha nem tesszuk, mert arra jottunk haza, hogy a gyerek torka szakadtabol uvolt. Mint kiderult, az elmult feloraban ezt csinalta, mert ugye kisfelseg az akvariumi kirandulas ota se volt hajlando egy rendeset aludni. Persze mi nem erre gondoltunk, hanem ranezve egybol az akut fulgyulladas jutott eszunkbe, es mar majdnem elvittuk a surgossegire, mikor az ibuprofen beadasa utan 2 perccel kinyult, mint egy kisbeka Nyuszi oleben (es azota is alszik). Hat ilyen ez, mondom, egyszer maga a menyorszag, egyszer meg az ember kitepi az utolso haja szalat is, es szazadszor megkerdezzuk magunktol, hogy mi a feszkes feneert jottunk ide kinlodni? Sajna fogadni mernek, hogy ezek utan ejjel kettokor majd felebred, mint aki tokeletesen kialudta magat, es bulizni akar. Tanakodtunk, hogy hazavigyem-e magammal holnap, de mi lesz ha tenyleg beteg lesz, es az sincs, akire ott bizzam? Vagy mi lesz ha mindketten lebetegszunk es nezzuk majd egymast. Vaaa.
Szoval varom is a holnapi hazautat, hogy vegre legalabb nincs minden nap ez az orosz rulett, hogy epp trallala van, vagy fejjel falnak menes, ugyanakkor hullabb vagyok, mint mielott idejottunk, es var otthon egy ujabb szerda, egy ujabb katasztrofalis labor gyakszival. Errol meg nem irtam egyebkent, mert meg nem sikerult a dolgokat sehogyse a humoros oldalukrol neznem, de a lenyeg az, hogy egyre inkabb kiderult szamomra az elmult hetekben, hogy micsoda tokeletes kaosz van a laborokon (is). Senki se tudja, mit is kene pontosan csinalni, plane hogy a cuccok a kiserletekhez hol vannak, vagy egyaltalan vannak-e. Eddig ugy-ahogy sikerult improvizalni a huzosabb reszeknel, de mar elore gyomorgorcsom van minden szerda elott. Mult szerda volt az elso nap, hogy komolyan felmerult bennem, hogy talan nem kene ezt nekem eroltetni, es ha netan kovetkezo szemesztertol tenyleg nem lesz itt allasom, hat annal jobb, legalabb megszabadulok.

Coral Sea World

...vagyis egy nagyobb akvarium itt helyben, ahol a korallzatonyok halait es egyeb joszagait lehetett testkozelbol megnezni. Voltak papagalyok is, nagyon edik es baratsagosak voltak, Andrasra teljesen raszalltak (szo szerint). Az egyik a fulet is megragcsalta, tiszta szeretebol, aztan ranyomult meg ketto, tiszta papagaly-szelidito lesz az uram. Bubuka teljesen odaig volt, de miota hazajottunk, nem hajlando alukalni, ugyhogy most ment a hiszti. Hat ilyen ez a kirandulas, hol szenzaciosan jo, hol a hajat tepi az ember.

Sunday, February 27, 2011

Biiiics!

Ma vegre lementunk a tengerpartra! Hat, ez olyan szep, mint a meseben; szebb mint amit valaha is lattam. Ez a Lindquist Beach, ahova kivetelesen van belepo is, de ezzel egyutt az az elonye is megvan, hogy kevesebben vannak, es gyonyoru tiszta. Le se lehet ezt irni, nezzetek meg.

Az alatt szoktunk le, hogy Bubu delutani alvasat toltotte, azota meg is ebedeltunk, most varjunk, hogy o is felebredjen, ebedeljen aztan mehessunk vegre felavatni a homokozo-szettet. Ugy neztem, itt a kisgyerekek anyaszult meztelen furodnek, ami szerintem is a leheto legjobb dolog, es mivel se a nap nem sut durvan, se a viz nem lehetne tokeletesebb, alig varom hogy kiprobaljuk. Nagy hullamok se jonnek az obolbe, remelem Bubunak is bejon  majd.

Saturday, February 26, 2011

Virgin-szigetek, elso nap

Pentek kora hajnalban elindultunk, nagy mereszen mindannyian a kisautoval, es az eson kivul minden kulonosebb izgalom nelkul ki is ertunk a repterre. Engem meglepett, mekkora a forgalom meg ilyenkor is, bar nem tudom, miert; a mi kornyekunkon mar tenyleg azon se kene meglepodni, ha ejjel kettokor van dugo.
Bubu virag nagyon kis tunder volt, elvezte a repulest, felfedezte a reptereket, boldogan rohangalt, igaz Atlantaban a cipojet le kellett huzni, es zokniban kente vegig, de akkor rendkivul elegedetten. Aztan a masodik repuloutat mar annyira nem komalta, de tuleltuk; egy szuk oracskat aludt, utana viszont nyugosen felkelt, es onnan meg tovabbi ket orat ki kellett huzni ugy, hogy vagy az elottunk ulo bacsi uleset rugdosta (az meg jol kiakadt), vagy a Nyuszi elott ulovel csinaltuk ugyanezt. Sajnos rohangalni a folyoson nem lehetett, mert allandoan hoztak-vittek valamit, vagy az utasok maszkaltak, szoval eleg gaz volt. Na vegre ugy delutan negy fele megerkeztunk, erre se a hazigazda nem volt sehol, se a berauto; utobbit legalabb igertek, hogy majd lesz, de hogy mikor, azt nem tudtak megmondani. Namarmost mivel a szigeten nincsenek se utcanevek, se hazszamok, ez eleg izgi volt, mert semmi modunk nem volt meg taxival se eljutni a kiberelt hazhoz (hat ize, tudja, ahol XY lakik). Vegul az urge megerkezett, es onnan meg egy orat vartunk, mig lett szabad berauto (amit Andras honapokkal ezelott lefoglalt). A haztulaj mosolyogva nezte, akkor meg nem ertettuk, miert. Kerdezte, hogy nem terepjaro? Nem, egy sima kis Ford Fiesta. Biztos ilyet akarunk? Biztos hat, orultunk, hogy kaptunk valamit. Na, el is indultunk, elol a csavo, Andras utana, mi meg vele, es eleinte elegge kapkodtuk a levegot, hogy hu apam itt aztan tenyleg baloldalon vezetnek, es je, balra vannak a tablak is kirakva, viszont zold nyil meg jobbra fordulaskor van. Ellenben piroson lehet balra fordulni, ha epp nem jon senki. Masik helyi jellegzetesseg, hogy a piroson egyenesen is at szokas menni, meg legalabb hat kocsinak. A hazigazda nem is fekezett, mikor elotte lett piros, Andras eleinte meg igen, aztan gondotuk, biztos itt igy szokas, es ment utana. Erre elenkugrott egy rendor, veszfekezes, csikorgas. De ahogy meglatta hogy berautoval es balfek turistakkal van dolga, rogton tovabb intett. Mondom, ilyet se lattam meg, hogy rendor bolintson at a piroson.
Vezetni egyebkent a baloldalisag nelkul is epp eleg durva lenne, mert hihetetlen szuk az ut, es a savelvalaszto is hol fel van festve, hol nem, altalaban kanyarokban hianyzik; es szinte csak kanyar van, abbol viszont rengeteg, lehetoleg meredek emelkedok utan, meg meredekebb lejtok elott, hogy az ember nem is latja az utat maga elott, se hogy merre kene menni. A helyiek persze kenik szazzal, a turistak meg facsarjak a vizet a kormanybol. Ja es szakadekok mindenutt, ellenben korlat szinte sehol; minek?
Szoval ilyen kalandos, szinte lehetetlennek tuno vezetes utan megerkezunk egy amugy gyonyoru, de idegtepo meredek, kanyargos ut vegere, ahol csavo kiszall, es megkerdi Andrast, hogy ugye nem fel a hegyen vezetni? Ez eleg hulye kerdesnek tunt, miutan ennyi hegy-volgyon at mentunk utana... mig meg nem lattuk a kocsifeljarot. Hat en meg ilyet nem pipaltam. Minimum negyvenot fokos meredely, de lehet, hogy helyenkent hatvan. Teljes keptelensegnek tunt, hogy ezen auto felmenjen, es persze kanyar is van benne, majd ujabb meredek felfele. De a hazigazda csak mosolygott, beszallt, es a kis Suzuki terepjarojaval mint a csik, ugy felment rajta. Mi is rogton megprobaltuk, majd felutrol visszagurultunk, nem birta az auto full gazzal. Aszittem berosalok, komolyan. Na akkor atvaltott valami masik sebessegbe Andras, es full gazzal nekifutottunk, igy eppen-hogy fel birtunk menni; hat nagyon kemeny volt. Utana percekig meg ugy ereztem, hogy kocsonyabol vannak a terdeim, es hiszterikusan vihogtunk ossze-vissza. Mondtam is, hogy itt biztos nincsenek ateistak, itt tuti mindenki rutinszeruen naponta imadkozik.
Bubu persze ebbol semmit nem erzekelt, csak a kanyargos utat, de kiszallas utan egybol magabiztosan felmerte a placcot, es magaenak erezte a hazat.
Mi meg aznap este elmentunk boltba, hogy legyen Bubunak reggelre tej, meg kaja; hat nem kell mondanom, sotetben nem lett konnyebb a vezetes, de Andras hosiesen vegigcsinalta. Az arakon elegge ledobbentunk, pedig Hawaii-on tavaly edzottunk mar valamelyest a szigetekre jellemzo dragasaghoz. Durva, egy gallon tej $7.49, kenyer $5, minden iszonyat penzbe kerul. Viszont teny, hogy bar csak helyi tej van, az viszont nagyon finom. Mondjuk el nem birom kepzelni, hol lehet itt legeltetni, shol egy szal fu ( a golfpalyakon kivul), mindenutt palmafak es bozot van. Tyukok viszont vadon rohangalnak, kiscsirkestul, ma az uton is tobbszor lattuk oket, meg a varosi parkban is. Kakas is van, nem is akarmilyen, egesz ejjel kukorekolt, es utana nappal is, a sztahanovista allatja. Mar az is felmerult bennunk, hogy ez nem is igazi kakas, hanem valaki DVD-rol nyomatja, a falusi turizmust erositendo.
Van am kecske is, ma a Cost-U-Less parkolojaban lattunk vagy harmat boklaszni, aztan bent meg olcson arultak kecske-hust, nehez volt nem eszrevenni az osszefuggest. :-))
Na de vissza a tegnaphoz; miutan sikeresen tuleltuk a bevasarlast, vezetest a stetben, es meg a kocsifeljaron is feljottunk kizarolag lelki traumat szenvedve, meg kielvezhettuk, ahogy Bubuka ugy felporogve nyomul, hogy le se lehetett loni. Igy aztan megszavaztuk neki, hogy vakaciora valo tekintettel fenn lehessen este tizig (mint kesobb kiderult, ez sulyos hiba volt). Reggel ugyanis nemhogy idoben, de hajnali hatkor o is kukorekolt a kakassal egyutt, aztan nyolcra olyan nyugos volt, hogy vissza kellett rakni aludni. Mikor egy ra mulva felkelt, ugy tunt minden rendben, igy elindultunk Charlotte Amalie-ba, a kozeli kisvarosba. De mire megerkeztunk, Bubu ismet hihetetlen nyugos volt, ra egyaltalan nem jellemzo mod semmi se erdekelte, es csak csungott Nyuszin. Hiaba volt ott palmafa, tenger, hajok, szines vasar, kicsi utcak mindenfele erdekesseggel, meg a mango-fagyibol se evett egy falatot se amit vettunk neki. A parkban par percig lekototte az ott kapirgalo tyuk a csibeivel, meg a stop tabla, de aztan kesz, semmi nem volt jo, haza kellett jonni. Itt aztan lefekudt, es aludt egyfolytaban negy es fel orat. Hat en meg ilyet nem lattam, nappal ennyit aludni? Mikor felkelt, azt hittuk, lazas, ugy bemelegedett a kisagyaba; nyugos is volt, szerintem azt se tudta, reggel van-e vagy este; enni se akart, pedig ehes volt, mar azt hittuk beteg, de aztan a diszkont boltbol hozott vad-narancssarga sajtos kukorica-kukacokra magikus mod rakattant, erre mar csuszott a narancsle, arra a gyumocs, na akkor joghurt, es aztan teljesen magahoz tert. Mondtam is, biztos csak azert jatszotta el itt a beteg gyereket, hogy mindent gondolkodas nelkul odaadjunk neki, amit egyebkent nem adnank. Hat bevalt; de ugy meg voltunk konnyebbulve, hogy jol van, hogy el se tudom mondani. Jol rank ijesztett; mar minden megfordult a fejunkben, hogy biztos Dengue-laz, meg menni kell majd a surgossegire, de szerencsere csak arrol van szo, hogy sok volt neki az ujdonsag.
Minden esetre aztan mar inkabb itthon maradtunk, pedig amig aludt, elmentunk a helyi orias-diszkontba (ahol a kecskek legeltek), es beszereztunk mindent, hogy majd mehessunk a tengerpartra. De remeljuk holnap kiprobalhatjuk majd a strand-labdat meg napernyot, ha mar biztos lesz, hogy Bubuka a regi.

Sunday, February 20, 2011

A legjobb szulinapi ajandek

Bubu elkezdte mondani, hogy Anya!, vegre. :-) Igazabol ugy hangzik ez inkabb eloben, hogy Ana-ana-ana, vagy ANA!!, de mindenkepp nagyon jo hallani. :) Elolvadtam, ahogy kell.
Az igazsag az, hogy imadok tanitani, de rettenetes sok idot vesz igenybe a keszules. Sokkal de sokkal tobbet, mint valaha is sejtettem. Kutatas ehhez kepest piskota volt. Ennek sajnos kovetkezmenye, hogy miota elkezdtem, Mokus is kevesebbet lat, es persze annal jobban hianyzom neki, es o is nekem. Igy aztan hosszas toprenges utan ugy dontottunk Andrassal, mikor szulinapom alkalmabol elvitt szombaton vacsorazni, hogy ha lejar ez a szemeszter, akkor utana ha lehet, felmunkaidoben fogok csak oktatni. Egy, max. ket kurzus, az meg erdekes is, az ember kimozdul, naprakesz marad, de megse ez a totalis orulet allandoan. Hat meglatjuk; minden esetre igy megcsak kibirhato a ket teljes munkaidoben dolgozo szuloi let, ha Nyul itt van, de a gyerekkel akkor se tudok eleget lenni. Szoval ezen amint lehet, valtoztatunk. Remelem lesz felallas, azzal biztattak, hogy az mindig szokott lenni. Drukkoljatok. :)

megvannak a kutyak

Igazabol meg aznap meglettek, nyavalyas csavargoi. Mi delutan fel hat fele jottunk el nelkuluk, este nyolckor visszamentunk ertuk, sehol senki. Na ekkor kezdtem el oket temetni, de tiszta hiaba persze. Tizkor hiv a noci aki a park bejaratanal lakik, hogy megvannak, adott nekik enni, ertuk jovunk? Igy aznap harmadszor vezettunk ki oda a sunyiba a $%$@# dogokert, hogy azt hittem agyelot csinalok beloluk ha hazajottunk. Azt mondja a no, hat nem az a nemetjuhasz az, akiert mar egyszer telen is el kellett jojjunk hozza? Mondom, de. Akkor halabol nyomtattunk is neki koszono lapot meg vittem sutemenyt is, persze emlekezett is rank. Azt mondja, ha legkozelebb megint elfutnanak, csak hivjam nyugodtan, megfogja oket.  Hozzatette, nagyon rendes kutyak, miutan kaptak enni, csak ott ultek es csovaltak. Na gondoltam, ezeknek is megvan a magukhoz valo eszuk; kisertesbe is estem, hogy megkerdezzem, nem kellenek neki? Ugyis itt szeretnek a legjobban. :-o
Dehat na, megis a mieink meg minden, hat fulon fogtam a ket mihasznat es hazajottunk veluk. Azt hiszem ideje ujabb sutit sutni es kivinni a neninknek. :-) Bar az egssz sztori hott ego, de azert valojaban nagyon-nagyon halas vagyok, hogy jol vannak.
Erre tegnap atjon a szomszedasszony a ket kolokkel, hogy ok ugy latjak, nemsok idonk van a kutyakra (jol latjak), a gyerekek meg milyen szivesen setaltatnak oket, mit szolunk ha heti tiz dollarert elvinnek oket minden nap? Mondom, na ilyen jo uzletrol se hallottam meg; nemhogy az ebek. Ugyhogy hetfotol nem kell majd szomoruan csovaljanak, ki lesznek vive minden nap. Az a szerencse (vagy mondjuk ugy: abban remenykedem), hogy gyerekekkel sokkal rendesebbek, mint felnottekkel, es nem fogjak oket vegig vizisiztetni a kornyekbeli utcakon.

Friday, February 18, 2011

Csomo Bubus kep


Mar reg keszulok ezeket a furdos kepeket letolteni, es ma vegre sikerult; aztan itt van a tegnapi Lake Needwoodos sorozatbol is par, meg a mai Blackhillesbol is. Ezeknek kulonos jelentosege, hogy ugy nez ki, ezek lesznek az utolso kepeink a kutyakrol, mert mindketto eltunt. Vissza is mentunk pedig ertuk meg ma este, es sehol egyik se. Mintha a fold nyelte volna el oket.

Wednesday, February 16, 2011

Iszonyat faradsag

van, de egyebkent minden viragzunk. Tegnap nemcsak, hogy idoben megjott Nyuszi, hanem meg en kestem; elvileg 2:30-kor kellett volna leszalljanak, de mire 2:40-kor odaertem, Nyul mar ki is jott es ott vart ram. Na, mondom, ez igen! Maskor atlag egy-masfel orat kell varni arra, aki Londonbol jon. Egybol mentunk is Bubuert Gabihoz.
Bubuviragzat azonnal szivebe fogadta megint, nem telt bele ot perc, es nemcsak o, de az osszes kolok anyukam oleben nyomult. Hat hiaba, tud valamit ez a Nyul.
Aztan hazamentunk, es Nyuszi kipakolt a bornodjeibol en nem tudom, hany tonna ajandekot. Szerintem van otthon valami kulonleges ter-ido-kontiuum-gorbito szerkezete, mert ami azokbol kijott, nem letezik, hogy belefert. Bubu kapott egy csomo Susu dvd-t, Magyar nepmeset, Csodabogarakat, nyuszi-babot; vagy hat pizsomat, labdakat, nekunk meg hozott polokat, nekem ekszert, ruhat, konyveket, Andrasnak is pizsit, hangos konyvet, meg Turo Rudit, magyar csipszet, fuszert, fakanalat tarolo kosarral,... szoval mondom. Gyanus ez a Nyul.
Mokus persze alig akart lefekudni este, olyan izgatott volt.
Lehet ezert, lehet masert, de mindenen esetre hajnal hatkor mar kukorekolt is, de igen hatarozottan, szoval megint olyan vagyok, mint egy kifacsart citrom, de vegulis tok jo.

El kell meg mondjam, milyen vicces potvizsgat tartottam ma. Jott az egyik diakom, hogy ugye nem erezte jol magat, nem tudott volt eljonni akkor vizsgazni, de ma jonne, mikor van a fogadooram. Mondom, jo. Oda is adom neki a tesztet, irogatja, irogatja... mondom, szoljon ha van kerdese.
Egyszercsak meglepodve felkialt: Ennek a kerdesnek nincs ertelme! Mondom, melyiknek. Hat hogy mi az ami az RNSben van de a DNSben nincs. Kerdem hogy miert nincs? Hat mert ilyen nincs is, hogy RNS! aszongya. Na ekkor majdnem kikoptem a felig benyelt hamburgert. Mondom hat dehogynem, nem emlekszik, mikor neztuk a videot, es ott volt az RNS-en a riboszoma, meg minden? Jaaaa. O aszitte az is DNS. Oh. OK. :-D Na ekkor ereztem, hogy ebbol mar nem lesz elegseges, de azert vegigmentunk a kerdeseken. Tovabbi aranykopesek:
- a DNS, az...az olyan mint a ver?
- a riboszoma az egy sejt, ugye?
- a sejtek ugy keletkeznek, hogy ket sejt egyesul, aztan azok meghalnak, es lesz beloluk sok masik.
- a kloroplaszt az egy olyan eloleny, ami mozog.
Meg is kerdezte, miutan nehany erdekes dolog igy kiderult a sejtrol, hogy akkor ez azt jelenti, hogy a sejt az el? Mondom, igen. Erre ilyet szol: hat ez borzaszto! :-D
Persze megbukott szegeny, ugyhogy mondtam neki, latom, nem tanult, de ha a kovetkezo vizsgakon a felev soran legalabb harmast kap, akkor ezt nem fogom beszamitani. Nagyon halalkodott es egre-foldre igerte, hogy eztan jobban fog majd figyelni. Hozzatette, hogy a kovetkezo vizsgan amugyis sokkal jobb lesz, mert hozza majd a szemuveget. Kerdem, hogy miert, igy nem lat jol? Ja, de, de azzal sokkal okosabbnak tunik. Visszafordulva az ajtobol kacsintva hozzatette: ... es Gucci!
:-D
Komolyan, teljesen feldobta a napomat. Sajnaltam mikor kiment. :-D Ja, egyebkent, fiu, es cheerleader. :))

Monday, February 14, 2011

Megvan az idopont a hazautra!

Tehat aug. 7-en erkezunk reggel 10:35-kor Budapestre, es aug. 21-en reggel 7:45-kor indulunk onnan vissza. Hurra!! Tegnap meg is vettuk a jegyeket, szoval ez mar tuti fix, hacsak valami krach be nem ut. Szoval durvan 2 hetet leszunk; hogy ebbe mi fog beleferni, kiderul, de nagyon remelem minimum mindenkit vegig tudunk latogatni. Na meg H. Andival ugy nez ki, osszeszervezunk egy paradi Matra-turat, ferjekkel, gyerekekkel. Alig varom. :)

Saturday, February 12, 2011

Ezer eves kepek

...ha mar nosztalgiazunk.