Idaho Falls - elso seta

Ma eloszor bejutottunk kicsit a varosba; Andras kerekgumija kicist ereszteni kezdett, elmentunk hat az ingatlanos altal ajanlott gumishoz. Es legnagyobb meglepetesunkre, ot erc alatt, ingyen (!) megcsinaltak. Utana elmentunk a tarolohelyet kiberelni, ahova teherautoval erkeznek majd a cuccaink (ki tudja mikor, tan jovo heten). Csaj itt is kedves, szolgalatkesz, azonnal segit.
Kicsit korulneztunk, elhajtottunk arra, ahol nehany hazat kineztunk, meg a korhaz elott, aztan nyomas haza ebedelni, pakolni. Delutani piheno utan felpakoltuk a gyerekeket, es elmentunk a tautphaus parkba ami az allatkert mellet van, es szegedi Liget jellegu hatalmas hely, jatszoterrel. Utana rovid seta jott a Riverside Parkban, a Snake River mellett. Csak ugy kutyafuttaban persze, mert el kellett meg menni a Walmartba, nem leven Bubunak sajat agya itt az alberletben, ahol ideiglenesen vagyunk, meg kellett egy csomo apro-csepro hulyeseg, amirol azt hittuk, jon velunk de aztan kipakolas utan megse volt itt.
Kozben az ingaltanos noci, Tori, atkuldott egy rakas hazrol kepeket, azokat is atneztuk, kivalaszottunk nehanyat, holnap meg is nezunk belole; alberlet ugyanis alig van, valoszinu veszunk amint lehet sajatot. szerencsere jonehany van, ami jo iskolahoz tartozik, kozel a korhazhoz es szep is. Holnap azokrol is lesz kep.
Egyelore asszem kidolunk aludni.

A nagy utazas

Hat keremszepen, megcsinaltuk, megiscsak. Itt vagyunk mindannyian Idaho Fallsban, anya, apa, gyerekek, nagymama, meg a kutya is. Kemeny menet volt, negyszer szalltunk meg, ma este nyolcra ertunk ide a berelt hazba. De sokszor meg is alltunk egy kicsit nyujtozkodni, megse ulhet az ember allo nap; igy aztan lett egy par kep, bar nem sok. Valahogy igy, rohanvast, meg ekkora tettel, hogy mostmar vegleges, nem volt annyira fotozos kedvem. Ha majd itt megnyugszunk, biztos lesz tobb kep is. Egyelore itt van az a par.

Utolso kep  a hazrol.

Fossziliak a Mississippi partjan.

 Bogyo repulni tanul.

 Omaha, Nebraska.

Valahol a prerin, Wyomingban, 

 Itt mar Idahoban.

Koltozunk

Nagyon ugy nez ki, jovo csutortokon, augusztus utolso napjan elkoltozunk Idahoba. Hosszu ido ota megy a takuvakuzas, hogy most itt maradjunk-e, vagy elkoltozzunk, vegul aztan mindannyiunk nyugalma erdekeben a koltozes mellett dontottunk. Az elmult par honap errol szolt, hogy piacra dobtuk a hazat, mert ha az embernek allast ajanlanak, akkor menni kell zaros hataridon belul, es nem voltunk benne biztosak, el tudjuk-e adni a haza ugy, hogy maradjon is valami. Eloszor ment a felujitas, aztan az eladas, ami nagyon hamar ment, vegul a veg nelkuli oda-vissza a vevokkel, akik eloszor mindent akartak, aztan egyre kevesebbel is beertek; kozben nem tudom, hanyszor interjuztam, es volt ami sikerult, volt, ami nem. Utoljara aztan most szerdan vegre kiderult, hogy felvesznek Idahoba, es a vevokkel is sikerult mindenben megegyezni. Andras penteken mondta meg a munkahelyen, hogy koltozunk, hala a Joistennek beleegyeztek, hogy megtartsa a munkajat es tavmunkakent; tegnap en is bementem szemelyesen felmondani, nem volt konnyu; varom az uj kalandot, de nagyon vissza is huz a szivem.
Hat ez van. Azert kozben mindenfele programra is vittem a nepet, hogy a gyerekek ne szivjak ezt nagyon meg. Hat ez van; nagyon hirtelen jott ez, de ha nem igyekszunk, a gyerekek meg tobbet hianyoznanak iskolabol. Igy ha minden jol megy, csak egy het csuszassal el is tudjak ott kezdeni a sulit.