Bubu ovodai csoportkepe

Joe-nal

Ma amig nagymama es Blanka elvittek a fiukat a jatszoterre, addig mi Andrassal felszamoltuk a karacsonyi dekoraciot; a fa kivetelevel, ahhoz meg nem volt szivunk. De sajnos a lepcsokorlaton levo fenyofuzer mar durvan hullatta a tuleveleit, ugyhogy nem volt mese, valamit kezdeni kellett vele. A porszivot ketszer is eldugitottam, mire sikerult az osszes levelet eltakaritani. Ebedre aztan foztem egy adag csirket egy kis almas parolt kaposztaval, majd a delutani alvas utan mindannyian benyomultunk az autoba (de tenyleg, heten!) es elgurultunk Joe-hoz. Ott meg mielott leultunk volna enni, lementunk a patakhoz, ahol Joe sajat bevallasa szerint ket eve nem is jart, ugyhogy tenyleg kesz vadregeny volt. Bubuka eloadta, hogy o most Hofeherke az erdoben, es jaj, jaj, hogy tepik a vadrozsabokrok a ruhajat! hogy szurnak az agak!! (drama tagozat). Mikor a patakhoz ertunk, aztan persze mar ugy tetszett neki is a dolog, hogy alig akart a hazhoz visszajonni. Mondanom se kell, a kicsit inkabb vissza kellett fogni, mert ment volna am egyenesen a viznek. Mikor ezt sikeresen megakadalyoztuk, kinezett maganak egy puha moha-parnat, majd erosen koncentralva dirib-darabba szedte.  Visszafordultunk hat, es felcaplattunk a dombra, be a hazba a tobbeikhez, akik mar az asztalnal ultek es vartak a lakomat.Persze nem hiaba, mert Joe szokas szerint kitett magaert: volt ott minden, mi szem-szajnak ingere. Neki meg a pulykamellet is sikerul olyan omlosra sutni, hogy az valami meses. A gyerekek is faltak hozza a cranberry szoszt, szep sarga krumplipuret, spenotot. A konyakszoszrol mar ne is beszeljunk, minden fenseges volt, de tenyleg. A kolok ugy felporogtek a sok etel utan, hogy szo szerint fel-ala rohangaltak, eleinte fejhangon visitva. Van ezekben hangero, az egyszer biztos. A vegen Joe meg hegedult is egy kicsit, ami Bubut hihetetlen mod lenyugozte, de olyannyira, hogy kijelentette: szuletesnapjara egy hegedut szeretne o is! Nem tudom, nem tul kicsi-e o meg ehhez, de az biztos hogy nagyon szereti a zenet. Lehet valami hangszert lassan be kene iktatni a programba.

Annapolis

Ma felpakoltunk es az egesz csaladdal elmentunk Annapolisba. Szebb idot ki se foghattunk volna, szikrazott a nap, szel is alig fujt, igazi gyonyoru teli ido volt vegig. Bubu nyar ota szeretett volna megint elmenni hajokirandulasra, es nagyon varta hogy megint elmenjunk az obolhoz. Sajnos legnagyobb csalodasara kiderult hogy marciusig nem jarnak a hajok, de aztan egy piros csikos kis vitorlas az ajandekboltbol megvigasztalta; vitte mindenhova, ahogy szokta. Jol megebedeltunk egy tengeri herkentyuket arulo bufeben, aztan  a tengereszeti akademia parkjat jartuk be. Itt mar Bogyo is korbesetalt, es hatarozottan olyan erzesem volt (mint kesobb kiderult, Andrasnak is), hogy ezt a gyereket sokat fogjuk meg itt latni; tan egyszer be is all majd a nagyok koze. Ugyhogy ezt a fotot most el is tesszuk, hatha majd husz ev mulva melle rakhatjuk a masikat, avataskor.

Seta utan a kocsi fele menet meglattunk egy jatszoteret, azt is ki kellett probalni. Mire hazaindultunk, ugy kifaradt mindneki, hogy csak Andras meg en nem aludtunk el a kocsiban. Szerintem o csak azert mert vezetett, en meg ugye olvastam.

Bubu aztan itthon melle tette az uj kicsi feher vitorlast a nagy vitorlasnak, es kinevezte az ujat menyasszonynak a regit volegenynek es kozolte, hogy most eskuvo van. (Ez onnan jutott eszebe, hogy  a templomban is epp eskuvo volt mikor be akartunk ma menni).

Ujevi fogadalmak helyett...

turokremes tekercs! :-))

Kicsit ugyan keresztmetszetteben vastagbelre emlekeztet, de annal hatarozottan finomabb. :-))

Szilveszter

Boldog uj evet mindenkinek!
Mi a tegnapi estet egy jo kis etteremben toltottuk, es nagy nehezen de kihuztuk ejfelig bealvas nelkul. :-)) Na jo, igazabol nem is volt nehez, mert Icamama hozoztt egy zsak csaladi fenykepet regrol es azokat nezegetve igazan jol telt. Megkostoltunk haromfele bort, ettunk minden foldi jot, es ejfelkor meg pezsgovel is koccintottunk. Kozben Blanka vigyazott a gyerekekre, de mivel ugyis aludtak, athivtuk Joe-t, igy ok is ketten unnepeltek. Mikor hazajottunk, meg folyatodott itt az afterparty, szoval ketto korul mentunk aludni. Meg kell mondjam ez kiskolkok mellett egy nagyon-nagyon rossz otlet, jovo szilveszterig asszem nem is probalkozunk ilyesmivel. Raadasul mara Nagypapa es Blanka is lebetegedett, szerencsere nem sulyosan, remeljuk holnapra mindenki jobban lesz.

Ma minden eronk osszeszedesevel elmentunk a fiukkal kirandulni, ami szinten erdekes volt, egyreszt mert mi hullak voltunk, masreszt meg mert Bogyo most van abban a korszakaban mikor minden egyes fuszalat meg akar vizsgalni. Persze ez az o eseteben nem fuszal, mint Bubunal volt, hanem botok, esetleg sar, vagy ho. Es tovabbra se egy koveto szemelyisegtipus, hanem fuss utana ha tudsz, ot ugyan nem izgatja hogy mindenki mas merre megy. Bubu azert szerencsere jol viseli a dolgot, ma egyutt botoztak. Utana itthon vart minket a finom ebed, es marhara remenykedtem ogy a friss levego a meleg etellel bebiztositja a delutani alvast, dehat a fenet, Bubuka addig bulizott mig az egesz fustbement. Kezdek gondolkodni azon, hogy jo otlet-e tenyleg ez az egy szobaban alvas, mert kezdenek kicsit tul sokat partyzni ott.

Kialltuk a sort...

es csak megneztuk azokat a vonatokat! a fene enne meg, de hideg szel fujt pedig. De hosiesen kialltuk a sort, Bubu, Andras es en. Bubu egy szo nelkul, sot mar az ablakon beleskelodve is elvezte a vonatokat. Blankat nem annyira kotik le Thomas es baratai, ugyhogy o addig megnezte a szepmuveszeti muzeumot gyorsan. Illetve annyira meg sietnie se kellett, mert legalabb egy oraig tartott bejutni, utana meg ujabb egy oraba megnezni, szoval na. Amugy maguk a vonatok -szerintem- annyira nem is voltak szenzaciosak, de hogy fabol mindenfele szornyecsket, kastelyt, pagodat - sarkannyal!-, sot: meg egy hableanyt is sikerult formazni, az nekem nagyon tetszett. Bubu ezzel egyaltalan nem ertene egyet, ot az egesznek ez a resze teljesen hidegen hagyta, de sebaj, volt Emily (rozsaszin masnival a zold fejen) es THOMAS!!, sot az eloterben ismet talalkoztunk Percyvel, szoval teljesen kerek volt a vilag.
Ezek utan atbattyogtunk a szep napsuteses idoben a termeszettudomanyi muzeumba ebedelni, dacara a  tovabbra is metszo hidegnek. Bubu es Andras meg kergetoztek is egyet a Mallon.

Bogyot itthon hagytuk a nagyszulokkel, azt kell hogy mondjam, hogy szerencsere, mert a sorallaskor mar kiment volna a biztositek nala szerintem. Most viszont este elvitte oket Andrast egy kis hangversenyre, abba a templomba ahol multkor ketten voltunk; szegeny Bogyo ebbol is kimarad, mert ilyenkor neki mar aludnia kell. Pontosabban kene, mert miota egy szobaban alszanak Bubuval, azota allandosult a lefekves koruli orulet. Hol az egyik aludna mar el, de a masik felebreszti, hol forditva. Kivalo. Kivancsi vagyok, ma meddig megy a bulizas... remenykedem, hogy nem sokaig, mert Bubu ma nem aludt, hatha kidol. Most kellett felmenjek megint rendet tenni, mert Bubuka draga fogta a kedvenc negy konyvet, es mivel a sozbajukban le van oltva a villany, hat kivitte oket a folyosora, majd a furdoben felkapcsolta a villanyt es ugy olvasott. :-o Csak tudnam, kitol orokolte ezt az ejjel olvasasi tendenciat...

Vonat? HOL?

Szoval ma delutan bementunk DC-be megnezni, hatha iden is vannak a botanikus kertben vonatok. Hat az ut odaig jo volt, de aztan komolyan mondom, legalabb fel oran at araszoltunk korbe-korbe es sehol nem volt egy szal nyomorult parkolohely se. De sehol. Annyira kivolt mar mindenki, hogy majdnem hazajottunk, (Bogyo full hangerovel visitott, mint egy oldabaszurt malac), de ekkor az utolso utani pillanatban megis felszabadult elottunk egy hely. Igaz, a mall teljesen ellenkezo pontjan, mint ahova mentunk volna, de megis. Szoval ki mindenki a kocsibol, es futaaas a Washington Monumenttol a botanikus kertig! De mindenki am szaporazta, mert meg igy is csak az utolso tiz percre ertunk oda (otkor zar elvileg az egesz). Szegeny nagypapa is kilepett, Bubut nagyon biztatni se kellett. Bogyo a babakocsiban repult elore apa jovoltabol... Szoval mint az orult, teptunk elore.
Vegul sikeresen be is mentunk meg zaras elott, es bar a kovetkezo tiz perc azzal ment el, hogy lokalizaltuk es aztan rendeltetesenek megfeleloen hasznaltuk a WC-t, de utana valoban szinte nyugodtan megneztunk harom kaktuszt es egy mikulasviragot, mielott Adrasnak haza akarodzott menni. Ossznepi (=Bubu es en) visitassal kikuzdottunk meg tovabbi tiz perc botanikus kertezest, de utana alig lattuk meg Percy-t, a zold mozdonyt, mikor kiderult hogy a tobbi vonat egy elzart reszben van, ahova csak tovabbi egy oras sorbanallassal lehet bejutni. Bubu ezen tok kiakadt, de vegul megvigasztaltuk, hogy holnap en visszamegyek vele es akkor vegignezheti oket. Metroval megyunk, nehogy a mai oruletet egy az egyben sikeruljon megismetelni...
Voltak ismet indabol es egyeb faanyagbol osszerakott hires epuletek is, de a kolkoket azok egyaltalan nem kotik le sajnos.
Bogyo egyebkent eleg nyugos volt vegig, es mikor letettuk boklaszni, mindig megbizhatoan elindult az elso durva veszelyforras fele (hol a szokokutba igyekezett beugrani, hogy a kaktuszt olelgette, hol siman el akart tunni a labak rengetegeben). Szoval szegeny Andras oleben logva vagy a babakocsibol pislogva tette meg az egesz delutant. Szerencsere mire hazaertunk, Nagymama es Blanka osszedobtak egy igazan jo kis vacsorat, amit mindannyian igen joizuen lapatoltunk be egy ekkora kaland utan. Volt csusztatott palacsinta is, ami mindket kolok nagy kedvence, es sajnos en is ettem, ugyhogy asszem be is fejezem a regenyirast itt es elmegyunk egyet kocogni. Tegnap is bevallatuk ezt Blankaval, es meg kell mondjam, mindegy egyes bunom ott rezeg, minden szelet makosbeigli, minden extra adag krumplipure es rantott csirke, amit mar igazan nem kellett volna. Es nem akarnak futni, sehogyse. Na mindegy, igy jartak, jonnek ok is, mig meg nem szabadulok toluk.

Havazas, doktorbacsi, Chrisek

Eloszoris: par napja majdnem fel napig volt nalunk ho! Ho-ho-ho. :) Utana alig kezdtunk szankozni, hoembert epiteni, atvaltott havasesobe aztan siman esobe, es el is olvadt orak alatt. No de legalabb amig volt, kielveztuk. Mindket gyerek -velem egyutt- fetrengett es dobalta a hogolyokat. Egyelore csak fel az egbe, vagy egyenesen a foldre, mert nincs annal jobb, mint amikor az szetplaccsan. Bubuval iden lehetett eloszor rendesen szankozni, sot mostmar egyedul is szivesen lecsuszott a szembeszomszedek jo kis lejtojen, es meg elvezte is mikor az arokszelen hirtelen a hoba esett a vegen (tavaly ugyanettol teljesen kiakadt es ra se akart nezni szankora egesz ideig emiatt). Most bezzeg ujra es ujra fel kellett neki huzni a szankota dombtetore, szoval remenyeim szerint ez ert legalabb harom szelet makoskalacsot kaloriailag. Igaz inkabb fel rud volt az amit lassacskan en tuntettem el, de na. Szankozasrol nincs kep, mert addigra zuhogott az eso, es az nem tesz jot a gepnek, de elotte meg elkaptam ahogy ezek nyomulnak a hideg fehersegben.

Ma pedig el kellett menni Bogyoval a 15 honapos vizsgalatra. Itt is csnaltam most nehany kepet a varorol meg az egyik vizsgaloszobarol, mert rajottem hogy meg nem is mutattam milyen vagany helyre jarunk. A varo tele van viragokkal, lepkekkel, meg egy kis szokokut is van, es az a vizsgalo ahol ma voltunk pl. tuzoltoallomasnak van megcsinalva, de van allatkert es vonatallomas temaju is. :-))

Bubu es Bogyo nagyon elveztek a latogatast, fel-ala rohangaltak vegig, meg bent a szobaban is kergetoztek. Persze csak addig ment a jokedv amig le nem vetkoztettuk szegenyt a mereshez, mert attol total kiakadt. Az oltasokrol ne is beszeljunk, szerintem ma kulonosen brutalul nyomtak be az egyiket, de mindegy... Engem jobban megviselt mint Bogyit, mert akkor ugyan visitott mint a faba szorult fereg, de utana ket perccel mar ismet fogocskazott a batyjaval.

Statisztika: 77cm es 10 kilo. Joindulattal. :-))

Dokizas utan meglatogattuk Chriseket, akikkel mar marha reg nem sikerult talalkozni, mert hol ok taknyosak-lazasak, hol mi, vagy nem ertunk ra, vagy leolvadt valamekyik gyerek pont indulas elott. Na a lenyeg az hogy elvittuk a karacsonyi ajandekukat, orultek, a gyerekek pedig nagyon elveztek hogy megint mas jatekaival lehetett nyomulni, a cicakrol nem is beszelve. 

Karacsony

Jol sikerult, azzal egyutt hogy bedoglott a mosogatogep. :-))
Ahogy a kepekrol latszik, kuzdottunk ezerrel hogy legyen mar egy kep amin mind a negyen szemi-normalisan nezunk ki, de ez a lehetetlennel tunik hatarosnak.
Volt sok ajandek, jo tarsasag, remekl ereztuk magunkat. Meg a kaja is jol sikerult, igazan szep karacsonyunk volt, hala a Joistennek. Kivanunk mindenkinek hasonloan szep unnepeket! Mi addig elmegyunk beiglit emeszteni. Papirtanyer rulez.

Festival of Lights

Mint ez mar hagyomannya kezd valni, iden is elmentunk a mormon templomba, ahol az egesz kert ki van vilagitva. Most itthon hagytuk mindket gyerkocot (Bubu hullafaradt volt az akvarium utan, Bogyo meg taknyos), es csak mi ketten mentunk Andrassal. Igy meg az is belefert, hogy a nyolckor kezdodo ingyenes koncertet is meghallgassuk! Micsoda luxus, elozene, kettesben... Nagyon jo volt. Utana megint megneztuk a nemzetkozi betlehem-kiallitast. Szerintem ezek ujak, es a magyar peldaul kifejezetten az egyik legotletesebb, es igazan legkedvesebb mind kozul! (Neeeem, nem vagyok elfogult, ugyanmar. :-))